A szomszédos Szlovéniában, mindössze néhány kilométerre a magyar határtól, Pince térségében találtak japán cserebogarat (Popillia japonica). A felfedezés azért különösen fontos Zala és áttételesen az egész ország szempontjából, mert a térség jelentős nemzetközi tranzitforgalmat bonyolít, így a kártevő további terjedésének és behurcolásának kockázata számottevő.
A japán cserebogár nem egyszerűen egy újabb, a kertekben időnként felbukkanó bogár. Az Európai Unióban kiemelt zárlati károsítónak számít, amelynek megtelepedése komoly mezőgazdasági, kertészeti és természetvédelmi következményekkel járhat.
Kicsi bogár, hatalmas károkozó képesség
A japán cserebogár viszonylag könnyen felismerhető. A kifejlett példány mindössze 1–1,5 centiméter hosszú, teste jellegzetesen fémes zöld, miközben a szárnyfedők barnás színűek.
A bogarak májustól szeptemberig lehetnek aktívak, ezért a jelenlegi időszakban különösen fontos a rendszeres megfigyelés.
A veszélyt elsősorban rendkívül széles tápnövényköre (több mint 400 növényfajt fogyaszt!) jelenti. A kifejlett bogarak a növények leveleit, virágait és terméseit fogyasztják, és több mint 400 gazdanövényük ismert.
A potenciálisan veszélyeztetett növények között mezőgazdasági kultúrák és kerti növények egyaránt megtalálhatók. A japán cserebogár károsíthatja többek között a szőlőt, a csonthéjas gyümölcsfajokat, a bogyós gyümölcsöket, a kukoricát és a szóját, de a dísznövények közül a rózsa, a lilaakác és számos díszfa is táplálékul szolgálhat számára.
A problémát azonban nemcsak a kifejlett bogár okozza.
A talajban fejlődő pajor is pusztít
A japán cserebogár lárvája a talajban fejlődik, és elsősorban fűfélék, gyepek és egyéb növények gyökereit fogyasztja.
Ez azt jelenti, hogy egy területet fertőzöttségét nem feltétlenül csak akkor lehet észrevenni, amikor már tömegesen jelennek meg a kifejlett bogarak. A talajban fejlődő lárvák ugyanis már korábban károsíthatják a növényzetet.
Ha a faj egy új területen megtelepszik, felszámolása rendkívül nehézzé válhat. Éppen ezért a hatóságok számára a korai felismerés és a behurcolás megakadályozása az egyik legfontosabb feladat.
Csapdákat helyeztek ki a zalai utak mentén
A kockázat miatt a Nébih és a Zala Vármegyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztálya folyamatos felderítést végez.
A szakemberek a jelentős teherforgalommal érintett főbb közlekedési útvonalak mentén feromoncsapdákat helyeztek ki. A megfigyelés kiterjed a 86-os főút Kálócfáig tartó szakaszára, az M70-es autópályára, valamint az M7-es Zalakomárig terjedő szakaszára.
A helyszínek kiválasztása nem véletlen. Egy invazív vagy zárlati károsító számára a nemzetközi közúti szállítás az egyik lehetséges terjedési útvonalat jelentheti. A bogár vagy annak fejlődési alakjai ugyanis különböző szállítmányokkal, növényi anyagokkal vagy akár a közlekedési eszközökkel is új területekre kerülhetnek.
A hatóság a lakosság segítségét is kéri
A védekezésben ezért a kerttulajdonosoknak, gazdálkodóknak és az utak mentén élőknek is fontos szerepük lehet.
Aki a leírásnak megfelelő, fémes zöld testű, barnás szárnyfedőjű, körülbelül 1–1,5 centiméteres bogarat talál, vagy a növényeken szokatlan, nagyobb kiterjedésű rágásnyomokat észlel, ne hagyja figyelmen kívül.
A hatóság kérése szerint a gyanús egyedet – lehetőség szerint zárható edényben – érdemes befogni, majd haladéktalanul jelezni és átadni a Zala Vármegyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának.
A pontos azonosítás azért is fontos, mert számos őshonos vagy már régóta Magyarországon élő bogár hasonlíthat a japán cserebogárra. Egyetlen fénykép vagy egy befogott példány ezért sokat segíthet abban, hogy a szakemberek gyorsan eldönthessék, valóban a veszélyes károsító került-e elő.
Most különösen fontos a figyelem
A szlovéniai, magyar határhoz közeli észlelés miatt Zalában most nem érdemes megvárni azt, amíg egy esetleges nagyobb állomány kialakul.
A japán cserebogár esetében ugyanis a korai észlelés sokkal könnyebbé teheti a hatósági beavatkozást, mint amikor a faj már széles körben elterjedt és megtelepedett.
Ezért a következő hetekben különösen érdemes figyelni a szőlőket, gyümölcsösöket, kiskerteket, rózsákat, díszfákat és a gyepeket.
Aki pedig gyanús bogarat talál, ne tapossa el és ne dobja ki: fogja be, zárja le, és jelezze a hatóságnak. Egyetlen példány is fontos információ lehet a szakemberek számára.
Forrás: Zala Vármegyei Kormányhivatal
Indexkép: Országos Erdészeti Egyesület
