Július 30-án hatályba lépett a mezőgazdasági eredetű vízszennyezés elleni küzdelem egyik legfontosabb hazai jogszabályának, az 59/2008. (IV.29.) FVM rendeletnek (ismertebb nevén a Nitrátrendeletnek) a módosítása. Az új szabályozás számos ponton segíti a termelőket a hatékonyabb és versenyképesebb gazdálkodásban, különösen a nitrátérzékeny területeken.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hosszú ideje szorgalmazta a jogszabály módosítását, mivel az eredeti előírások több ponton is hátrányosan érintették a magyar gazdákat. Már 2021 őszén történt egy kedvező változtatás, amely meghosszabbította a téli trágyázási időszakot. A mostani módosítás célja a maximálisan kijuttatható nitrogén hatóanyag mennyiségek növelése volt, elsősorban olyan kultúrák esetében, mint az őszi búza, kukorica, napraforgó, repce, cukorrépa vagy árpafajták.
Az új szabályozás megalapozásához az Agrárminisztérium – a NAK és az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézete közreműködésével – kisparcellás és üzemi kísérleteket végzett, melyekben közel nyolcvan tábla szolgált adatbázisként. A vizsgálatok igazolták, hogy a növények tényleges nitrogénfelvétele sok esetben meghaladja a korábban engedélyezett dózisokat, miközben a kimosódási kockázat továbbra is alacsony maradt.
A módosítások lehetővé teszik, hogy a pentozán hatás kivédésére használt többlet nitrogént ne kelljen beleszámítani a kijuttatható maximumba. További könnyítés, hogy a szármaradványok lebontását elősegítő betakarítás utáni nitrogénkijuttatás esetén sem szükséges 15 napon belül új vetést tervezni.
Fontos azonban, hogy a megemelt dózisokat nem minden esetben és nem minden termőhelyen indokolt alkalmazni. A tápanyag-gazdálkodásban továbbra is a jövedelmezőség és az okszerű felhasználás elveit kell szem előtt tartani.
Indexkép: Shutterstock
