A klímaváltozás következményeként évről évre fokozódó időjárási szélsőségek, valamint az egyre kevesebb és rendszertelenül hulló csapadék komoly kihívások elé állítja a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdákat a Kárpát-medence egész területén. A burgonyatermesztők különösen érzik ennek hatásait, hiszen e vízigényes növény sikeres termesztése egyre nehezebb körülmények között történik. A csíkszeredai Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézetének igazgatója, Dr. Szép Róbert szerint a megoldás hosszú távon az öntözőrendszerek telepítése, víztározók és polderek létesítése lehet.
A szakember arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás már Székelyföldön is érezteti hatását, ami alapjaiban alakítja át a burgonyatermesztés feltételeit. Az idei év kiváló példa erre: a májusban lehullott rendkívüli mennyiségű csapadékot hirtelen szárazság követte, ami késleltette a növényzet fejlődését. A gumók számára szükséges idő nem állt rendelkezésre, így a hozam jelentősen elmaradt az elvárttól.
Az éghajlati változások miatt a déli irányból érkező ciklonok gyakran elzárják az északnyugatról jövő, csapadékban gazdag légtömegeket.
Így a tavaszi esőzések rendszerint késnek, a növények fejlődési ciklusa megrövidül, és amikor végre kedvezőek lennének a körülmények, a burgonya már a föld feletti részekre koncentrálja az energiát, a gumófejlődés rovására.
A nyári hőingadozások tovább nehezítették a termesztést: éjszakánként hideg, nappal pedig 30 °C feletti hőmérséklet tapasztalható, ami extrém stresszt jelent a növény számára. Szép Róbert szerint az optimális hőmérséklet nappal 24-26 °C, éjjel pedig 6-8 °C körül lenne. Ezen kívül kiemelte a fajtakiválasztás fontosságát is: a termesztőknek olyan fajtákat kell választaniuk, amelyek a rendelkezésre álló vegetációs időhöz igazodnak.
Fotó: Shutterstock
Ugyanakkor a szakértő hangsúlyozza: öntözés nélkül ma már nem lehet hatékonyan burgonyát termeszteni. A növény több mint 90%-ban vízből áll, így rendkívül vízigényes. Hargita megyében azonban az öntözés biztosítása komoly kihívásokba ütközik. A talajvízszint több térségben jelentősen csökkent, néhol teljesen eltűnt, a rétegvizek kitermelése pedig egyre nagyobb nyomást helyez a meglévő vízkészletekre. Ráadásul a talajvíz gyakran szennyezett, ami tovább rontja a helyzetet.
A vízvisszatartás jelenti az egyetlen reális hosszú távú megoldást – véli a kutató.
Európában egyre elterjedtebb gyakorlat, hogy mezőgazdasági területek egy részét víztározókká, úgynevezett polderekké alakítják, amelyek kizárólag öntözési célokat szolgálnak. Székelyföldön is lenne lehetőség ezek kialakítására, ami fedezhetné például a Csíki-medence mezőgazdaságának vízigényét.
További problémát jelent az Olt folyó szabályozása. A korábbi természetes meder és kanyarulatok eltűnése miatt a vízparti szűrésű vízrendszerek már nem képesek a talajvizet utánpótlással ellátni. Ahelyett, hogy a felszíni víz átszivárogna a talajba, most épp fordítva történik: a talajvíz húzódik a folyók felé, elvonva a nedvességet a földből.
A víz megtartása ugyanakkor összetett kihívás, mivel sok település az árterületekhez túl közel épült. Ha zsiliprendszerek segítségével megemelnék a vízszintet, az számos pince beázását okozhatná. Ez is jól mutatja, hogy bár az irány egyértelmű – a vízvisszatartás a kulcs – a gyakorlati megvalósítás komoly tervezést és átgondolt vízgazdálkodást igényel a térség mezőgazdaságában.
Ami pedig a magyarországi burgonyatermesztést illeti, az érintett gazdák nehéz helyzetben vannak: az alacsony felvásárlási árak és az olcsó import miatt sokan elgondolkodnak a feladáson. A termesztéshez ma már elengedhetetlen a hosszú távú pénzügyi tervezés, mivel egy-egy nyereséges évre több veszteséges és átlagos év jut. Ráadásul a hazai fajták előnyeit – például a visszaültethetőséget és a betegségekkel szembeni ellenálló képességet – sok termelő nem ismeri, mert hiányzik a megfelelő kommunikáció.
A klímaváltozás miatt már szinte egész évben tart a burgonya betakarítása, de a termőterület folyamatosan csökken. Európa-szerte túltermelés van, amit fokoz az Észak-Afrikából érkező burgonya és a nyugati készletek, így sok magyar termelő kénytelen áron alul értékesíteni a terményét.
Látszik tehát, hogy a térségben több tényező miatt is nehézkessé vált a burgonyatermesztés, így elengedhetetlen az alkalmazkodás, a fejlesztés.
Forrás: maszol.ro
Indexkép: Shutterstock
_fill_540x300_0.jpg)
