Az emberek számára mindez életidegen. Ezt Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke mondta az Agroinformnak adott exkluzív interjújában annak kapcsán, hogy az előkelő, biztos befutónak számító 4. helyen indulhat az EP-képviselői helyért a Fidesz-KDNP jelöltlistáján. Miért vállalta a felkérést, ki váltja a kamara elnöki tisztségében és milyen célok mentén fog tevékenykedni, ha bekerül az Európai Parlamentbe – mindezekről kérdeztük az elnököt.
–Az ágazati szereplők beszélgetései során egy ideje már rendszeresen téma volt, hogy nem szerencsés állapot, hogy nincs az Európai Parlamentben az agráriumhoz értő, iránta elkötelezett képviselőnk, miközben ez a nemzetgazdaság Brüsszeltől leginkább sújtott ágazata – bocsátotta előre Győrffy Balázs. – Nagyon megtisztelő, hogy rám esett a választás, igyekszem ennek a kihívásnak maximálisan megfelelni. Mégpedig oly módon, hogy eközben maradok az agrárkamarai elnöki poszton – az agrárkamara a szívügyem, az itteni feladatok prioritást élveznek, s a két tisztség nem összeférhetetlen. Illetve országgyűlési képviselő is vagyok, igazából annyi történik, hogy ezt, a magyar parlamenti székemet európai parlamentire cserélem.
Győrffy Balázs: "Nagyon megtisztelő, hogy rám esett a választás, igyekszem ennek a kihívásnak maximálisan megfelelni" – forrás: NAK
– Nem lesz könnyű mindezt összehangolni, mellette pedig vinni a saját gazdaságot is...
– Eddig sem volt az, a kamarai elnöki és az országgyűlési képviselői tisztségen kívül most is vannak egyéb vállalásaim, a nemesgörzsönyi református egyházközség főgondnoka vagyok, az egyházközségünknek van egy iskolája és egy óvodája, itt az igazgatótanács elnökeként tevékenykedem. A sokféle feladat tehát eddig is inkább tűnt lehetetlennek, mint reálisnak, mégis működtek a dolgok... Abban bízom, hogy a Jóisten segedelmével eztán is sikerül helyt állnom – válaszolta a kamarai elnök.
– Azt szokták mondani, hogy egy fecske nem csinál nyarat. Egyedül mire megy, miben bízik?
– Igaz, hogy egy fecske nem csinál nyarat, de nulla meg végképp nem. Ezzel együtt bizakodó vagyok, hiszen az Európa-szerte kirobbant gazdatüntetések azt jelzik, az agrártársadalom nem támogatja a jelenlegi brüsszeli vezetést és az ahhoz kapcsolódó nemzeti agrár-irányvonalat – szögezte le. – Ez azt vetítheti előre, hogy a június 9-ei EP-választáson az uniós polgárok más irányba fordítják majd a kontinens szekerét és a képviselők között több lesz az agrárium iránt elkötelezett ember. Bár most a brüsszeli vezetés több, a gazdatársadalmat sújtó, a földművesek életét megnehezítő intézkedésben visszavonulót fújt, fontos, hogy a választópolgárok ne dőljenek be ennek.
Az agrárkamara elnöke járt Zalában, Harcz Endre (balra) és testvére, Balázs káki-ültetvényén is – forrás: NAK
– Óva intek attól mindenkit, hogy az utolsó hetek alapján ítélje meg a politikai szereplők munkáját, agrárium iránti elkötelezettségét, e helyett azt javaslom, hogy a teljes parlamenti ciklus alapján döntsenek majd – szögezte le az elnök. – Nézzék meg, hogy az elmúlt években ki, mit tett az európai mezőgazdaságért és mérlegeljenek: milyen jövőképet akarnak maguknak. A gazdatüntetések azt is jól mutatják: az uniós agrárpolitika zsákutca, gyökeres fordulatra van szükség. Gondoljunk csak a „Zöld Megállapodásnak" nevezett diktátumra, ami a növényvédőszer- és a műtrágya-használat drasztikus csökkentését irányozta elő. Súlyos gond továbbá az állattenyésztők vegzálása, az állati termékek helyett a laborban előállított készítmények és a rovarfehérje alapú ételek népszerűsítése. Megemlíthetjük még a növényvédőszer-hatóanyagok sorozatos kivonását is, úgy hogy közben nem biztosítanak helyettük alternatívát – mindez komoly nehézséget jelent a növénytermesztők számára.
– De a túlzott adminisztráció is folyamatosan visszatérő probléma – folytatta. – Mindennek a tetejébe anélkül, hogy Ukrajna bármilyen csatlakozási kritériumot is teljesítene, szinte már tagországként kezeli az EU. Sőt, ennél még rosszabb a helyzet: az országnak csak jogai vannak, kötelezettségei nincsenek. Miközben az EU a gazdálkodóitól elvárja a világon a legszigorúbb környezetvédelmi, állatjóléti követelmények betartását, az Ukrajnából és más harmadik országokból származó termékek esetében ezt teljesen figyelmen kívül hagyja. Jól jellemzi ezt a problémát a napokban nyilvánosságra került súlyos, emberéletet követelő eset: az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tájékoztatása szerint nemrég szalmonella baktériummal fertőzött csirkehús került az EU-s és a brit piacra, amely a több tucat megbetegedés mellett egy ember halálát okozta. Az EFSA adatai szerint egyébként 2021 szeptembere óta, az ukrán vámmentesség kezdetétől összesen mintegy 500 szalmonella-fertőzést diagnosztizáltak emiatt a közösségben. Az elmúlt hónapokban többször is felhívtuk a figyelmet arra, hogy az európai uniós piacra ellenőrizetlenül érkező ukrán mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek nemcsak gazdasági, hanem élelmiszerbiztonsági szempontból is súlyos kockázatot jelentenek. Igenis, az európai emberek érdekében meg kell követelni, hogy az import termékekre is vonatkozzanak az uniós előírások. A fogyasztók pedig akkor járnak el a legjobban, ha minden esetben a magyar terméket választják – mondta a politikus.
A laborhús és a rovarfehérje, mint élelmezési alapanyag pozicionálása nem kedvez az állattenyésztő szektornak – forrás: NAK
Győrffy Balázs hozzátette: úgy véli, a következő öt év Európában agrárharcokkal lesz telítve, pozíció- és piacvesztés, a "sötétzöld őrület", laborhús és rovarfehérje jellemzi majd az újabb ciklust. Az emberek többsége számára mindez életidegen.
Az agrárkamara elnöke végül hozzáfűzte: ha sikerül mandátumhoz jutnia az Európai Parlamentben, minden erejével azon lesz, hogy mind idehaza, kamarai elnökként, mind Brüsszelben határozottan kiálljon gazdatársai és az agrárium szereplőinek érdekeiért.
Az Európai Parlamentben véget kell vetni a „sötétzöld" őrületnek, egészen az alapoktól kell felépíteni a szövetséget a gazdákkal, az erdőgazdálkodókkal és az élelmiszeripari vállalkozásokkal – forrás: NAK
– Egyfelől a saját gazdálkodásomból fakadó tapasztalatot, másfelől a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarában felhalmozódó információt, tudást kamatoztatni kívánom az Európai Parlament falai között is – árulta el. – Hatalmas tétje van az európai parlamenti választásnak: arról döntünk, hogy a jövőben kik képviselik Magyarországot Európában, arról, hogy az agráriumot értő, támogató vagy azt hátráltató csoportok kerülnek-e többségbe. A gazdálkodók hangjának meg kell jelennie a döntéshozatalban, mert azt látjuk, hogy az a sötétzöld ámokfutás, ami az Európai Unió berkein belül történik, ellehetetleníti egyrészről az európai élelmiszertermelést, másik oldalról pedig kiszolgáltatja a fogyasztókat az ellenőrizetlen körülmények között előállított élelmiszerek behozatalának. Az Európai Parlamentben véget kell vetni a „sötétzöld" őrületnek, egészen az alapoktól kell felépíteni a szövetséget a gazdákkal, az erdőgazdálkodókkal és az élelmiszeripari vállalkozásokkal. Ebben a küzdelemben a Fidesz-KDNP képviselőiben bízhatnak a gazdálkodók – jelentette ki végül Győrffy Balázs.
