Komoly piaci, járványügyi és finanszírozási kihívások közepette telt el a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének (MSTSZ) első tíz éve. A szervezet azonban nemcsak stabilizálta pozícióját, hanem meghatározó szakmai szereplővé vált a hazai sertéságazatban. A kezdetekről, a jelenlegi feladatokról és a jövő kihívásairól Fitos Gábor ügyvezető igazgató beszélt a Magyar Állattenyésztők Lapjának.
A kezdetek: szakmai összefogás egy nehéz ágazatban
A szakmai érdekképviselet megerősítésének gondolata 2014-ben fogalmazódott meg. Az Agrárminisztérium támogatásával 2015. szeptember 3-án egy korábban működő szervezet megújításával jött létre az MSTSZ, kezdetben négy tenyésztőszervezet közreműködésével.
A szervezet 2015 végén döntött a Munkaszervezet létrehozásáról, 2016-tól pedig megkezdték tevékenységüket a sertéságazati területi felelősök.
Az indulás szerény keretek között zajlott:
- 4 tenyésztőszervezeti tag,
- korlátozott szakmai együttműködés,
- 10 milliárd forintos állatjóléti támogatási keret.
Ma egészen más léptékben működik a szövetség:
- több mint 1000 sertéstartó és tenyésztőszervezeti tag,
- 20 munkavállaló,
- több mint 20 szakmai partnerszervezet,
- évi 19 milliárd forintot meghaladó állatjóléti támogatási keret.
illusztráció – Fotó: Shutterstock
Sokkal több, mint érdekképviselet
Bár az induláskor a szakmai érdekérvényesítés volt a legfontosabb cél, az MSTSZ mára komplex ágazati koordináló szerepet tölt be.
Feladataik közé tartozik többek között:
- az állatjóléti támogatások koordinálása
- a tenyészsertések egyedi nyilvántartása
- füljelzőgyártás és -forgalmazás
- sertéstelepi járványvédelmi auditok országos szinten
- szakmai programok kezdeményezése az oktatásban
- az antibiotikum-felhasználás csökkentését célzó programok kidolgozása.
A járványvédelmi auditok különösen az afrikai sertéspestis (ASP) európai terjedése óta kaptak kiemelt jelentőséget. A szigorúbb telepi protokollok ma már nemcsak hatósági elvárások, hanem piaci versenyképességi tényezők is.
Rekord állatjóléti támogatás 2025-ben
A 2025-ös év kiemelkedő volt a hazai sertéságazat számára. Az elmúlt évek telepfejlesztéseinek és kedvezőbb piaci időszakainak eredményeként:
- 23 ezerrel nőtt a kocalétszám,
- 209 ezer koca vett részt az állatjóléti támogatásban,
- 350 ezerrel nőtt a hízókibocsátás.
Az éves szinten több mint 19 milliárd forintos nemzeti forrás komoly stabilitást jelent az ágazatnak. Az MSTSZ évente több mint 700 helyszínen végez méréseket, ellenőrzéseket, és a támogatási feltételek teljesítése esetén igazolást állít ki a kifizetési kérelmekhez.
A rendszer a termelők visszajelzései alapján kiszámíthatóbb és gördülékenyebb, mint számos uniós finanszírozású konstrukció.
Különleges helyzet az Európai Unióban
A sertéságazat sajátos helyzetben van: az Európai Unióban az úgynevezett „nem támogatható ágazatok” közé tartozik, vagyis nem részesül közvetlen alaptámogatásban. A hazai állatjóléti programok működtetéséhez ugyanakkor szükséges a brüsszeli jóváhagyás.
Jelenleg:
- a kocaállatjóléti támogatás 2027-ig,
- a hízóállatjóléti támogatás 2030-ig rendelkezik uniós jóváhagyással.
A program fenntartásának alapfeltétele továbbra is a nemzeti forrás biztosítása.
A következő évtized kérdései
Az MSTSZ előtt álló kihívások nem csupán támogatáspolitikai jellegűek. Az ágazat jövőjét befolyásolja:
- az állategészségügyi kockázatok alakulása
- az antibiotikum-használat további csökkentésének elvárása
- a környezeti és klímavédelmi szabályozások szigorodása
- a munkaerőhiány
- a piaci ciklikusság és az importnyomás.
Az elmúlt tíz év azonban azt mutatja: az ágazati összefogás, a szakmai koordináció és a kiszámítható támogatási rendszer képes stabilizálni egy olyan termelési szektort is, amely az EU-s támogatási struktúrában nem élvez elsőbbséget.
Az MSTSZ első évtizede így nemcsak szervezeti jubileum, hanem egy szakmai megerősödés története is – egy olyan ágazaté, amely továbbra is a hazai állattenyésztés egyik stratégiai pillére.
Forrás: allattenyesztok.hu
Indexkép: illusztráció/Shutterstock
_fill_540x300_0.jpg)
