Magyarország egyik legszárazabb vidéke, a Duna–Tisza közi Homokhátság évszázadokkal ezelőtt sivár, elsivatagosodásra hajlamos tájként volt ismert. A tájképet a futóhomok uralta, amely falvakat, utcákat temetett maga alá, és a kortárs írók arab sivataghoz hasonlították. Mára azonban a térség erdőkkel, ligetekkel és gazdag élővilággal benőtt, mozaikos tájjá alakult – de mindez nem a természet önálló munkája, hanem ember és környezet közös küzdelmének eredménye.



Orvosok indították el a változást

Érdekesség, hogy a homokhátsági fásítás első kezdeményezése nem az erdészekhez, hanem az orvostudományhoz köthető.

A száraz, poros levegő és az egészségtelen mikroklíma tömeges tüdőbetegségekhez, köztük TBC-hez vezetett, amelyet „Morbus Hungaricus”-ként is emlegettek.

A fák telepítésének célja így nemcsak a homok megkötése, hanem az emberek életfeltételeinek javítása is volt.

Stratégiai szükség: faéhség és erdőtörvény

A nagy fordulat a trianoni békeszerződés után következett, amikor Magyarország jelentős erdőterületeket veszített, és krónikus fahiánnyal szembesült. 1923-ban megszületett az Alföldfásítási törvény, amely elindította a homokhátság szisztematikus erdősítését. Az 1950-es évektől kezdve modern technológiák és helyi viszonyokra szabott fafajok segítségével sikerült olyan tájszerkezetet létrehozni, ahol erdők, mezők, rétek és vizes élőhelyek váltják egymást.


erdo

Fotó: Kefag

A klímaváltozás új kihívása

Mára a Homokhátság ökoszisztémái ismét veszélyben vannak: a szárazság, a hőség és az időjárási szélsőségek komoly kockázatot jelentenek. A történet tanulsága világos:

az erdők nemcsak múltbeli problémákra adott válaszok voltak, hanem a jövő kulcsát is jelenthetik.

Összetett szerkezetüknél fogva az erdők a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legerősebb eszközét jelentik.



Felelősséggel a jövő felé

A homokhátsági erdők fenntartása és megőrzése továbbra is kiemelt feladat. A térség fái nemcsak biológiai klímavédelmi infrastruktúrát alkotnak, hanem az Alföld élhetőségének zálogai is.

Forrás és kép: KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.