2024 óta teljesen átalakult a háztartási kutak engedélyezési rendszere Magyarországon. Már nem minden fúrt kúthoz kell vízjogi engedély, bizonyos esetekben elegendő a bejelentés, sőt vannak olyan kutak is, amelyek hatósági jóváhagyás nélkül létesíthetők. A szabályozás azonban rendkívül összetetté vált, ezért a szakemberek szerint ma már szinte elengedhetetlen a tájékozódás, mielőtt bárki kútfúrásba kezdene.
A témáról Rózsa Attila, a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének elnöke beszélt a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Mint elmondta, a jelenleg érvényes vízjogi engedélyezési rendszer 2024. január 1-jén lépett hatályba. Ez alapjaiban változtatta meg a korábbi, jóval egyszerűbb rendszert, amikor minden kút építése vízjogi engedélyhez kötött volt.
Korábban a kutak egy részénél a települési jegyző, más esetekben pedig a vízügyi hatóság adott engedélyt. A hatósági rendszer az elmúlt években többször átalakult: a feladat a vízügyi igazgatóságoktól a környezetvédelmi szerveken át végül a katasztrófavédelemhez került.
2024-től azonban új kategóriák jelentek meg:
- vannak kutak, amelyek továbbra is vízjogi engedélykötelesek,
- mások csak bejelentéshez kötöttek,
- és léteznek olyan kutak is, amelyek bizonyos feltételek mellett szabadon létesíthetők.
A jegyző már nem ad engedélyt
Rózsa Attila kiemelte: sokan még mindig a helyi önkormányzatot keresik meg, pedig ez már nem működik.
„2024. január elseje óta a jegyzőknek ilyen jellegű engedélyezési jogköre megszűnt” – fogalmazott.
Ez azt jelenti, hogy lakossági kutak ügyében ma már nem érdemes a jegyzőhöz fordulni.
Mi számít háztartási kútnak?
A szakember szerint a lakosság számára legfontosabb kategória a háztartási vízigényt kielégítő kutak köre.
Ide tartozhat:
- az ivóvíz,
- a mosás, fürdés, takarítás,
- vécéöblítés,
- kertlocsolás,
- háztáji állatok itatása,
- veteményes öntözése,
- autómosás,
- gyepöntözés,
- vagy akár a kerti medencék feltöltése is.
A jogszabály évi 500 köbméter vízfelhasználásnál húzza meg a határt. Ez alatt még háztartási vízigényről beszélünk.
Rózsa Attila szerint ez a mennyiség a legtöbb családi háznál elegendő lehet.
„Egy 1000 négyzetméteres telken az 500 köbméter gyakorlatilag egy éves csapadékmennyiségnek megfelelő vízborítást jelent” – magyarázta.
Nem kötelező a vízóra – pedig sok vitát megoldana
A szakember kitért arra is, hogy az ilyen kisebb, lakossági kutaknál jelenleg nem kötelező vízórát felszerelni.
Szerinte ugyanakkor sokan indokolatlanul tartanak a mérőóráktól.
„Annyi mindent mérünk az életben, a vérnyomástól az autófogyasztásig, éppen a vízfogyasztásnál lenne fontos tisztán látni” – mondta.
Hangsúlyozta: nem a vízóra miatt kellene fizetni, hanem a jogszabály alapján. Az éves 500 köbméter feletti vízhasználat után ugyanis vízkészlet-járulék fizetési kötelezettség keletkezhet, ez alatt azonban nem.
Egyre nehezebb eligazodni a szabályok között
Rózsa Attila szerint a jelenlegi rendszer „mozaikossá” vált, ezért laikusként rendkívül nehéz eligazodni benne.
A Magyar Vízkútfúrók Egyesületének honlapján ezért külön táblázatok segítik a tájékozódást az engedélyezési kategóriák között.
A szakember azt tanácsolja: aki kútfúrást tervez, mindenképpen tájékozódjon előre, és szükség esetén kérje szakember segítségét is, mert a szabályok folyamatosan változnak.
Indexkép: Pexels
