A cél egyértelmű: jogbiztonságot teremteni, megelőzni a visszaéléseket, és biztosítani, hogy a speciális feltételeket igénylő rizstermesztés valóban egységes birtoktesten, ellenőrizhető módon és hosszú távon fenntartható keretek között működjön.

Miért volt szükség külön rendeletre a rizstelepekről?

A rizstermesztés a magyar mezőgazdaság egyik legspeciálisabb ágazata. Nem csupán növénytermesztési technológiájában tér el az átlagostól, hanem infrastruktúra- és beruházásigénye is kiemelkedő. A kazettás elárasztásos rendszer kialakítása, a vízkezelés, valamint a vetés és betakarítás során használt speciális gépek miatt a rizstelep csak akkor működtethető gazdaságosan, ha az érintett földrészletek egységes birtoktestet alkotnak, és azonos feltételek mellett, hosszabb időtávra kerülnek hasznosításra.

Ezt a sajátos helyzetet ismeri el a most megjelent kormányrendelet, amely a rizsteleppé minősítés eljárását részletesen, lépésről lépésre szabályozza.

A rizsteleppé minősítés lényege

A rendelet egyik alapelve, hogy rizsteleppé csak olyan terület minősíthető, ahol:

  • ténylegesen rizstermesztés folyik,
  • a földrészletek megfelelnek a jogszabályban rögzített fogalmi elemeknek,
  • a terület szántó művelési ágban van nyilvántartva, vagy kifejezetten a rizstermesztést szolgáló, művelés alól kivett terület.

A hatósági eljárás elsődlegesen azt vizsgálja, hogy a minősítés nem formális, hanem valós gazdálkodási tevékenységet tükröz-e.

Nyilvánosság és jogbiztonság az ingatlan-nyilvántartásban

Fontos újítás, hogy a rizstelephez tartozás jogi jellegként megjelenik:

  • az érintett ingatlanok tulajdoni lapján,
  • valamint az elektronikus ingatlan-nyilvántartási térképen is.

Ez biztosítja, hogy a rizstelephez kapcsolódó státusz minden érintett – tulajdonos, földhasználó, hatóság – számára egyértelműen megismerhető legyen.

A kérelem benyújtása: szigorú formai és tartalmi követelmények

A rizsteleppé minősítés iránti kérelmet a NÉBIH-hez, az Agrárminisztérium honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani.

Digitális ügyintézésre kötelezett kérelmezők kizárólag elektronikus úton, mások postai úton vagy digitális szolgáltatással élhetnek.

A kérelemhez többek között csatolni kell:

  • a földhasználati jog igazolását,
  • a rizstermesztés tényét alátámasztó dokumentumokat (egységes kérelem vagy gazdálkodási napló),
  • záradékolt változási vázrajzot, amelyen az öntöző- és lecsapoló rendszer elemei is szerepelnek,
  • szükség esetén meghatalmazást.

Egy kérelem kizárólag egy rizstelepre vonatkozhat.

Mikor utasítják vissza a kérelmet?

A rendelet egyértelműen rögzíti azokat az eseteket, amikor a kérelmet hiánypótlás nélkül vissza kell utasítani, például ha:

  • nem jogosult személy nyújtja be,
  • a dokumentumok egymásnak ellentmondanak,
  • nem a megfelelő formanyomtatványt használták,
  • vagy nem teljesülnek a jogszabályi feltételek.

Elutasításra kerül a kérelem akkor is, ha a kérelmező nem rendelkezik a teljes terület elárasztásos öntözéséhez szükséges vízjogi engedéllyel, kivéve, ha jogszabály alapján mentesül ez alól.

Garanciák a tulajdonosok és földhasználók védelmében

A szabályozás több biztosítékot is beépít:

  • a rizsteleppé minősítés visszavonható, ha a feltételek már nem állnak fenn,
  • a visszavonást nemcsak a hatóság, hanem az érintett tulajdonosok és földhasználók is kezdeményezhetik,
  • egy évvel a minősítés véglegessé válása után a NÉBIH ellenőrzi az egységes földhasználati szerződés meglétét és betartását.

A rizstelep módosítása: bővítés és csökkentés

A rendelet lehetőséget ad:

  • a rizstelep méretének vagy kiterjedésének módosítására,
  • a csökkentés kezdeményezésére akkor is, ha egyes területek már nem felelnek meg a rizstelep fogalmának.

Bővítés esetén külön szerződés szükséges az érintett földrészlet tulajdonosával vagy haszonélvezőjével, amelynek meg kell felelnie az egységes földhasználati szerződés követelményeinek.

Ki az illetékes hatóság?

A rendelet egyértelműsíti a hatásköröket:

a rizsteleppé minősítéssel, módosítással és visszavonással kapcsolatos feladatokat országos szinten a NÉBIH látja el, nem pedig a vármegyei kormányhivatalok.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

A 486/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet egyértelmű üzenetet hordoz:

a rizstermesztés nem alkalmi földhasználat, hanem hosszú távú, tőke- és szabálykövető gazdálkodási forma. A jogalkotó célja az, hogy a rizstelepek:

  • egységesek,
  • átláthatók,
  • ellenőrizhetők,
  • és jogilag is stabil alapokon működjenek.

Ez a szabályozás egyszerre szolgálja a gazdálkodók kiszámíthatóságát, a földtulajdonosi jogok védelmét és a hazai rizstermesztés szakmai hitelességét.

A rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és ezzel új korszakot nyit a magyar rizstelepek jogi és hatósági kezelésében.

Forrás: Magyar Közlöny/2025.12.31.

Indexkép: Pexels