Ács Norbert nagykanizsai gazdálkodó kazahsztáni tanulmányútján nemcsak öntözési megoldásokat és modern technológiákat látott, hanem rendszerszinten szervezett mezőgazdaságot is. Tapasztalatai szerint az összefogás az, amiből Magyarország is sokat tanulhatna.
A Magyar Kukorica Klub szervezésében vehetett részt a nagyszabású tanulmányúton, amely új nézőpontokat hozott nemcsak az öntözés és növénytermesztés terén, hanem a rendszerszemléletű mezőgazdasági működés megértésében is.
– Almatiban és környékén jártunk, ahol kukoricatermesztést, állattenyésztést, vetőmag-előállítást, szóját, napraforgót és sáfrányos szeklice-termesztést is tanulmányozhattunk – mesélte Ács Norbert. – A gazdaságok több lábon állnak, nem egykultúrás rendszerekben gondolkodnak. Az ország klímája száraz kontinentális, az idei nyarunk alapján ez sajnos nálunk is egyre jellemzőbb – tette hozzá.
Öntözővíz a hegyekből – gravitációs rendszerrel
Kazahsztán öntözési rendszere különösen lenyűgözte a magyar szakembereket.
– A hegyekből érkező hóolvadék-víz gravitációs úton, zárt és nyitott csatornákon keresztül jut el a szántóföldekhez. Nem egyéni kezdeményezés, nem ad-hoc kutak, hanem országosan szervezett, rendszerszinten működő vízgazdálkodás – magyarázta Ács.
Mivel az öntözéssel nincs probléma, jelentős a kertészet, azon belül is a zöldségtermesztés – Fotó: Ács Norbert
A víznyomás sok esetben olyan erős, hogy önmagában képes meghajtani az öntözőberendezéseket, rendszereket.
– A város környékének fogalmát ott máshogy kell értelmezni: az, ami nálunk 20-30 kilométer lenne, náluk 150–300 kilométeres körzetet jelent. Ennek megfelelően kell infrastruktúrában és logisztikában is gondolkodni – jelezte.
Gazdaságok a múlt és a jelen határán
A látogatott gazdaságok jellemzően 800–4000 hektár közötti méretűek, ami a kazah viszonyok között még kicsinek számít.
– A gazdaságok egy része a TSZ-rendszer jogutódja, amit a Szovjetunió felbomlása után örököltek meg. Sok esetben a régi épületekben és gépekkel dolgoznak, de ahol új beruházások történtek, ott korszerű technológia fogadott minket – fogalmazott Norbert.
A géppark egyszerre tükrözi a múltat és a jelent – Fotó: Ács Norbert
Különösen érdekes volt számára, hogy a géppark egyszerre tükrözi a múltat és a jelent: a régi szovjet Kirovec traktorok mellett ott dolgoztak a vadonatúj keleti gyártású modellek is.
– Nyugati gépek is vannak, de arányaiban nem uralkodók. Ami viszont elérhető nálunk, az ott is beszerezhető, ha van rá forrás – tette hozzá.
Mezőgazdaság, nemzeti szinten szervezve
A kazah mezőgazdaság talán legnagyobb tanulsága a rendszerszemlélet.
Itthon, ha egy gazda elhatározza, hogy öntözni szeretne, akkor magára van utalva: kutat fúr, próbál valamilyen forrást találni. Ott viszont az egész vízgazdálkodási rendszer összehangolt: az egyetemek, az állam, a csatornarendszer, a gazdák – mindenki egy célért dolgozik
– magyarázta.
Ezt a fajta szervezettséget tartja követendő példának Magyarországon is.
– A mi viszonyaink között ez csak akkor lenne kivitelezhető, ha országos szintű összefogás, koordináció és állami szerepvállalás is társulna hozzá – hangsúlyozta.
Kultúra, történelem és gazdaság
A tanulmányút kulturális része sem volt mellékes.
– Kazahsztán és Magyarország történelmében közös pont a szovjet múlt. Érdekes volt látni, hogyan változott meg náluk a mezőgazdaság az elmúlt 35 évben – mesélte a szakember. – A főváros ugyan már Asztana, de Almati ma is gazdasági és kulturális központ. Egy hárommilliós, tiszta, rendezett, nyugodt nagyváros, sok tekintetben élhetőbb, mint bármelyik nyugat-európai metropolisz.
Az állattenyésztés a kazah agrárium fontos szegmense – Fotó: Ács Norbert
A beszélgetések során a kínai befolyás is téma volt.
– A kínai autók és mezőgazdasági gépek térnyerése határozottan érzékelhető.
Kínai kukoricahibridek, új technológiák, olcsó, mégis jó minőségű megoldások jelennek meg a piacon. Ez a trend várhatóan Európát is eléri
– mondta a zalai gazda.
Amit mi is hasznosíthatunk
Bár a kazah adottságok sokban eltérnek a magyar viszonyoktól, a tanulmányút nem volt haszontalan.
– Konkrét technológiát nehéz lenne egy az egyben átvenni, mert ott sokkal kedvezőbb a felszíni vízforrások helyzete. De a rendszerszemlélet, a szervezettség, a hosszú távú stratégiai gondolkodás – ezek azok, amiket itthon is meg kellene honosítani – foglalta össze tapasztalatait Ács Norbert.
A tanulmányút egyértelmű üzenete: nemcsak a technológia, hanem a szemlélet is kulcsfontosságú a mezőgazdaság jövőjében. És ebben Kazahsztán példát mutathat.
Indexkép: Ács Norbert
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)