Észak-Korea élelmiszerválsága nemcsak humanitárius, hanem ökológiai katasztrófával is fenyeget. Egy új tanulmány szerint a súlyos éhezés következtében a lakosság – beleértve a legszegényebbeket – egyre gyakrabban vadászik vadon élő, gyakran veszélyeztetett állatokra, hogy húsukhoz jusson, vagy azok testrészeit értékesítse a feketepiacon. Ez a jelenség már most ritka fajok, például a szibériai tigris és az amuri leopárd eltűnéséhez vezethet.
Az éhezés és a vadászat összefüggései
A Biological Conservation című folyóiratban megjelent tanulmány szerint
az észak-koreai agrárium központosított rendszere, az alacsony termelékenység és az extrém időjárás miatt a lakosság körülbelül fele – mintegy 12 millió ember – alultáplált.
A kutatás alapját 42, Dél-Koreában és Nagy-Britanniában élő észak-koreai disszidenssel készített interjú képezte. A megszólalók szerint az éhezés elleni túlélési stratégia részeként már a kilencvenes évek éhínsége óta gyakorlat a vadállatok elejtése.
Hosszúfarkú gorál – Fotó: Shutterstock
Tigris, medve és gorál a vadászat célkeresztjében
A vadászat célpontjai között szerepel a fokozottan védett szibériai tigris, az amuri leopárd, valamint olyan állatok, mint a medve, a szarvas, a menyét, a borz vagy a hosszúfarkú gorál. Utóbbi egy, a CITES által sebezhetőnek nyilvánított párosujjú patás faj.
Az állatok csontjai, szervei, agancsai és bundái értékes áruk a feketepiacon, de sokszor a húsukat is elfogyasztják, különösen a legszegényebb társadalmi rétegek.
A feketepiac és a rezsim szerepe
A tanulmány szerint nemcsak az éhező lakosság, hanem a kormányzat is profitál az állatok illegális kereskedelméből. Állami gazdaságokban célzottan tenyésztenek medvéket, szarvasokat és más fajokat, amelyeket testrészeik miatt adnak el, akár határokon túlra, például Kínába is.
Észak-Korea ráadásul azon kevés országok egyike, amely nem tagja a CITES egyezménynek, így nemzetközileg sincs kötelezve a veszélyeztetett fajok védelmére.
Nemcsak helyi, hanem globális ökológiai veszély
A kutatók szerint a védett fajok eltűnése nemcsak Észak-Koreában, hanem a környező országokban – például Kínában – is visszavetheti a természetvédelmi törekvéseket. A Kína által újratelepített tigrisállomány egyedei átvándorolva Észak-Koreába ismét vadászat áldozatai lehetnek. Ez az összefüggés jól mutatja, hogy a biológiai sokféleség megőrzése határokon átnyúló felelősség.
Forrás: origo.hu
Indexkép: Shutterstock
