A kártevő az aranyszínű sárgaság terjesztője, amely ma már szinte az összes hazai borvidéket érinti, és akár teljes ültetvényeket is tönkretehet.

Az amerikai szőlőkabóca elsősorban az egy- és kétéves vesszőkre rakja tojásait – mutatja a keszthelyi televízió riportjában Knolmajer Bence, a MATE Georgikon Cserszegtomaji Szőlészeti-Borászati Telephely vezetője. A növényorvos szerint a kártevők többsége tojás alakban telel, és kifejezetten jól tűri a hideget, valamint a szélsőséges szárazságot is.

Ahhoz, hogy a kabócaállomány jelentősen csökkenjen, tartósan mínusz 20–25 Celsius-fok közötti hőmérsékletre lenne szükség. Ilyen mértékű lehűlés azonban az utóbbi időszakban nem volt jellemző. A szakember úgy fogalmaz: nem lehet számottevő mortalitással kalkulálni, ezért a gazdáknak úgy kell készülniük a szezonra, mintha a tél nem gyérítette volna az állományt.

Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy minden rendelkezésre álló védekezési eszközt alkalmazni kell. A kabóca ugyanis az aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegséget terjeszti, amely ellen jelenleg nincs közvetlen növényvédőszeres megoldás. A védekezés kizárólag a rovar ellen irányulhat, például permetezéssel, illetve a fertőzött, levágott vesszők megsemmisítésével.

Ha a kórokozó megjelenik az ültetvényben, sok esetben csak a fertőzött tőkék kivágása marad megoldásként. A betegség következtében a terméshozam akár 50 százalékkal is csökkenhet, és a tőkék 80–100 százaléka is megfertőződhet. Fogékony fajták esetében néhány év alatt teljes pusztulás következhet be.

Az aranyszínű sárgaság Európa számos bortermelő országában jelen van. Magyarországon először 2013 augusztusában, Lenti térségében észlelték. Azóta a 22 hazai borvidékből 21 érintetté vált, ami jól mutatja a betegség gyors terjedését.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal átfogó szakmai anyagokkal segíti a termelőket, a kormányhivatalok és növényvédelmi szakemberek pedig rendszeresen tartanak tájékoztató előadásokat. A cél az, hogy a fertőzést egy bizonyos kárküszöb alatt lehessen tartani.

A szakemberek szerint a kabóca és az általa terjesztett betegség már nem fog eltűnni, ezért a szőlőtermesztőknek meg kell tanulniuk együtt élni a problémával.

Bár a helyzet nem egyszerű, nem is kilátástalan – hangsúlyozzák.

Ugyanakkor várható következményekkel is számolni kell. A kisebb területű, háztáji ültetvények visszaszorulhatnak, és a kisebb üzemmérettel rendelkező, idősebb gazdák közül sokan valószínűleg nem vállalnak már új telepítéseket. A szőlőtermesztés így egyre inkább a felkészült, megfelelő növényvédelmi háttérrel rendelkező gazdaságok feladata maradhat.

Forrás: Facebook/MATE Georgikon Campus, Keszthely

Indexkép: Wikipedia