A halegészségügyi szakemberek egyre gyakrabban találkoznak a pontyok kopoltyúnekrózisával, amely súlyos gazdasági és állategészségügyi problémát jelenthet. Szakértők hangsúlyozzák: bár sokan egyetlen betegségként tekintenek rá, valójában többféle kórokozó lehet érte felelős, köztük vírusok – például a koi herpeszvírus és a pontyödéma vírus –, baktériumok, de akár kémiai szennyeződések is.



A folyamat kezdetén a kopoltyúlemezek kifehérednek, később töredezetté válnak, majd másodlagosan gyakran Saprolegnia gombák telepednek meg rajtuk. Az elhalt, hifákkal átszőtt szövetekbe törmelékek is beágyazódhatnak, amelyek szürkés, zöldes elszíneződést adnak a kopoltyúknak.

Vírusok a legveszélyesebb kórokozók

A leggyakrabban vírusos eredet áll a háttérben. A koi herpeszvírus (Cyvirus cyprinidallo 3) világszerte elterjedt, és súlyos, akár 100%-os elhullást is okozhat. Különösen a ponty (Cyprinus carpio), a díszpontyok és a hibridek fogékonyak rá. A betegség főként 18–28 °C között jelentkezik.

A tünetek közé tartozik a halak levertsége, csökkent mozgás, beesett szemek, fakó kopoltyú, majd szövetelhalás. Az állatok kültakaróján megnövekedett nyálkatermelés, fakó foltok, lesoványodás és vérszegénység figyelhető meg. A kopoltyúkárosodás és a vérszegénység együtt oxigénhiányhoz vezet, amely vérzésekkel társulhat a bőrön és az úszókon.


halacska

Fotó: Pixabay


A pontyödéma vírusa hasonló tüneteket vált ki, ám már 10–25 °C között is aktív lehet. A poxvírus Európában, Ázsiában és Amerikában is jelen van. Egyes halfajok, például a compó, tünetmentesen hordozhatják, ám közben fertőzhetik a pontyokat. A halak gyakran a tó fenekén pihennek, szemük beesett, kopoltyújuk elhalt részeket mutat, és a pusztulás mértéke itt is elérheti a teljes állományt.

Hogyan kerül a vírus az állományba?

A fertőzés legtöbbször új halak betelepítésével jut be. Kezdetben előfordulhat, hogy az új jövevények nem mutatnak tüneteket, ám a szállítás és a környezetváltozás stressze előhozhatja a betegséget. Ilyenkor először az új állatok pusztulnak el, majd a vírus gyorsan átterjed a többi halra, és a szórványos elhullásokból rövid időn belül tömeges pusztulás lehet.



Nincs gyógymód, csak megelőzés

A vírusos eredetű kopoltyúnekrózis jelenleg nem kezelhető, és hatékony vakcina sem érhető el. Ezért a hangsúly a megelőzésen van. Lényeges a frissen érkező halak karanténozása és állatorvosi vizsgálata, valamint a pontos diagnózis felállítása.

A kórok hátterének tisztázásához laboratóriumi vizsgálatok szükségesek, amelyekhez beteg, de még élő halakból kell mintát venni. Csak így lehet meghatározni, mely kórokozó áll a tünetek mögött – ez pedig kulcsfontosságú a halgazdaságok állományainak védelme szempontjából.

Forrás: ma-hal.hu

Indexkép: illusztráció/Pixabay