Az 1950-es évek óta csökken a beporzó rovarok száma. Mi lenne, ha eltűnnek a vadvirágos területek? Íme, néhány magától értetődő és néhány messzire vezető hatás – írja a hvg.hu.

A legnyilvánvalóbb hatás, hogy kevesebb lesz a méz, de a házi méheket sokszor legeltetik virágzó mezőgazdasági kultúrákon, például repce- vagy napraforgómezőkön, akácosokban, így a méztermelést közvetlenül csak részben érintené, ha eltűnnének a méhlegelők.

A városi diverz élőhelyeket, köztük a méhlegelőket elveszítve a következőkre lehet számítani:

• A ritkábban kaszált méhlegelők között több növényfaj is megmarad, melyek magasabbra nőve jó búvóhelyet biztosítanak a rovaroknak, sokszínűbb életközösség kialakulását teszik lehetővé, ahol természetes ellenségeiknek köszönhetően nem jutnak főszerephez a kártevők. Diverz élővilág híján viszont elszaporodhatnak, ami azzal jár, hogy egyre több növényvédő szert, műtrágyát kell használnunk a gyep fenntartása érdekében.

• Az esetenként a szárazságot is jobban tűrő fajokból álló, magasra növő őshonos növénytársulások nélkül maradna a rövid gyep, ami nem ad árnyékot, ez pedig a talaj kiszáradásához vezet, aminek következtében a gyep is elszárad.

• A lepkék sok faja is végez beporzást, csakhogy virágok nélkül élelem híján nem fognak tudni utódokat létrehozni. Bár így a petéikből kikelő hernyók sem fogják lerágni a leveleket, azonban ennek következtében sok madár is élelem nélkül marad.

méh

Az 1950-es évek óta csökken a beporzó rovarok száma – fotó: Pixabay

• Az ember szempontjából az elsődleges jelentősége a beporzóknak, hogy mennyire tudunk változatos, vitaminokban gazdag táplálékot megtermelni. Az élelmiszernövények 75 százalékának fennmaradása a beporzókon múlik. Rovarok híján emberi erővel vagy technológiai fejlesztésekkel kellene elvégezni ezt a fontos feladatot a gyümölcsfákon. Illetve méhlegelők híján, kevesebb beporzóval nekünk kell beporozni kézzel a gyümölcsfákat.

• Számszerűsítve azt, amit a beporzók végeznek a mezőgazdaság számára, az eredmény: évi 577 milliárd dollár (212 ezer milliárd forint).

• A beporzók híján vagy számuk csökkenésével nem hoznak termést, magokat a réteken a vadvirágok sem, és ezek eltűnése a biológiai diverzitás további csökkenését okozza.

rét

A beporzók számának csökkenésével nem hoznak magokat a réteken a vadvirágok, és ezek eltűnése a biológiai diverzitás további csökkenését okozza – fotó: Pixabay

Mit tehetünk?

A beporzók megóvását célzó erőfeszítések fokozása mindannyiunk közös érdeke, beleértve többek között az ezzel kapcsolatos kutatásokat, a fajok és élőhelyeik védelmét, helyreállítását, a növényvédő szerek használatának csökkentését, a társadalom tájékoztatását és mozgósítását.

De mi magunk is sokat tehetünk a beporzókért például azzal, hogy virágládákat rakunk erkélyünkre, hagyjuk, hogy magasra nőjön a növényzet a kertünk egy részében, méhhotelt helyezünk ki, vadvirágos keverékkel szórjuk be az előkertet, és türelemmel szemléljük a városi méhlegelők fejlődését.