A Mezőgazdasági Szövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) figyelmeztet: az Európai Bizottság rövidesen döntést hozhat a dél-amerikai országokkal, elsősorban a Mercosur-csoporttal kötendő szabadkereskedelmi megállapodásról. Ennek agrárpiaci hatásai komoly aggodalomra adnak okot, különösen a hazai és európai gazdálkodók körében.



A dél-amerikai országok agrárexportban erősek

A Mercosur – Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay – több mint 400 milliós lakosságával a világ egyik legnagyobb élelmiszer-exportőre. Legfontosabb partnere az Európai Unió, ahová évi több mint 42 milliárd euró értékben exportálnak, döntően agrártermékeket. A legjellemzőbb exportcikkek közé tartozik a kávé, szója, kukorica és az állati eredetű termékek.

Az EU-Mercosur megállapodás hatásai nemcsak gazdasági, hanem élelmiszer-biztonsági szempontból is súlyos következményekkel járhatnak. A Brazíliából érkező kukoricaimport például egyetlen év alatt közel háromszorosára nőtt, ami előrevetíti a kereskedelmi nyitás felerősödésének lehetőségét.


csirke

Fotó: Shutterstock


Komoly különbségek az élelmiszer-biztonsági szabályozásban

A baromfihús terén Brazília meghatározó globális szereplő: a világ termelésének mintegy 15 százalékát adja.

Azonban az európai normákhoz képest lényegesen alacsonyabbak az ottani élelmiszer-biztonsági előírások.

Több alkalommal is előfordult, hogy az EU-nak korlátozásokat kellett bevezetnie a brazil baromfihússal szemben – legutóbb 2018-ban, szalmonellafertőzések miatt.

A brazil termelők a laza higiéniai szabályok miatt gyakran magas antibiotikum-használattal tartják fenn az állomány egészségét. Ez a gyakorlat nemcsak humánegészségügyi kockázatokat rejt magában, hanem torzítja is a piaci versenyt. Az alacsonyabb előállítási költségek ugyanis jelentős árelőnyt biztosítanak – amit az Európai Bizottság által közzétett ábra is jól szemléltet: míg az EU-ban a broiler ára 275,59 €/100kg, az USA-ban 283,61 €/100kg, addig Brazíliában mindössze 133,97 €/100kg.

A brazil baromfihús leggyakrabban mélyhűtött formában kerül az európai piacra, fő célországa pedig Németország – amely egyébként a magyar baromfi legnagyobb felvevőpiaca is. A brazil verseny mellett azonban az ukrán csirkehús dömpingje is fenyegeti a magyar exportot: az utóbbi években az ukrán szállítás volumene már elérte a magyar kivitel szintjét, és szintén Németországba irányul.



Háromszoros marhaállomány – lazább szabályozás

Brazília marhaállománya meghaladja a 200 milliót, ami több mint háromszorosa az EU teljes állományának. Ez globális vezető szerepet jelent, hiszen minden negyedik szarvasmarha Brazíliában él. Ráadásul az európai marhahúspiacon is jelen vannak: az argentin friss hús Németországban, míg a brazil fagyasztott marhahús Olaszországban talál legnagyobb piacra.

Az EU azonban nem csupán mennyiségi kihívással néz szembe: a dél-amerikai országok állategészségügyi szabályozása jóval lazább.

A brazil termelők szinte korlátok nélkül használhatnak antibiotikumokat és növekedésserkentőket, míg az európai gazdák szigorú normák szerint gazdálkodnak.

A francia gazdák különösen hangosan tiltakoznak a megállapodás ellen, hiszen ők rendelkeznek az EU legnagyobb marhaállományával – közel 17 millió egyeddel. Magyarország ezzel szemben mintegy 800 ezres állománnyal a középmezőnyben helyezkedik el.


csirke

Broilercsirke felvásárlási árai - Ábra: Európai Bizottság


Az etanolpiac is veszélyben

A magyar kukoricatermelés jelentős része – közel egyharmada – ipari feldolgozásra, főként etanolgyártásra kerül. Hazánk az EU bioetanol-termelésének több mint 10 százalékát adja, az egy főre jutó termelés tekintetében pedig világviszonylatban is az élmezőnyben vagyunk.

Az EU-Mercosur megállapodás viszont 650 ezer tonnás vámmentes etanolimportot tenne lehetővé a dél-amerikai országok számára – ez pont akkora mennyiség, mint amennyit Magyarország évente előállít. A brazil etanol tehát közvetlenül veszélyezteti a hazai termelők pozícióját mind az EU-n belül, mind a világpiacon.



Mézfronton is nyomul Dél-Amerika

A méhészet hazánkban tradicionálisan fontos ágazat: több mint 20 ezer méhész tevékenykedik Magyarországon, és a megtermelt méz kétharmada exportra kerül. Az EU – Kína mögött – a világ második legnagyobb méztermelője, de már most is komoly piaci nyomást gyakorolnak a gyantaszűrt, olcsó kínai mézek.

A Mercosur-megállapodás részeként 45 ezer tonnás vámmentes mézimport-kvótát nyújtanának a dél-amerikai országoknak.

Ez a mennyiség közel kétszerese a teljes magyar éves méztermelésnek, így rendkívül hátrányos lehet a hazai méhészek számára.



Kétfrontos csapás: termelők és fogyasztók is veszélyben

Az EU-Mercosur megállapodás nem csupán a mezőgazdasági termelők jövedelmezőségét veszélyezteti, hanem az európai élelmiszer-biztonságot is aláássa. A jelenlegi szabályozások alapján az európai gazdáknak szigorú előírásoknak kell megfelelniük, miközben az alacsonyabb normákat követő importtermékek versenyelőnyhöz jutnak.

A hazai termelők mellett az európai fogyasztók is veszítenének, akik joggal várják el, hogy az élelmiszereik biztonságos körülmények között készüljenek – a megállapodás viszont pontosan ezt a biztonságot sodorja veszélybe.

Forrás: MAGOSZ

Indexkép: Shutterstock