Az idei évben mindössze 11 kánikulai, illetve trópusi napot jegyeztek fel Magyarországon. Ez jelentős visszaesés az előző évekhez képest, amikor 45–60 napon át tartó hőhullámok sújtották az országot. Bár a csapadékhiány továbbra is fennáll, a júliusi és augusztusi hajnali lehűlések kimondottan kedveztek a hazai vöröshagyma termesztésének.

A klímaváltozás évtizedek óta formálja a termelést

A hazai helyre vetett vöröshagyma-termesztés már 15–20 éve is komoly kihívásokkal nézett szembe az éghajlatváltozás miatt. Az elmúlt tíz év téli csapadékhiánya – amely éves szinten 150–200 mm kiesést jelent – jelentős talajvízhiányt okozott. A nyári hónapokban pedig a kánikula tovább nehezítette a helyzetet.

2025-ben azonban csak 11 kánikulai napot regisztráltak – ezek is főként júniusra és augusztusra estek –, így az idei nyár az elmúlt évekhez képest kedvezőbb feltételeket biztosított a szabadföldi zöldségtermesztés számára, annak ellenére, hogy a csapadékhiány továbbra is problémát jelent.

Európa-szerte küzdenek a termelők

A klímaváltozás hatása nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában érzékelhető. A mediterrán térségben az idei csapadékos tavasz alacsonyabb hozamokat és változatos hagymaméretet eredményezett. Ezzel szemben Szerbiában a ciklonok pozitív hatására kimagasló termés született. Hollandiában a szokásosnál melegebb nyár miatt két héttel korábban kezdődött a betakarítás, viszont a gyors száradás miatt a hagyma héja sérülékenyebb lett, ami tárolási kihívásokat vetett fel.

hagyma

A júliusi és augusztusi hajnali lehűlések kimondottan kedveztek a hazai vöröshagyma termesztésének – fotó: Pixabay

Stabil termésmennyiség Magyarországon

Jelenleg hazánkban körülbelül 1700 hektáron folyik vöröshagyma-termesztés, 50 tonnás hektáronkénti átlagterméssel. Ez európai szinten is kedvező eredmény. A belföldi fogyasztást évi mintegy 30 ezer tonna import hagyma egészíti ki, amelyet kiegészít egy kisebb, háztáji termelésből származó mennyiség is.

A vöröshagymát szinte kizárólag öntözött körülmények között termesztik, kivéve az őszi dughagymát, amely öntözés nélkül is nevelhető bizonyos kockázatok mellett. A csepegtető szalagos és mikroöntözési módszerek már 15–20 éve hatékony választ adnak az éghajlati kihívásokra, és jelentősen hozzájárulnak a termésstabilitáshoz.

Komoly hiányosságok mutatkoznak azonban a piaci szervezettség, a tárolás és a betakarítás utáni munkálatok (ún. posztharveszt folyamatok) terén. A FruitVeB és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közösen szervez oktatásokat és konferenciákat a témában. Jelenleg több korszerű tároló létesítmény is építés vagy átadás alatt áll, amelyek javíthatják a hazai hagyma értékesítési lehetőségeit.

Jó minőség – alacsony ár

A 2025-ös év termése jó minőségű és mennyiségű volt, főként a nyár kedvező időjárásának köszönhetően. Ennek ellenére a piacon jelenleg nyomott árak jellemzőek, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. A túltermelés és a csökkenő fogyasztás egyaránt hozzájárulnak az árak csökkenéséhez, ráadásul több külpiac még nem nyitott meg teljesen.

A termelői árak most átlagosan 30 eurócent körül alakulnak, ami körülbelül 115 forintnak felel meg. Ez az ár nem nevezhető sem jónak, sem tragikusnak, azonban a termelők számára gazdaságos működés csak szigorú tervezéssel és költséghatékonysággal lehetséges. 

A vöröshagyma ára a kiskereskedelmi láncokban széles skálán mozog: 159 – 399 Ft/kg. A kiskereskedelmi verseny miatt gyakoriak az árakciók, akár 30–40%-os kedvezményekkel is találkozhatunk.

Dughagyma: ősszel érdemes elültetni

Az őszi kertészkedés egyik legfontosabb feladata a vöröshagyma dughagyma elültetése. A szeptember vége és október közepe közötti időszak ideális, amikor a talaj hőmérséklete 10–12 °C körül mozog. Ez biztosítja, hogy a hagyma be tudjon gyökeresedni a tél beállta előtt, de ne hajtson túl hosszú zöldet, amelyet a fagyok károsíthatnak. A megfelelő időzítés elengedhetetlen: a túl korai ültetés kihajtást, a túl késői kifagyást eredményezhet.

Forrás: penzcentrum.hu
Indexkép: pixabay.com