A 2025-ös szezon már a kezdetekor nehézségeket tartogatott a spanyol csonthéjas gyümölcságazat számára. A betakarítás az év eleji hőmérsékleti anomáliák miatt országszerte 10–15 napos késéssel indult, és ez az időeltolódás meg is maradt a teljes szezon során. A szokásosnál hidegebb tavasz után a nyár első felét súlyos jégesőzések jellemezték, amelyek különösen Murcia, Katalónia és Aragónia gyümölcsöseiben okoztak jelentős károkat. Az áprilistól július végéig tartó periódusban szinte nem telt el hét anélkül, hogy valamelyik régióban jégverés ne pusztított volna, összesen több mint 31 ezer hektáron.

Csökkenő hozam, emelkedő árak – mégsem nőtt a profit

Az időjárási csapások a termésmennyiséget is jelentősen visszavetették. Katalóniában például a szezon végére 30%-kal kevesebb gyümölcsöt takarítottak be a potenciális hozamhoz képest, és a megmaradt mennyiség nagy része sem volt alkalmas frisspiaci értékesítésre. A termelők számára súlyosbította a helyzetet, hogy a spanyol agrárbiztosítási rendszer nem nyújt teljes fedezetet: még azok is, akik teljes terméskiesést szenvedtek, legfeljebb részleges kártérítésben bízhattak.

Paradox módon ugyanakkor a gyengébb kínálatnak és a kisebb nemzetközi importnyomásnak köszönhetően az árak több terméknél is jelentősen emelkedtek. A nektarin esetében június végétől július elejéig az átlagárak több mint 25%-kal haladták meg az előző évi szinteket. Mégis, a gazdák számára a magasabb ár nem jelentett valós nyereségnövekedést, mert a termelési költségek is drasztikusan emelkedtek, különösen a munkaerőhiány következtében. Ez a kettős szorítás – csökkenő termés, emelkedő kiadás – sokakat a korábbi évekhez hasonló, vagy annál is alacsonyabb nyereségszintre kényszerített.

A kereslet–kínálat hullámzása – gyorsan változó piaci helyzet

A szezon első felében még úgy tűnt, a kereslet meghaladja a kínálatot, és ez ideiglenesen stabilizálhatja az ágazatot. Santiago Vázquez, a La Vega de Cieza értékesítési igazgatója szerint ebben az időszakban a kedvező időjárás miatt Európa-szerte megélénkült vásárlói kereslet, amit a hazai kínálat szűkössége is támogatott.

Ám augusztusra a piac lassulni kezdett, a kereslet megtorpant, és több termelő már nem tudta ugyanazon az áron értékesíteni a termékét, mint korábban. A bizonytalan, hirtelen változó piaci reakciók is hozzájárultak a termelők elbizonytalanodásához.

barack

A spanyol mezőgazdasági minisztérium adatai alapján a csonthéjas gyümölcsök termőterülete 125.580 hektárra csökkent, ami 15%-os visszaesés a 2017-es szinthez képest – Fotó: Pixabay

Konkurencia keletről – torzító versenyhelyzet alakul ki

Az ágazatot nemcsak a belső nehézségek, hanem a külső versenynyomás is egyre komolyabban érinti. Törökország, Moldova, Görögország és még Magyarország is fokozatosan növeli csonthéjas-gyümölcs exportját, ezzel kiszorítva a hagyományos nyugat-európai termelőket, különösen a spanyolokat. A versenyt torzítja, hogy ezen országokban a munkabérek lényegesen alacsonyabbak, a környezetvédelmi és növényvédelmi szabályozás pedig enyhébb, ami versenyelőnyt jelent az ottani termelők számára.

A tendencia már odáig jutott, hogy egyre több spanyol vállalkozás maga is ezekbe az országokba fektet be. A hazai szabályozási és költségstruktúra mellett ugyanis egyre kevésbé éri meg Spanyolországban csonthéjasokat termelni. Az ágazati szakértők szerint a verseny csak akkor válhat fairré, ha az Európai Unió végre bevezeti a növényvédőszer-használatra és munkakörülményekre vonatkozó „tükörzáradékokat”, vagyis a külföldi importtermékekre is ugyanazokat a szabályokat alkalmazza, mint az uniós termelőkre.

Genetikailag is fáradnak a fajták

A nehézségeket tovább súlyosbítja, hogy a korábban megbízhatónak tartott fajták hozama is csökken. Különösen a kajszibarack esetében figyelhető meg, hogy a tíz évvel ezelőtt még bőségesen termő fajták mára országszerte gyengébben teljesítenek. Vázquez szerint ez nemcsak a csökkenő hidegigény következménye, hanem a genetikai teljesítmény hanyatlása is szerepet játszik benne.

Hasonló tendencia figyelhető meg a platerinánál is, amely bár egyre népszerűbb, és már évi 2000 tonna termést ad, még nem vált be igazán alternatívaként. A platerina – lapos nektarin – formája praktikus, egyes fajtái mag nélküliek, mégis kevésbé lédús és homogén, mint a fogyasztók által kedveltebb Paraguayo őszibarack, amely ezzel szemben továbbra is dinamikusan növeli piaci jelenlétét.

Folyamatosan csökken a termőterület

A spanyol mezőgazdasági minisztérium adatai alapján a csonthéjas gyümölcsök termőterülete 2024-re 125.580 hektárra csökkent, ami 15%-os visszaesés a 2017-es szinthez képest. A legnagyobb területcsökkenés az őszibarackot érintette, de a nektarin termőterülete is csaknem 8%-kal zsugorodott. Katalónia, Murcia és Extremadura egyaránt veszített területéből, miközben Aragónia és Kasztília-La Mancha enyhe bővülést mutatott – de ez nem volt elég az országos csökkenés ellensúlyozására.

Mindezek alapján világos: a spanyol csonthéjaságazat egy rendkívül bizonytalan jövő felé tart. A klímaváltozás, a fajták gyengülése, a nemzetközi verseny és a csökkenő támogatási lehetőségek egyaránt azt jelzik, hogy a termelőknek új megoldásokat kell keresniük, ha életben akarják tartani ezt a hagyományos, ám mostanra válságba jutott ágazatot.

Forrás: fruitveb.hu
Indexkép: pixabay.com