Az Európai Parlament strasbourgi ülésével egy időben gazdálkodók százai tüntettek a székház előtt, tiltakozva az Európai Bizottság új, többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata ellen.

A demonstrálók szerint az Európai Bizottság terve, amely a KAP második pillérének (vidékfejlesztés) megszüntetését és az agrár- valamint kohéziós alapok egyesítését irányozza elő, a mezőgazdasági támogatások csökkenését és a vidéki térségek lemaradását okozná.

„A helyi közösségek és a gazdák ugyanazért a pénzért fognak harcolni, bár a szükségleteik teljesen eltérőek” – figyelmeztetett Siegfried Mureşan, az Európai Néppárt alelnöke.

Az agrárpolitika súlya az uniós költségvetésben

A jelenlegi, 2021–2027-es pénzügyi ciklusban a közös agrárpolitika 386 milliárd eurót tesz ki, ami a teljes EU-költségvetés mintegy 25 százalékát jelenti. A KAP három pillérből áll:

  • közvetlen kifizetések a gazdálkodóknak,
  • piaci stabilizációs intézkedések,
  • vidékfejlesztési támogatások, vagyis a II. pillér.

Ez utóbbi forrásokat a mezőgazdasági infrastruktúra, a víz- és energiahatékonyság, a digitalizáció és a megújuló energia fejlesztésére fordítják.

Az új javaslatban az Európai Bizottság mintegy 300 milliárd eurót szánna a mezőgazdaságra, ebből mindössze 6,3 milliárdot különítenének el piaci zavarok kezelésére.

A szakmai szervezetek szerint „túl sok vörös vonalat léptek át”

Az európai gazdaszervezetek (COPA-COGECA) élesen bírálták a Bizottság javaslatait, amelyek szerintük a közös agrárpolitika alapjait rengetnék meg.

„Ez az első alkalom, hogy az európai mezőgazdaság egységesen mond nemet egy uniós javaslatra” – közölték, hozzátéve: a KAP 20 százalékos költségvetési csökkentése 450 millió ember élelmezésbiztonságát sodorhatja veszélybe.

Siegfried Mureşan szerint az új modell az uniós szolidaritás végét jelentheti:

Ha a forrásokról nemzeti kormányok döntenek, az EU tagállamai egymással fognak versenyezni a támogatásokért.

A román EP-képviselő arra figyelmeztetett, hogy a mezőgazdasági források nemzeti szintre utalása különösen a kelet-közép-európai országokat sújtaná, amelyek költségvetése nem bírná a társfinanszírozási terheket.

Kettős mérce és növekvő terhek

A reformot ellenző politikusok és szakértők szerint a Bizottság javaslata nemcsak pénzügyi, hanem stratégiai kockázatot is hordoz.

Waldemar Buda, a lengyel PiS EP-képviselője úgy véli, a közös agrárpolitika gyengítése hosszú távon Európa önellátását veszélyezteti:

„Ha a gazdáknak más ágazatokkal kell megküzdeniük a forrásokért, kevesebb jut majd élelmiszertermelésre. A mezőgazdaság a nemzeti politikák játékszerévé válhat.”

A képviselő arra is figyelmeztetett, hogy a KAP gyengítése akkor történik, amikor a gazdálkodók emelkedő energiaárakkal, éghajlati kockázatokkal és drasztikus szabályozási terhekkel küzdenek.

Az Európai Számvevőszék előrejelzése szerint az uniós agrárágazat „zöld átállásának” költségei 2030-ra évi 45 milliárd euróra nőhetnek.

Kiszolgáltatott vidék, bizonytalan jövő

A kritikusok szerint a Bizottság javaslata alááshatja a KAP pénzügyi függetlenségét, és kiszolgáltatottá teheti a vidéki közösségeket a nemzeti politikai döntéseknek.

A nagyobb gazdasági erejű országok – például Németország vagy Franciaország – könnyebben pótolhatják a kieső uniós támogatásokat, míg a közép- és kelet-európai gazdák lemaradhatnak.

„Eddig az agrárpolitika független volt, mostantól minden tagállamnak harcolnia kell a saját részéért” – mondta Waldemar Buda. – „Ez nem uniós közösség, hanem belső verseny lesz.”

A gazdák szerint a Bizottságnak velük kell együtt dolgoznia

A képviselők hangsúlyozzák: a közös agrárpolitikát modernizálni kell, de nem a pénzügyi stabilitás árán.

Siegfried Mureşan szerint az Európai Bizottság akkor járna helyes úton, ha a gazdákkal együtt, nem pedig ellenük alakítaná ki a reformokat.

„A vidékfejlesztésnek és a közös agrárpolitikának fejlődnie kell, de a gazdák felkészültek erre. Ami hiányzik, az a partnerség és a bizalom.”

A strasbourgi tiltakozás üzenete tehát világos: a gazdák nem a változást, hanem a kiszámíthatóságot és az élelmezésbiztonság megőrzését kérik – Európa jövője ugyanis a termőföldeken dől el.

Forrás: Farmer.pl

Indexkép: Pixabay