Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a somogyi gazdák, mivel az elmúlt évek során többször is azzal szembesültek, hogy a diótermésük feketedik, rothadásnak indul, és végül emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik. A háttérben a dióburok-fúrólégy inváziója áll, amely rövid idő alatt hazánk egyik legkomolyabb diókártevőjévé lépett elő.

Egyre gyorsabban terjed a veszélyes kártevő

A kártevő eredetileg Észak-Amerikából származik, Európában először 1983-ban, Svájcban azonosították. Magyarországon 2011 őszén, a Sopron környékén figyelték meg először, mára azonban az összes jelentősebb diótermesztő vidéken, így Somogy megyében is elterjedt.

Terjedését nagymértékben segíti, hogy nem rendelkezik természetes ellenségekkel, a dió pedig kiváló táplálékot nyújt számára. A szakértők figyelmeztetnek: megfelelő védekezés nélkül a termés akár 70–80 százaléka is megsemmisülhet, és nem ritka, hogy az egész termés piacképtelenné válik.

dió

Egészséges termés – ez az, ami ritkaságnak számít – fotó: pixabay.com

Így károsítja a diót a dióburok-fúrólégy

A nőstény dióburok-fúrólégy tojócsövével a még zöld dióhéj alá helyezi petéit. A kikelő lárvák a dió burkában táplálkoznak, ami gyorsan megfeketedik, elrohad. A fertőzés következtében a dióbél is károsodik, összetöpörödik, penészesedik, és ehetetlenné válik.

A lárvák a földre hulló diókban a talajba jutva bábozódnak be, így telelnek át, majd nyár elején ismét megjelennek. Rajzásuk június végétől szeptemberig is eltarthat, ezért a védekezést minimum kétheti rendszerességgel szükséges ismételni.

Az egyik legárulkodóbb tünet a dióhéj feketedése és az, hogy a burok a csonthéjra „rásül”. A dió gyakran penészes és keserű lesz. A fertőzött diók tömeges hullása többnyire csak a nyár végén vagy ősszel válik nyilvánvalóvá.

Védekezési lehetőségek: mit tehetnek a gazdák?

A szakemberek több védekezési lehetőséget is javasolnak. Az egyik legfontosabb a megfigyelés: sárga ragacslapokkal időben észlelhető a kártevő jelenléte. Vegyszeres védekezésre is van lehetőség, a NÉBIH által engedélyezett készítmények – például a természetes piretrin vagy a spinozad – akár az ökológiai gazdálkodásban is alkalmazhatók.

A permetezés pontos időzítése kulcsfontosságú, hiszen a rajzás kezdetén még nem kell azonnal beavatkozni. Július és augusztus között, az időjárástól függően 4–6 permetezés javasolt.

Újabb módszerként megjelentek csalétek alapú szerek, amelyekkel csökkenthető a felhasznált vegyszerek mennyisége. Kísérleti stádiumban van a törzsinjektálás, mely során a fa törzsébe juttatott szer a lárvákat pusztítja, miközben a dióbél nem szennyeződik.

Drága, de elkerülhetetlen a védekezés

A dióburok-fúrólégy elleni védekezés komoly költséget jelent a gazdák számára. Nehezíti a helyzetet, hogy a rovar képes a szomszédos fákra is átterjedni. Mindezek ellenére a szakemberek szerint nem kell lemondani a dióról, ugyanis a tudatos megfigyelés és az időben elvégzett kezelések jelentős termésmentést tesznek lehetővé.

Sokan még mindig ragaszkodnak a hagyományos megoldásokhoz, például a fák meszeléséhez, de ezek a módszerek nem hatékonyak a dióburok-fúrólégy ellen. A meszelés nem pusztítja el sem a petéket, sem a lárvákat, sőt akár károsíthatja is a fát. A valódi eredményességet a kombinált védekezés hozhatja: a megfigyelés, a fertőzött termések eltávolítása és a megfelelő növényvédelmi eljárások együttesen adhatnak hatékony megoldást.

Szakértői javaslatok a hatékony védekezéshez

„Többféle módszer együttes alkalmazása a legcélravezetőbb a dióburok-fúrólégy ellen. Hasznosak a ragacsos fogólapok, a feromoncsapdák, de a legfontosabb az, hogy meggátoljuk a kártevő rovar tojásait a zöld dióburokba rakja. Tapasztaltam olyat is, hogy nagy fekete fóliát terítenek a diófa alá, nagyobbat mint a koronája. Így a lehulló dióból a lárva nem tud a talajba jutni, a földből pedig a fóliának köszönhetően nem tudnak kikelni a már benne lévő bábok” – mondta el Tóth István növényvédelmi szakmérnök.

Forrás: sonline.hu

Indexkép: shutterstock.com