Nehéz időszakon van túl a Nébih. Az ellenőrzések nem épp népszerűek, a szabályok betartatása mindig konfliktusokat szülhet. Hogyan élték meg ezt a kollégái, mennyire voltak együttműködők a gazdák?

Valóban, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy komplex, sokrétű feladatot ellátó szervezet. A mottónk – „a termőföldtől az asztalig” – nem véletlen, hiszen a hatáskörünk kiterjed a talajműveléstől kezdve a növénytermesztésen és -védelmen, az állattenyésztésen át egészen az élelmiszeripar teljes vertikumáig. Sőt, bizonyos szakterületeken a kereskedelemben is jelen vannak a szakembereink.



Fontos tisztázni, hogy a Nébih egy központi hivatal, de az ellenőrzéseket legnagyobbrészt a vármegyei kormányhivatalok kollégái végzik, akiket mi koordinálunk. Mi is rendelkezünk ellenőrzési jogkörrel, de a napi munkát leginkább a vármegyei szinten dolgozók végzik. Ez gyakran okoz zavart az érintettekben, hiszen nem mindig egyértelmű, hogy ki is ellenőriz.

A célunk azonban nemcsak az ellenőrzés, hanem a tudásmegosztás, az edukáció is.

Ennek része például a Szupermenta program, amelyben élelmiszereket és más termékeket – például macska spot-onokat, kutyasamponokat, de akár kutyapanziókat is – vizsgálunk. Ezekben a tesztekben nemcsak érzékszervi, hanem komoly laboratóriumi, hatósági vizsgálatok is szerepelnek, beleértve a címkézési szabályosságokat is.

Emellett ott van a „Maradék nélkül” programunk, amely a nemzeti élelmiszerhulladék-csökkentési kampányunk része. Ez is az edukációra épül: célja, hogy felhívjuk a figyelmet arra, milyen sok élelmiszer kerül feleslegesen a kukába.

Fontosnak tartjuk, hogy már egészen kisgyermekkorban – akár óvodás korban – megkezdjük a szemléletformálást, hogy felnőve tudatosan válasszanak biztonságos, jó minőségű élelmiszereket.


nemes

Fotó: Nébih


Beszéljünk az állatokkal kapcsolatos feladatokról is. Ez az év ebből a szempontból is kritikus volt. Milyen tapasztalataik voltak?

Az idei év kifejezetten eseménydús volt állatjárványok szempontjából. Kezdődött egy juhokat és kecskéket érintő betegséggel, amit Romániából származó élőállatok hurcoltak be. A vármegyei kollégák gyors, hatékony beavatkozásának köszönhetően sikerült rövid időn belül felszámolni az érintett állományokat, így már el is indítottuk a kérelmet az Állategészségügyi Világszervezetnél, hogy visszakaphassuk a betegségmentes státuszunkat.

Ezután következett a száj- és körömfájás, amely márciusban ütötte fel a fejét. Ilyen fertőzés 50 éve nem fordult elő Magyarországon. Ez országos jelentőségű ügy lett, a gazdatársadalomtól a laikus lakosságig mindenki értesült róla. A jó hír viszont az, hogy szeptember 10-én hivatalosan is visszakaptuk a mentes státuszt.

Most a legnagyobb feladatunk az, hogy ezt a státuszt elfogadtassuk a kereskedelmi partnereinkkel, különösen a harmadik országokkal – például Japánnal, Dél-Koreával és az USA-val –, mert ezekben az országokban az importtilalom még mindig érvényben van. Ezeknek a feloldása hosszú egyeztetési folyamatot igényel.


allat

Fotó: Pixabay


Az EU-n belüli szállítások már zavartalanul működnek?

Igen, az Európai Unión belül a korlátozások már június 5-én megszűntek. De a harmadik országoknál ez mindig attól függ, mennyire nyitottak az illetékes hatóságok. Van, aki azonnal feloldja a tilalmat – például az Egyesült Királyság a napokban jelezte, hogy elfogadják a mentes státuszt és megszüntették a korlátozásokat.

És a gazdák mennyire tudnak gyorsan visszaállni a termelésre?

Ez nagyon eltérő. Van, aki már betelepítette az állatokat, máshol még zajlanak az újraindításhoz szükséges munkák. Akad olyan telep is, ahol fejlesztésekre került sor, mielőtt újrakezdik a működést.

Az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza is folyamatos veszélyt jelent. Mit tudunk ezekről?

Az afrikai sertéspestis Horvátországban jelenleg nagyon súlyos – mind vaddisznóban, mind házi sertésben terjed. A legutóbbi eset már csak 10 kilométerre volt a magyar határtól. Mi már egy hónapja megtettük az előzetes óvintézkedéseket, hogy amennyiben bejutna a vírus, azonnal reagálni tudjunk.

A madárinfluenza esetében tavaly komoly járvány volt, de július 5-én visszakaptuk a mentes státuszt.

Ugyanakkor az őszi időszak mindig kiemelten kockázatos, már most készülünk arra, hogy megelőzzünk egy újabb járványt.


allat

Fotó: Pixabay


Milyen tanulságokat vontak le ebből a kritikus évből?

Folyamatosan újragondoljuk az intézkedéseinket. Bár az uniós jogszabályokat nem tudjuk megváltoztatni, a végrehajtásukban van mozgásterünk. A kormány például a madárinfluenza-járvány után támogatási programot indított azoknak az állattartóknak, akik felhagynak a víziszárnyas-tartással.

Ezzel a vártnál kétszer többen éltek, ami azt jelzi, hogy sokan valóban nem tudják biztosítani a szükséges járványvédelmi zártságot.

Egyre többet hallani egzotikus betegségekről – ezek csak szenzációk, vagy valódi fenyegetések?

Valódi veszélyek. A klímaváltozás miatt olyan betegségek jelennek meg Európában, amik korábban csak trópusi térségekben fordultak elő. Ezeket gyakran szúnyogok, legyek, kabócák terjesztik – és ezek az élőlények most északra húzódnak. A globalizáció is szerepet játszik – egy nap Mexikóban vagyunk, másnap Kínában, harmadnap Európában, így a betegségek gyorsan terjedhetnek. A járványvédelem, a felelős állattartás és a tudatos előrelátás kulcsfontosságú.


nemes3

Fotó: Nébih


A szőlő betegsége, a fitoplazmás fertőzés is terjed. Mekkora a probléma?

A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegsége – amit az amerikai kabóca terjeszt – több mint 13 éve van jelen Magyarországon. Jelenleg 15 borvidék és 13 vármegye érintett, Zala teljes egészében, de Veszprém és Somogy is súlyosan érintett.

Eger és Tokaj még nem fertőzött.

A betegség nem gyógyítható – a fertőzött tőkét ki kell vágni és meg kell semmisíteni. A Nébih rendszeresen vizsgálja a kabóca terjedését rovarcsapdákkal, ezek eredményei a honlapunkon nyomon követhetők. Kiemelten fontos, hogy csak ellenőrzött, engedélyezett helyről vásároljunk szőlőszaporító-anyagot, mert a behurcolás egyik fő forrása az illegális beszerzés.

Veszélyben van a dió is, például a dióburok-fúrólégy miatt. Mi a tanácsa a gazdáknak?

A növényi kórokozók, állati kártevők bejelentése ugyanolyan fontos, mint az állatbetegségeké. Ha bárki rendellenességet tapasztal, azonnal forduljon növényorvoshoz, agrármérnökhöz. Emellett rendkívül fontos, hogy minden eszközt – növényvédő szereket, szaporítóanyagokat – csak legális, ellenőrzött forrásból szerezzünk be. A jogszabályok célja nem a bosszantás, hanem a tisztességes gazdák védelme. A Nébih ebben a védelemben partner.

Indexkép: Nébih