Egy kutatás új megközelítést mutatott be a biotrágya készítésére: háztartási hulladékból – pontosabban banánhéjból, narancshéjból és tojáshéjból – készítettek hatékony, tápanyagban gazdag folyékony biotrágyát, amely többféle talajtípuson is jól vizsgázott.
Hogyan készül a biotrágya?
A biotrágya előállítása során a banán- és narancshéjat, valamint a tojáshéjat először alacsony hőmérsékleten kiszárítják, majd finom porrá őrlik. Ezután a megfelelő arányban (kb. 57% banánhéj, 32% narancshéj, 11% tojáshéj) összekeverik őket, és sterilizálás után fermentációs folyamatnak vetik alá.
Az erjesztés 37 °C-on történik, és több mint egy hónapig tart, miközben a keveréket jótékony baktériumokkal (Bacillus és Pseudomonas törzsekkel) oltják be. A fermentáció során a tápanyagok könnyen felvehető formába alakulnak, a mikrobiális aktivitás pedig fokozza a talajéletet.
Fotó: Pixabay
Mit tartalmaz a kész biotrágya?
A biotrágya jelentős mennyiségben tartalmaz:
- Nitrogént (1,3%) – nélkülözhetetlen a növényi növekedéshez.
- Foszfort (3,45%) – a gyökérképződés és energiatermelés kulcsfontosságú eleme.
- Káliumot (1,52%) – segíti a vízháztartást, fokozza a növények stressztűrését.
Ezen túlmenően magas a hasznos mikroorganizmusok száma is, ami különösen fontos a talaj egészsége szempontjából.
Milyen hatása van a talajra?
A biotrágya alkalmazása után minden vizsgált talajtípus – homokos, agyagos – esetében jelentős javulás volt tapasztalható:
- A talaj pH-ja kedvezőbb irányba tolódott, ami segíti a tápanyagok jobb hasznosulását.
- Nőtt a talajban lévő nitrogén, foszfor és kálium mennyisége.
- Megnőtt a hasznos mikrobák (Bacillus, Pseudomonas) aktivitása, ami javítja a szervesanyag-lebontást és a tápanyag-felvételt.
Ezek a hatások hosszú távon javítják a talaj termőképességét és hozzájárulnak a fenntartható gazdálkodáshoz.
Hogyan használható háztáji körülmények között?
A módszer bármely kisebb gazdaságban, akár otthoni körülmények között is alkalmazható. Néhány gyakorlati tanács:
- Gyűjtsünk be tiszta, érett banán- és narancshéjat, valamint tojáshéjat.
- Szárítsuk ki alacsony hőfokon, majd őröljük finom porrá.
- Keverjük össze a megfelelő arányban, és fermentáljuk meleg helyen legalább 30 napon keresztül.
- Használjunk oltókultúrát (pl. Pseudomonas vagy Bacillus), ha elérhető, hogy fokozzuk a hatást.
- Alkalmazzuk hígított formában a talajra, akár a vetés előtt, akár a növekedés során.
Fontos figyelni a higiéniára, a hőmérsékletre és a pH-ra is, hogy ne kedvezzenek a kórokozóknak.
Miért érdemes kipróbálni?
Ez a biotrágya nemcsak olcsó és környezetbarát, hanem valóban mérhető javulást eredményez a talaj és a növények állapotában. Ráadásul kiváló példája annak, hogyan lehet a hulladékot értékké tenni.
A kutatók szerint a háztartási vagy gazdasági melléktermékek felhasználása biotrágya készítéséhez hosszú távon is fenntartható megoldást nyújt a talajromlás és a terméshozam csökkenésének problémájára.
Forrás: doi.org
Indexkép: Pixabay
_fill_540x300_0.jpg)
