A mezőgazdasági talaj a felszín alatt rejtőző élő ökoszisztéma, amely nemcsak élelmiszert biztosít, hanem fontos szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben is. A talaj képes hosszú időre megkötni a szenet, így csökkentve a légkör szén-dioxid-tartalmát. De vajon milyen gazdálkodási módszerek segítik elő ezt a természetes „szénraktározást”? Egy új amerikai tanulmány lenyűgöző válaszokat ad, különösen a szerves trágyák használatával kapcsolatban.
22 évnyi tanulság: a szerves trágya nyomában
A kutatók a Kansas Állami Egyetemről egy olyan kukoricatáblát vizsgáltak, amelyet több mint két évtizede nem szántottak. A területen különböző nitrogénellátási módszereket alkalmaztak:
egyes parcellák szintetikus műtrágyát (karbamidot), mások szerves trágyát (komposztot vagy állati trágyát) kaptak, míg néhány terület teljesen tápanyag-kijuttatás nélkül maradt.
A cél az volt, hogy feltérképezzék, a különféle tápanyagforrások hogyan befolyásolják a talaj széntartalmát és annak megkötését. A kutatók csúcstechnológiás röntgenképalkotó eljárással – amely képes megőrizni a talajminták eredeti szerkezetét – vizsgálták a mikroaggregátumokat, vagyis azokat az apró, szerves-anyagban gazdag csomókat, ahol a szén stabilan megőrizhető.
Fotó: Pixabay
Szén a megfelelő helyen – miért fontos a mikroaggregátum?
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a szerves trágyával kezelt talajok több szenet tartalmaztak, ráadásul ez a szén biztonságosabb, hosszabb távra megőrzött formában volt jelen. A mikroaggregátumok pórusaiban és az ásványi felületekhez kötődve a szén védve van a mikrobás lebontástól – ez kulcsfontosságú a hosszú távú tároláshoz.
A szerves anyagok nemcsak tápanyagot adnak a talajnak, hanem élő mikroorganizmusokat is, amelyek tevékenysége elősegíti az aggregátumok képződését. Ezek a ragadós mikrobiális melléktermékek mintegy „cementként” működnek, összekötve a talajszemcséket, stabil szerkezetet kialakítva.
Ez a szerkezet nemcsak a szén megőrzését segíti, hanem javítja a vízmegtartó képességet és csökkenti az eróziót is.
Mikrobiális szén: a talajélet rejtett kincse
A kutatás külön foglalkozott az úgynevezett mikrobiális szénnel is – ez az élő és elhalt mikroorganizmusokban található szén. A szerves trágyát kapó talajokban ennek a mennyisége is magasabb volt, ami azt jelzi, hogy a gazdagabb mikrobiális élet szintén hozzájárul a tartós széntároláshoz.
A mikrobiális maradványok a talaj stabil szénkészletének részévé válhatnak, ha ásványokhoz kötődnek vagy aggregátumokba épülnek be. Ez a folyamat még jobban megerősíti a szerves trágyák fontosságát a talaj hosszú távú egészségének megőrzésében.
Jobb-e a szerves trágya, mint a műtrágya?
Bár a szintetikus nitrogén valóban növeli a terméshozamot, önmagában nem járul hozzá a tartós szénmegkötéshez. A szerves trágyák ezzel szemben egy komplett biológiai csomagot hordoznak: mikrotápanyagokat, szerves molekulákat és élő mikroorganizmusokat. Ez az összetettség serkenti a mikrobiális aktivitást, ami elősegíti az aggregátumképződést és a szén védett helyeken történő tárolását.
Gyakorlati hatások a gazdálkodásra és a klímavédelemre
Az eredmények szerint a szerves trágyák alkalmazása nemcsak a talaj termékenységét javítja, hanem hozzájárul a klímavédelemhez is azáltal, hogy több szenet „zár el” a talajban hosszú távra. Ez különösen fontos a klímaváltozás korában, amikor minden lehetőséget meg kell ragadni a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére.
A kutatás gyakorlati következtetése, hogy a talajművelés minimalizálása és a szerves tápanyagforrások használata elősegíti a fenntartható, regeneratív mezőgazdaság kialakítását. A döntéshozók és gazdák számára ezek az adatok iránytűként szolgálhatnak a gazdálkodási módszerek megválasztásában.
A jövő útja: hosszú távú gondolkodás
A tanulmány sikerének kulcsa a hosszú távú megfigyelés volt: 22 év alatt olyan stabil folyamatokat tudtak nyomon követni, amelyek egy rövidebb vizsgálatból nem derültek volna ki. Ez azt is mutatja, hogy a talaj nem reagál egyik napról a másikra – a változások lassan, de tartósan történnek. A szerves trágyák által támogatott rendszer hosszú távon stabilabb és ellenállóbb lesz, mint a csak műtrágyával kezelt talaj.
Forrás: earth.com
Indexkép: Pixabay