Az utóbbi évek szélsőséges időjárási viszonyai – mint a hirtelen hőmérséklet-változások, a határozatlan évszakok, az aszályokat követő villámárvizek – az éghajlatváltozás egyértelmű jelei, melyeket ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Miközben az emberi társadalmak sokáig tétlenül szemlélték ezeket a folyamatokat, a madarak már régóta pontos indikátorai a környezeti változásoknak.

A természet első válaszadói között a madarak szerepe kiemelkedő – hívta fel a figyelmet prof. dr. Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem Környezet- és Természettudományi Intézetének oktatója.

A magyarországi madárfigyelő hálózat által gyűjtött adatok révén részletes képet kaptunk arról, hogyan változtak meg a madárfajok előfordulási mintázatai és hogyan alakultak az egyedszámok az elmúlt 30–40 évben, az éghajlati hatások következtében. A tavasz korábban kezdődik, egyre nagyobb a szárazság a nyári hónapokban, a telek enyhébbek, az extrém időjárási események egyre gyakoribbak – ezek pedig közvetlenül befolyásolják a madarak viselkedését és túlélési esélyeit

– mondta a kutató egy interjúban.

Kiemelten veszélyeztetettek a hosszútávon vonuló fajok – többek között a füsti fecske, a partifecske vagy a különféle poszátafélék –, amelyek Afrikában, a Szaharától délre húzódó régiókban töltik a telet.

„Több évtizedes kutatásaink során a Tisza magyarországi szakaszának partifecske állományát vizsgáljuk. Megdöbbentő adat, hogy míg az 1990-es évek végén 30-40 ezer pár fészkelt ezeken a területeken, számuk ma már csupán 3-4 ezerre csökkent” – hangsúlyozta a professzor.

madarak

Kiemelten veszélyeztetettek a hosszútávon vonuló fajok – többek között a füsti fecske, a partifecske vagy a különféle poszátafélék – fotó: flickr.com

A rövidebb távon vonuló vagy helyben maradó fajok – például a széncinege, kék cinege és örvös galamb – egy ideig még kedvezőbben tudtak reagálni az enyhébb telekre.

„E fajok esetében a legnagyobb pusztulás döntően télen történik, főként táplálékhiány miatt. Az enyhébb telek pozitív hatással voltak ezekre a fajokra” – tette hozzá Szép Tibor. Azonban a helyzet romlik: a rendkívül száraz nyarak és a gyakori hőhullámok elsősorban a fiókák túlélését veszélyeztetik. Július és augusztus folyamán, amikor a fiatal madarak kirepülnek, egyre kevesebb a rendelkezésre álló táplálék, elapadnak a vízforrások. A madarak segítésére érdemes lehet egy kisebb tál víz kihelyezése a kertben vagy erkélyen, amit naponta frissítünk.

A klímaváltozás gyorsasága aggodalomra ad okot, különösen hazánkban. A Kárpát-medence Európa egyik legérzékenyebb régiója, az Alföld déli és keleti térségeiben pedig különösen gyorsan zajlik a melegedés. Az itt tapasztalható aszályos időszakok és az élőhelyek eltűnése komoly fenyegetést jelentenek. Szép Tibor szerint kulcsfontosságú az élőhelyek védelme és a fészkelési lehetőségek biztosítása. Arra is felhívta a figyelmet, hogy „segítsük a madarakat abban, hogy kellő számban és sikeresen tudják utódaikat felnevelni, amelyek között lesznek majd azok az egyedek, melyek genetikai adottságaik révén képesek lehetnek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz”.

Forrás: infostart.hu

Indexkép: pexels.com