Üres kaszatok és tányérdeformáció: A bórhiány ára a napraforgó-táblákon

A bór esszenciális mikroelem a növények számára, amely meghatározó szerepet játszik a sejtfalak szerkezetének kialakításában, a szénhidrát-anyagcserében és a generatív fejlődés szabályozásában. A sejtfalak erősítésén keresztül hozzájárul a szövetek megfelelő fejlődéséhez, míg hiánya növekedési rendellenességekhez és a fiatal szövetek pusztulásához vezethet. Jelentős szerepe van a fotoszintézis során képződő szénhidrátok transzportjában, ezáltal közvetetten befolyásolja a termésképzést és a raktározó szervek fejlődését. A levélanalízis eredményei jól tükrözik a növény bórellátottságát, és megbízható alapot nyújtanak a célzott tápanyag-utánpótlási stratégiák kialakításához.

Az olajnövények, így a napraforgó, a repce és az olajlen, kifejezetten bórigényes kultúráknak tekinthetők. A napraforgó esetében a bór alapvető jelentőségű a virágkezdemények differenciálódásában, a pollenképződésben és a termékenyülés folyamatában. Hiánya gyakran tányérdeformációval, gyenge termékenyüléssel és jelentős terméscsökkenéssel jár. A bór hatása ugyanakkor nem korlátozódik kizárólag a termékenyülésre, hanem kiterjed az olajszintézis biokémiai folyamataira is.

Megfelelő ellátás mellett javul a szénhidrát–olaj átalakulás hatékonysága, ami kedvezően befolyásolhatja az olajtartalmat és az olaj minőségi paramétereit is. Száraz időszakban a bór felvétele jelentősen csökkenhet még megfelelő talajellátottság mellett is, ezért ilyenkor a lombtrágyázás hatékony eszköz lehet a bórpótlásban, különösen a kritikus fenológiai fázisokban. A napraforgó esetében a csillagbimbós állapot és a virágzás előtti időszak tekinthető a legérzékenyebb periódusnak.

A bórhiány következménye nemcsak a kaszatok számának csökkenése, hanem az egyedi kaszatok olajtartalmának mérséklődése is lehet. A kutatások alapján a megfelelő bórellátás kedvezően hat az olajfelhalmozás intenzitására és a termés minőségi paramétereire. A jól ellátott állományokban nemcsak a kaszatkötődés javul, hanem az olajtartalom stabilabbá válik, ami közvetlen gazdasági előnyt jelent a termelők és a feldolgozóipar számára egyaránt. Ennek következtében a bór tápanyag-gazdálkodási szerepe nemcsak a termésbiztonságban jelentkezik, de szoros kapcsolatban áll a napraforgóolaj felhasználhatóságával és piaci értékével is.

A kísérlet célja és leírása

A napraforgó megfelelő tápanyagellátása kiemelt jelentőségű a stabil termésképzés, az olajtartalom és a stressztűrés szempontjából. A levél elemtartalma jól tükrözi a növény aktuális tápanyag-ellátottsági állapotát, ezért a levélanalízis alkalmas a különböző lombtrágyázási és mikroelem-pótlási kezelések hatásának értékelésére. A kísérlet beállításával arra a kérdésre kerestünk választ, hogy a bórtartalmú készítmények levélen keresztüli alkalmazása milyen hatással van a napraforgó fejlődésére, a levelek makro- és mikroelem-összetételére, a termésre és az olajtartalomra. A Debreceni Egyetem, MÉK kampuszán (Debrecen, Böszörményi út) szántóföldi kisparcellás kísérletben, négy ismétlésben vizsgáltuk különböző bórtartalmú levéltrágya készítmények hatását 2023-ban, csernozjom talajon. Vetés: 2023. május 2., sortávolság 75 cm, tőszám 55 ezer/ha, levéltrágya kezelések: július 12., betakarítás: szeptember 27. Hibrid: P64LP180. Betakarításkor megmértük a termést és a kaszatok olajtartalmát.

Az elemtartalom vizsgálatához a levélmintákat július 24-én vettük, 12 nappal a levéltrágyák kijuttatása után. A vizsgált elemek köre: Ca, K, Mg, P, S, B, Cu, Fe, Mn, Zn, Mo, Ni, Li, Se, Ba, Al, Pb. A minták elemzését a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertudományi Intézetében végezték.

A kísérletben alkalmazott készítmények összetétele:

• LTR1: N: 5%, P2O5: 13%, B: 7,7%, Cu: 0,05%, Fe: 0,1%, Mn: 0,05%, Mo: 0,001%, Zn: 0,05%
• LTR2: N: 16,6%, S: 16,3%, B: 2,6%, Fe: 0,08%, Mn: 0,01%, Mo: 0,13%, Cu: 0,002%, Zn: 0,003%.
• LTR3: B: 8%, N: 6%, S: 5,5%, Mg: 2,8%, Mo: 0,1%
• LTR4: B: 14,5%, Mo: 0,83%
• Kontroll: semmilyen levéltrágyát nem kapott.

A kijuttatott levéltrágya-készítmények elsődlegesen a bórellátás javítását célozták, ugyanakkor hatásuk a többi elem felvételére is értékelhető.

Napraforgó – Fotó: Pixabay

Eredmények

A napraforgó levelek elemtartalmának alakulása a lombtrágya-kezelések hatására

A bórtartalom alakulása

A levélanalízis alapján mindegyik kezelés növelte a levelek bórtartalmát, tehát a bórellátás hatékonyan megvalósítható a levélzeten keresztül. A készítmények között azonban jelentős különbségek figyelhetők meg, amelyek nem magyarázhatók azok bórtartalmával egyértelműen. Az eltérő hatás összefüggésben lehet a levélfelületen történő felszívódás sajátosságaival.
Az LTR3 kezelés hatására növekedett legnagyobb mértékben a levelek bórtartalma. Nem ebben a levéltrágyában volt a legnagyobb bórtartalom, de az eredmény igazolja a készítmény hatékony bórszolgáltató képességét, amelyet a növények fel is tudtak venni.

1. ábra. A lombtrágya-kezelések hatása a napraforgó levelek bórtartalmára (Debrecen, 2023)

Kalcium és magnézium

A kezelések növelték a levelek kalcium- és magnéziumtartalmát a kontrollhoz képest annak ellenére, hogy a készítmények összetevői között egyik elem sem szerepelt. Ez kedvező a sejtfalak és a növényi szövetek mechanikai szilárdsága szempontjából. A LTR1 és LTR3 kezelések mellett a Ca-tartalom növekedése figyelhető meg, ami arra utal, hogy a kezelések közvetetten javíthatták a kalcium mobilizációját vagy felvételét.

A magnézium – a klorofill központi atomja – szintén érzékenyen reagál a tápanyagellátás változásaira. Ez megfigyelhető az eredményekben is, a kezelések jelentős eltérést okoztak. Az adatok alapján a LTR2 kezelés mellett nagyobb Mg-tartalom volt mérhető, míg a többi kezelés esetében valamelyest alacsonyabb értékek jelentkeztek a kontrollhoz képest. Ez felveti annak lehetőségét, hogy az elemek között kompetíció alakulhatott ki a felvétel során.

2. ábra. A lombtrágyakezelések hatása a napraforgó levelek kalcium- és magnézium-tartalmára (Debrecen, 2023)

Kálium- és foszforellátottság

A kálium a napraforgó vízgazdálkodásában és stressztűrésében, a foszfor pedig az energiafolyamatokban játszik kulcsszerepet. A levél K- és P-tartalma mindegyik lombtrágya kezelés hatására növekedett, ugyanakkor a LTR4 kezelés mellett valamivel nagyobb koncentráció volt kimutatható. Ez arra utal, hogy a bór megfelelő ellátottsága pozitívan hathat a kálium és a foszfor felvételére, valamint szállítási folyamataira.

3. ábra. A lombtrágyakezelések hatása a napraforgó levelek kálium- és foszfor-tartalmára (Debrecen, 2023)

Vas- és mangánellátottság

A vas és a mangán fontos szerepet játszanak a fotoszintézis folyamataiban. A mért adatok alapján a LTR3 kezelés a vastartalom növekedését eredményezte, míg a mangán esetében az LTR1 és LTR2 kezelésekben volt tapasztalható emelkedés a kontrollhoz képest.

4. ábra. A lombtrágyakezelések hatása a napraforgó levelek vas- és mangán-tartalmára (Debrecen, 2023)

Molibdén és cink

A molibdén mennyisége a levelekben alacsony tartományban mozgott, a legnagyobb koncentrációt az LTR3 és LTR4 kezelésekben mértünk, ami biztosította a megfelelő szintet a nitrogén-anyagcsere folyamataihoz. A cink esetében az eredmények azt mutatják, hogy az LTR1, LTR3, LTR4 kezelések jelentősen növelték a levelek cinktartalmát. Ez kedvező lehet a növények hormonális szabályozása és a fehérjeszintézis szempontjából. A nikkel, a szelén és az ólom értékei alacsonyak maradtak, ami kedvező élelmiszer-biztonsági szempontból, és nem utal toxikus felhalmozódásra.

5. ábra. A lombtrágyakezelések hatása a napraforgó levelek molibdén- és cink-tartalmára (Debrecen, 2023)

Összességében megállapítható, hogy a bórtartalmú kezelések nemcsak a bór koncentrációját befolyásolták, hanem jelentős hatással voltak a makro- és mikroelemek arányára is. A LTR4 kezelés elsősorban a kiegyensúlyozott tápanyag-ellátottságot segítette elő, míg a LTR3 inkább bizonyos elemek, különösen a vas és a kalcium felhalmozódását támogatta. A levél elemtartalmának változásai arra utalnak, hogy a tápanyagok között erős kölcsönhatások érvényesülnek. A bór megfelelő ellátása javíthatja a sejtfalak stabilitását és a transzportfolyamatokat, ami közvetetten más elemek hasznosulását is fokozhatja.

A kezelések hatása a termésre és az olajtartalomra

A kezelések hatása a napraforgó tányérátmérőjében is egyértelműen megmutatkozott.
A kontrollkezelés esetében mért 17,2 cm-es átlagértékhez képest valamennyi bórtartalmú kezelés növelte a tányér méretét, ami a generatív fejlődés kedvező alakulására utal. A legnagyobb tányérátmérőt a LTR1 kezelés eredményezte (20,3 cm), amelyet a LTR4 (19,7 cm) és a LTR3 (18,8 cm) követett, míg az LTR2 kezelés mérsékeltebb növekedést mutatott (18,1 cm).

6. ábra. A lombtrágyakezelések hatása a napraforgó tányérok átmérőjére (Debrecen, 2023)

A tányérátmérő növekedése szoros összefüggésben állt a terméseredmények alakulásával, a nagyobb tányérfelület kedvez a nagyobb kaszatszám kialakulásának. Ez jól tükröződik abban, hogy a nagyobb tányérátmérővel rendelkező kezelések – különösen az LTR1 – a terméshozam tekintetében is a kedvező eredményt adtak. Az összefüggés alátámasztja, hogy a megfelelő bórellátás nemcsak a vegetatív fejlődést, hanem közvetlenül a tányér méretét is befolyásolja, meghatározva ezzel a termés potenciális mennyiségét.

A vizsgálati eredmények alapján egyértelmű kapcsolat rajzolódik ki a levél bórtartalma, a tányérátmérő alakulása és a terméseredmények között. A bórtartalmú kezelések hatására javuló levélbórellátottság kedvezően befolyásolta a generatív szervek fejlődését, amely elsősorban a tányérátmérő növekedésében nyilvánult meg. A nagyobb tányérméret fokozott virágszámot és jobb termékenyülési feltételeket biztosított, ami közvetlenül hozzájárult a kaszatszám növekedéséhez és a nagyobb termés kialakulásához. Azoknál a kezeléseknél, ahol a levél bórkoncentrációja és a tányérátmérő is nagyobb volt, a terméseredmények is egyértelműen kedvezőbben alakultak.

A kezelések jelentős hatást gyakoroltak a napraforgó terméseredményeire.
A kontrollkezeléshez képest valamennyi bórtartalmú készítmény alkalmazása termésnövekedést eredményezett, ami jól mutatja a bór szerepét a generatív fejlődés és a kaszatképződés folyamatában. A legnagyobb termést az LTR3 kezelés adta (6487 kg/ha), amely közel 29%-os növekedést jelentett a kontrollhoz viszonyítva. Ezt követte a LTR1 (6346 kg/ha) és a LTR4 (6095 kg/ha), míg az LTR2 kezelés mérsékeltebb, de szintén számottevő terméstöbbletet eredményezett (5788 kg/ha). A terméseredmények értékelésekor figyelembe kell venni, hogy jó minőségű talajon beállított kisparcellás kísérletről van szó. Az eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy a célzott bórellátás javítja a napraforgó termésbiztonságát, és kedvezően befolyásolja a terméspotenciál kihasználását.

7. ábra. A lombtrágyakezelések hatása a napraforgó termésére (Debrecen, 2023)

A termés olajtartalmának alakulása eltérő tendenciát mutatott a termésmennyiség változásához képest. Míg a bórtartalmú kezelések egyértelmű termésnövekedést eredményeztek, addig az olajtartalom a kontrollhoz viszonyítva mérsékelten csökkent. A legmagasabb olajtartalom a kontroll kezelésnél volt mérhető (44,0%), míg a kezelések esetében 41,6–43,5% közötti értékek alakultak ki.

8. ábra. A lombtrágyakezelések hatása a napraforgó kaszat olajtartalmára (Debrecen, 2023)

Az LTR3 kezelésben nagy termést takarítottunk be, emellett az olajtartalom a kontroll után a legnagyobb volt. A második legnagyobb termést adó kezelésben mértük a legkisebb olajtartalmat (LTR1), ami a termésmennyiség és az olajtartalom közötti negatív összefüggésre utal. Ez a jelenség részben a hígulási hatással magyarázható, amely szerint a fokozott kaszatképződés és a nagyobb terméstömeg az egyes kaszatokban mért olajkoncentráció relatív csökkenéséhez vezethet. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az alacsonyabb olajtartalom nem feltétlenül jelent alacsonyabb olajhozamot hektáronként, mivel a jelentősen nagyobb termésmennyiség összességében gyakran magasabb összes olajtermést eredményez.

A vizsgálati eredmények alapján a következő fő megállapítások tehetők:

• A bórtartalmú kezelések hatékonyan növelték a napraforgó levelek bórtartalmát, azonban a készítmények között jelentős eltérések mérhetők.

• A kezelések az egyéb elemek mennyiségét és arányát is módosították, ami a növény élettani folyamataira is hatással lehet.

• A mikroelemek közül különösen a vas, mangán és a molibdén reagált érzékenyen a kezelésekre.

• Toxikus elemfelhalmozódás nem volt kimutatható.

• A bórellátás elsődlegesen a generatív szervek számát és a termésképződést befolyásolja, míg az olajtartalom inkább a genetikai adottságok és környezeti feltételek függvénye.

• A bórtartalmú kezelések egyértelmű termésnövekedést eredményeztek a kontrollhoz viszonyítva

Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a bór fontos elem a napraforgó tápanyag-gazdálkodásában. Összességében megállapítható, hogy a bórellátás komplex módon befolyásolja a napraforgó fejlődését és termésképzését, és a termés mennyiségi és minőségi elemeit egyaránt befolyásoló tényező. Megfelelő alkalmazása hozzájárulhat a termésbiztonság és az olajhozam optimalizálásához. Az eredmények megerősítik, hogy a célzott mikroelem-pótlás a napraforgó tápanyag-gazdálkodásának fontos eszköze, ugyanakkor a kezelések megválasztásakor figyelembe kell venni az elemek közötti kölcsönhatásokat is.

Dr. Csajbók József, Dr. Virág István Csaba, Dr. Kutasy Erika
Debreceni Egyetem, MÉK, Növénytermesztési, Nemesítési és Növénytechnológiai Intézet

A napraforgó kikövezett útja Agroinform TechMagot megnyithatod ide kattintva, vagy lapozd végig itt:

Agroinform TechMag 2026/1

A korábbi TechMag lapszámokat elolvashatod a Magazin rovatban.