A jogalkotó célja a vízkészletek védelme és a mezőgazdasági vízhasználat nyomon követése. Bár a Területi Monitoring Rendszer (TMR) nem a kutakat figyeli, a támogatások megállapításakor vizsgálják a vízhasználati engedélyek meglétét, az öntözött területek nagyságát és a kutak nyilvántartását. A korábbi „kútamnesztia” idején engedélyezett kutak tulajdonosainak is nyilatkozniuk kell arról, hogy a vízkivételi helyek megfelelnek-e a jogszabályoknak.

Új engedélyezési rend

A friss kormányrendelet-tervezet a mezőgazdasági célú kutak létesítését, üzemeltetését és megszüntetését az öntözési igazgatási szerv és az agrárminiszter hatáskörébe utalja, kijelölve a szakhatóságok feladatait is.

  • Háztartási kutak: 50 méternél nem mélyebb, kizárólag kerti öntözésre vagy állattartásra használt kutak továbbra is mentesülnek az engedély és a vízóra-kötelezettség alól.
  • Ipari vagy mezőgazdasági kutak: mélyfúrású, nagy vízhasználatú létesítmények esetén komoly engedélyezési eljárás szükséges.

Költségek és kockázatok

Egy 20 méteres kút megfúrása 400–500 ezer forintba kerülhet, az engedélyezéshez szükséges szakértői díjak pedig 100 ezer forint felett mozognak – mondta Jáger Gábor, a Somogy vármegyei Babócsa település polgármestere. Engedély nélküli létesítés vagy jogtalan vízhasználat esetén azonban a bírság összege ennél jóval magasabb lehet.

Összegzés:

A kerti locsolásra használt sekély kutak továbbra is engedélymentesek, de minden ipari vagy mezőgazdasági célú, mélyfúrású kút engedélyköteles. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, az a több százezres – akár milliós – bírság kockázatát vállalja.

Forrás: Sonline

Indexkép: Pixabay