2025. július 1. és 2026. február 1. között az Európai Unió csaknem 1,04 millió tonna napraforgóolajat importált a világpiacról, míg egy évvel korábban 1,28 millió tonnát. A visszaesés oka a gyenge ukrán napraforgótermés.

Hiány volt napraforgómagból

Az import elsődleges forrása ugyanis toronymagasan Ukrajna. Az ország eddig mintegy 0,95 millió tonna napraforgóolajat értékesített az uniós piacon. A német elemzőintézet (AMI) szerint ez közel 92 százalékos piaci részesedésnek felel meg. A beszállítók rangsorában alaposan lemaradva Moldova és Szerbia követi Ukrajnát. 

Az EU napraforgóolaj-importja

Az EU napraforgóolaj-importja – Fotó: UFOP

Tavaly ilyenkor már 1,2 millió tonna ukrán napraforgóolaj importjánál tartott az uniós piac. 

A visszaesés hátterében főként az áll, hogy ötödével kevesebb napraforgó termett Ukrajnában, mint 2024-ben: mindössze 10,5 millió tonna.

Jól alakultak az árak

A termelők is tudatában voltak a kisebb kínálatnak, így nem siettek az eladással. Most átlagosan 29 500 hrivnyát kapnak a gyárba szállított kaszatokért, azaz 219 ezer forintnak megfelelő összeget. Ez 5 ezer forinttal több, mint a magyarországi termelői átlagár. Október 3-án még 2500 hrivnyával kevesebbet ért az ukrán napraforgó.

A kevesebb alapanyag természetesen visszafogta a feldolgozást, egyben korlátozta a napraforgóolaj exportlehetőségeit is. A helyzetet tovább nehezítették az orosz támadások. Nem csoda, hogy magas napraforgóárak alakultak ki egész Európában. Már ott tartunk, hogy az UFOP arra buzdítja Németország(!) termelőit, hogy fontolják meg a vetésforgó diverzifikálását napraforgóval. Nem gondoltuk volna, hogy ezt is megérjük... 

Napraforgó - mennyi lesz belőle?

Napraforgó - mennyi lesz belőle? – Fotó: Shutterstock

Mire számíthatunk a magyar vetéstervekben?

Magyarországon tavaly léptük át először a 700 ezer hektáros napraforgó-területet, a KSH egész pontosan 709 ezer hektárt jegyez a statisztikájában. A szakmai várakozások szerint idén tavasszal már csak pár ezer hektárral növekedhet ez a terület, mivel a többi olajnövény is nagyjából akkora helyet fog követelni magának, mint tavaly. Lesz azonban egy hangsúlyeltolódás közöttük.

A repce vetésterülete a 2024-ben elért mélypont után mindössze 10 ezer hektárral növekedett ősszel, így most 153 ezer hektárra tehető. A szója tavaszi vetésterületében pedig nagyjából ugyanekkora csökkenés várható, miután a tavalyi termése és ára csalódást okozott a termelőknek. Tehát visszatérhetünk a 66–69 ezer hektár körüli termelési szintre. Mindent egybevetve a napraforgó területe már csak növény-egészségügyi kockázatokkal bővíthető, nem beszélve arról, hogy 

a tavalyi extrém jó értékesítési helyzet után a piaci kockázatok növekedése is várható. Ne tegyük az összes tétet a napraforgóra, mert lehet, hogy mások is ezt teszik!

Indexkép: Shutterstock.