A termelők szerint a helyzet válságos: miközben a költségek folyamatosan nőnek, a bor piaci ára drámaian csökken. A jövő egyik kulcsa az összefogás, az exportpiac erősítése és a kulturált borfogyasztás újraértelmezése lehet.

A szőlő ára a múltban ragadt, a költségek elszálltak

A szekszárdi Takler Ferenc szerint a magyar borászat „a huszonnegyedik órában van”. Míg egy kilogramm kék szőlő ára ma csupán a harminc évvel ezelőtti szint 50–60 százaléka, addig a termelési költségek legalább a négyszeresükre emelkedtek. Ezért a magyar bor az exportpiacokon az egyik legolcsóbb tétel lett, ami ellehetetleníti a birtokok gazdaságos működését.

Ráadásul az éghajlatváltozás következtében hazánkban is megjelent az amerikai szőlőkabóca, amely az aranyszínű sárgaság nevű betegség terjesztője. Ez egész Európát sújtja, és hosszú távon ültetvények kivágásához vezethet. Jásdi István csopaki borász szerint az elhagyott, gondozatlan ültetvények további veszélyt jelentenek, hiszen fertőző gócponttá válhatnak

borászat

A kilátások nem túl biztatóak– Fotó: Pixabay

Villányban Gere Andrea és a helyi hegyközségi tanács már intézkedéseket tett, míg Egerben Lőrincz György szerint a kulcs az összefogás és a gyors reagálás. A kormány jelezte: uniós források bevonásával támogatná a védekezést.

Klímaváltozás: aszályok, hőhullámok és alkalmazkodási kényszer

A termelők szerint 2020 volt az utolsó „normális” évjárat. Azóta száraz telek, forró nyarak és hirtelen lezúduló esők váltják egymást. Gere Andrea az öntözés és a vízmegtartás fontosságát emeli ki, míg Takler Ferenc a szárazságtűrő alanyok, a lombfal-kezelés és a terméskorlátozás szükségességét hangsúlyozza.

A Sauska borászatnál a stressz csökkentésére koncentrálnak: biostimulátoros lombtrágyázás, kaolinos napvédelem és árnyékoló művelés segíti az ültetvényeket.

Fogyasztói trendek: fiatalok és az „alkoholmentes kihívás”

A Z generáció körében egyre csökken az alkoholfogyasztás, miközben nő a kannabisz és az alternatív italok népszerűsége. Rókusfalvy Pál kormánybiztos szerint a borász szakmának reagálnia kell, akár alacsonyabb alkoholtartalmú termékekkel.

Gere Andrea szerint a kulturált borfogyasztás a jövő kulcsa: „Nem borszakértőket akarunk nevelni, hanem olyan fiatalokat, akik meglátják a borban a szépséget, a történeteket.” Lőrincz György pedig úgy véli: a borkultúra támadás alatt van, de a családokon és a személyes élményeken keresztül még mindig átadható.

Export és borturizmus: kitörési lehetőségek

Miközben az uniós borfogyasztás meredeken csökken, a magyar borexport 2024-ben emelkedett. A gondot az jelenti, hogy a kivitel nagy része lédig formában történik, így az ár-érték arány nem tükrözi a borok minőségét.

A borászok szerint erősebb közös marketingre és palackos exportstratégiára van szükség. A borturizmusban pedig óriási lehetőségek rejlenek, ha megoldódik a közlekedés és a zéró tolerancia miatti szervezési nehézség.

Konklúzió: válság és túlélés között

A magyar borászat egyszerre küzd gazdasági, piaci és klimatikus nehézségekkel. Bár sokan borúlátóak, a megszólaló borászok hangsúlyozzák: a kulturált borfogyasztás, a hiteles borászatok, az összefogás és a tudatos exportpolitika mégis esélyt adhat a túlélésre.

Ahogy Jásdi István fogalmaz: „A magyar bor sok nehéz időszakon van túl, ezt is túléli.”

Forrás: Mandiner

Indexkép: Pixabay