Kevés élőlény vált ki olyan mértékű ellenszenvet az emberekből, mint a szúnyog. Nemcsak idegesítő zümmögésükkel és viszkető csípéseikkel keserítik meg a nyarat, hanem számos fertőző betegség, például a malária vagy a dengue-láz terjesztői is. Így nem meglepő, ha sokakban felmerül a kérdés: vajon jobb lenne-e a világ, ha egyetlen szúnyog sem maradna?

Három veszélyes faj az élvonalban

Ma körülbelül 3500 különböző szúnyogfajt ismerünk, amelyek közül mintegy 200 csípi rendszeresen az embert. Három faj azonban különösen nagy veszélyt jelent, mivel világszerte több tucat kórokozó terjesztéséért felelősek. Az egyiptomi csípőszúnyog például a Zika-, a dengue- és a chikungunya-vírus, valamint a sárgaláz fő hordozója. Innen ered az elképzelés: vajon lenne-e értelme tudatosan eltávolítani ezeket a fajokat a természetből?

Történelmileg számos állatfaj pusztult ki az emberi tevékenység miatt – gondoljunk csak a dodóra, a tasmán tigrisre vagy az amerikai vándorgalambra. Ezek eltűnése a tudomány és a társadalom szemében is veszteségként jelenik meg. A szúnyogok esetében azonban más a helyzet: itt nem véletlen vagy felelőtlenség áll a háttérben, hanem egy tudatos döntés lehetősége, ami súlyos etikai kérdéseket vet fel.

szúnyog

Nem minden szúnyogfaj jelent kizárólag problémát – fotó: pexels.com

Biotechnológiai megoldások a célkeresztben

A tudomány jelenleg is több lehetséges megoldást vizsgál a szúnyogpopulációk csökkentésére. Az egyik legígéretesebb technika a genetikai manipuláció, melynek lényege, hogy túlsúlyba kerülnek a hím utódok, így a szaporodás fokozatosan leáll. További lehetőségek közé tartozik ragadozó fajok betelepítése, a tenyészőhelyek felszámolása, valamint a klasszikus rovarirtó eljárások alkalmazása.

A szúnyogok teljes eltűnése az ökoszisztéma számos szintjén okozhat változást. Az északi tundrák például olyan madárfajok otthonai, amelyek szúnyogokkal táplálkoznak – ezek hiánya a madarak számának drasztikus csökkenéséhez vezethet. Egyes halak, például a moszkitóhal is szúnyoglárvákra specializálódott. Egyes ökológusok úgy vélik, az ilyen táplálkozási kapcsolatok megszűnése láncreakciót indíthat el.

Más kutatók viszont úgy gondolják, hogy bár zavarokat okozna, a természet idővel képes lenne alkalmazkodni: a ragadozók új zsákmányt keresnének, és az ökológiai egyensúly más formában ugyan, de helyreállna. Ezért cserébe megszabadulhatnánk több olyan betegség terhétől, amelyek évente milliók életét befolyásolják.

Nem minden szúnyog felesleges

Nem minden szúnyogfaj jelent kizárólag problémát. Például a kakaó beporzásához elengedhetetlen törpeszúnyog kipusztulása a csokoládétermelés komoly visszaesését okozhatná. Az egyiptomi csípőszúnyog viszont úgy tűnik, semmilyen ökológiai szereppel nem bír: nem vesz részt a beporzásban, és a táplálékláncban sem számottevő. Ugyanakkor komoly járványokat terjeszt, így felmerül, hogy haszontalan jelenléte csak árt az emberiségnek.

Számos kutató, köztük Andrew Read (Pennsylvaniai Állami Egyetem) és Dina Fonseca (Rutgers Egyetem) is úgy véli, hogy az egyiptomi csípőszúnyog eltűnése nem járna jelentős negatív következményekkel, viszont emberek millióinak életét mentené meg. Szerintük ez a faj kizárólag az emberi környezethez alkalmazkodott, és ökológiai szempontból nem jelent hozzáadott értéket.

Mások, például David Magnus bioetikus viszont óvatosabb álláspontot képviselnek. Azt hangsúlyozzák, hogy bár a szúnyogok kiirtása csábító ötlet, az emberiség nem rendelkezik elegendő ismerettel a természet összetett működéséről ahhoz, hogy biztosan megjósolja a következményeket. A visszafordíthatatlanság miatt különösen körültekintő döntést igényel.

Az emberiség válaszút előtt áll

A kérdés tehát nem csupán tudományos, hanem erkölcsi természetű is. Az egyik oldalon ott vannak az évente betegségek miatt szenvedő emberek milliói, a másik oldalon pedig az a bizonytalanság, hogy vajon biztonságosan eltávolítható-e egy faj következmények nélkül a Föld élővilágából.

Jorge Rey professzor ezt így fogalmazta meg: „A legtöbb érv amellett szól, hogy megszabaduljunk ettől a szúnyogtól. De ne feledjük: ha egyszer eltűnik, többé nem hozhatjuk vissza.”

Forrás: telex.hu

Indexkép: pexels.com