Hazánkban a kajszibarack az egyik legkedveltebb szezonális gyümölcs, amelyhez évszázados kötődés fűzi a termelőket, fogyasztókat és felvásárlókat egyaránt. Sokrétű felhasználása – friss fogyasztás, lekvár, szörp, pálinka – mellett hosszú ideig megbízható jövedelmet biztosított a gazdáknak. Ez a helyzet azonban mára jelentős mértékben megváltozott. A szezon végén egyre több gazda fogalmaz meg aggodalmat a termesztés fenntarthatóságával kapcsolatban, és sokan úgy vélik: új alapokra kell helyezni a jövő kajszistratégiáját.
A kajszitermesztést az utóbbi években különösen érzékenyen érinti a klímaváltozás. A korai fagyok, majd az aszály gyakran tönkreteszik az ültetvényeket. Ráadásul a magas hőmérséklet miatt az érési idő is drasztikusan lerövidült – a korábbi egy hónap helyett ma már alig másfél hét áll rendelkezésre a betakarításra. Tíz évből mindössze két-három alkalommal mondható jó évnek a termés szempontjából, a többi év gyenge.
Mindeközben a munkaerőhiány is súlyosbodik: a megbízható munkaerő nehezen elérhető, a jelenlegiek alkalmazásával pedig sok probléma akad. Egyedül az jelent némi megnyugvást a gazdáknak, hogy a termés így is elkel – a kereskedők és a lekvárfőzők továbbra is érdeklődnek a gyümölcs iránt.
A hazai kajszitermés történelmi mélypontra süllyedhet – fotó: pexels.com
Idén országos szinten hiány alakult ki kajszibarackból – egyedül a Balaton környéki termőhelyek tudtak elfogadható mennyiségű gyümölcsöt betakarítani. Bár a gyümölcs mérete az aszály miatt kisebb lett, a vásárlók idén kevésbé foglalkoztak a küllemmel, hiszen szinte csak ennyi maradt. Az apróbb gyümölcsöket cefreként, a nagyobbakat lekvárként értékesítik – 800 és 1000 forintos kilónkénti áron. Ennek ellenére a gazdák jelentős veszteségeket könyvelhetnek el, a tavalyi árakhoz képest idén drágább volt a barack, de ez sem kompenzálta a kiesést.
Az év eleji időjárás különösen kedvezőtlenül alakult: a fagyokat eső és jég kísérte, amely több hullámban is károkat okozott az ültetvényekben. Az utolsó jégverés már a gyümölcsön is nyomot hagyott, amit a kereskedők rosszul fogadtak. A fagyok leginkább a magyar fajtákat sújtották, ezeknél 60 százalékos terméskiesés volt tapasztalható.
A magasabb árak ellenére a gyümölcs apróbb lett, sok esetben még félig éretten lehullott a fáról, így keményen, éretlenül kellett leszedni. A csapadékhiány és az erős szél miatt a termés nem nőtt meg megfelelően és korán lepotyogott – ezek mind értékcsökkentő tényezők.
A jelenlegi helyzet alapján a hazai kajszitermés történelmi mélypontra süllyedhet: az idei becsült mennyiség mindössze 2000-4000 tonna, ami az átlagos évek termésének mindössze 10-20 százaléka.
Az áprilisi fagyok különösen az Alföldön és Északkelet-Magyarországon pusztították el az ültetvényeket. A kialakult helyzet hosszú távú megoldásokat sürget. A kajszi ugyanis a legkorábban virágzó gyümölcsfaj, ami minden évben ki van téve a tavaszi fagyoknak. Az új ültetvények telepítésén gondolkodók számára az egyik legfontosabb szempont, hogy olyan fajtákat válasszanak, amelyek később virágoznak, így csökkenthető a fagy okozta kockázat, és hosszabb érési idővel is számolhatnak.
Forrás: novenyvedoszer.hu
Indexkép: pexels.com
