Az Agroinform csapata Halásziban járt, ahol Lajos Mihály, az Agrofil Cégcsoport ügyvezetője osztotta meg a máktermesztés során szerzett elsőéves tapasztalataikat. A 2025-ös szezon egy kísérleti év volt a cég számára, de minden nehézség ellenére értékes eredményekkel és tanulságokkal zárult.

Miért éppen mák? – A döntés háttere

Az Agrofil a Szigetközben, mintegy 900 hektáron gazdálkodik. A hagyományos gabona- és olajnövények mellett évről évre alternatív kultúrákat is tesztelnek, olyanokat, mint például szója, borsó vagy fehérjenövények. Idén a mákra esett a választás, ami elsősorban az agronómiai adottságok, valamint a támogatási rendszer szempontjai miatt került fókuszba.

„Az adottságaink – fiatal, kavicsos dunai öntéstalaj – miatt nem ideálisak a körülmények a hagyományos növényekhez. A mákot viszont be tudjuk illeszteni a vetésforgóba, és őszi növényként is jobban illeszkedik a rendszerbe.”

Technológiai háttér – a minimum műveléstől a no-tillig

A mák alá kijelölt táblákon ősszel sekély talajművelést végeztek, majd ezután no-till módszert alkalmaztak. A cél az volt, hogy a talaj minél több vizet megtartson, illetve a műveléssel járó idő- és humánerőforrás-ráfordítást is csökkentsék.

A technológiai választás meghatározó volt:

  • Vetőgép: Pontos adagolás, minimális bolygatás.
  • Humánerőforrás: Képzett személyzet a precíziós munkához.
  • Talajkímélés: A gépi és humán órák jelentős csökkenése.

Kelés és növényvédelem – a szezon kihívásai

A vetés jól sikerült, a kelés „túl jól” is, hiszen az eredetileg tervezett fél kiló helyett 90 deka vetőmag került a földbe, így sűrűbb állomány alakult ki. A gyomirtás ősszel és tavasszal is rendben zajlott – kevés pipaccsal és jól kordában tartott egyszikűekkel.

Ősszel megvalósították az alapgyomirtást, tavasszal pedig célzott egyszikű gyomirtást és peronoszpóra elleni kezelést is végeztek. A valódi probléma azonban a peronoszpóra egy újabb változata, a „prespóra” megjelenése volt, ami komoly kihívást jelentett – nemcsak számukra, hanem országos szinten is. A betegség korai felismerését a szakmai kapcsolatok tették lehetővé: amikor a fertőzés megjelent a Dél-Alföldön, a kollégák jelezték, hogy figyeljenek Halásziban is.

Az első három fertőzési folt után onnantól egy állóháború volt a védekezés. Három fungicides kezelés kellett, hogy zölden tudjuk tartani az állományt.

A tapasztalat azt mutatta, hogy a fertőzés forrása gyakran a vetőmag lehet, ezért a jövőben még nagyobb figyelmet fordítanak az előállításra és ellenőrzésre.

Betakarítás – minden kezdő máktermesztő rémálma?

A kombájnos csapat számára is új kihívást jelentett a mák betakarítása. A cél az volt, hogy a mag a kombájnban maradjon, ne szóródjon el. A túl erős szél, nem megfelelő rostanagyság, illetve az eszközök technikai hiányosságai miatt néhány gépet félre is kellett állítani. A legjobb kombájn esetében 2–2,5%-os veszteséggel tudtak betakarítani, ami máknál elfogadhatónak számít.

Még külön „helyszíni teszteket” is végeztek – egyes helyeken például a kombájn alá tett tányér segítségével próbálták becsülni a veszteséget. A feladatot nehezítette, hogy nem minden gép rendelkezett a megfelelő műszaki felszereltséggel – például fordulatszám-csökkentési lehetőséggel, illetve finomhangolt rostákkal.

A kedvenc pacalos tányérommal mértük a veszteséget a kombájn alatt – tenyérnyi felületen hány magot találunk. Volt, ahol 2-2,5%, máshol 5% veszteséggel kellett beérnünk.

Az egyik kombájn jól vizsgázott, a másik kettőt viszont félre kellett állítani. A veszteségek minimalizálása komoly tapasztalatot és kompromisszumkészséget igényelt.

Folytatják jövőre is

A tapasztalatok ellenére a cég nem hátrál meg – sőt, jövőre is vetnek mákot. Az első év sikeres volt, de az igazi tudás csak akkor alakul ki, ha különböző évjáratokban, eltérő körülmények között is megismétlik a folyamatokat. Ahogy az ügyvezető fogalmazott:

Ha egyszer felülsz egy lóra, és leesel, akkor vissza kell ülni. Egy jó év még nem jelent semmit – nekünk több év kell, hogy lovaggá üttessük magunkat máktermesztésből.

A máktermesztés nemcsak technológiai szempontból számít kihívásnak, hanem növényvédelmi és betakarítási oldalról is különös odafigyelést igényel. Az Agrofil-Cégcsoport példája azonban jól mutatja, hogy alapos felkészüléssel, szakmai együttműködéssel és nyitottsággal egy új kultúra bevezetése is sikeres lehet – még nehéz körülmények között is.

Indexkép: Agroinform.hu