A baromfipiacon jelenleg két, egymással ellentétes irányú folyamat érvényesül, amelyek az egyes ágazatokra eltérő módon hatnak. Míg egyes piaci változások új exportlehetőségeket teremthetnek a magyar termelők számára, addig más gazdasági tényezők jelentős kihívásokat okoznak az exportorientált vállalkozásoknak.
A lengyel állategészségügyi helyzet új lehetőségeket nyithat
Lengyelország, amely Európa egyik meghatározó baromfitermelő országa, továbbra sem tudott tartós megoldást találni az állategészségügyi problémák kezelésére. Az elmúlt időszakban ráadásul felfüggesztette az Európai Unió felé történő adatszolgáltatást a madárinfluenza és a baromfipestis kitöréseivel kapcsolatban, ami tovább nehezíti a helyzetet.
Ez a bizonytalanság elsősorban a brojler- és a pulykaágazatot érinti, mivel lassíthatja a lengyel exportpiacok és kereskedelmi kapcsolatok helyreállását. A kialakult környezet ugyanakkor kedvező lehet más uniós tagállamok, köztük Magyarország számára is, hiszen egyes exportpiacokon könnyebbé válhat a megjelenés és a piaci részesedés növelése.
Az erős forint komoly kihívást jelent az exportőröknek
A kedvező piaci lehetőségekkel ellentétes irányú hatást fejt ki a forint tartós, megközelítőleg 10 százalékos erősödése. Az exportorientált vállalkozások esetében ez hasonló nagyságrendű árbevétel-csökkenést eredményezhet, ami jelentősen befolyásolja a gazdálkodás eredményességét.
Ez a hatás különösen a víziszárnyas-ágazatban érezhető, még annak ellenére is, hogy Magyarország állategészségügyi helyzete a versenytárs országokhoz, valamint az elmúlt évek tapasztalataihoz viszonyítva is kedvezőnek számít. A jó járványügyi státusz önmagában nem tudja teljes mértékben ellensúlyozni az árfolyamváltozásból eredő versenyhátrányt.
_fitmax_750x750_0.jpg "baromfipiac")
Az eredetileg ide tervezett állományok más vágóhidakra történő átirányítása jelentős szervezési feladatokat és többletköltségeket okoz – Fotó: Shutterstock
A vágókapacitások alakulása meghatározza az ágazat teljesítményét
A teljes hazai baromfiágazat eredményességét jelentős mértékben befolyásolja, hogyan változik a nagy vágóhidak és feldolgozóüzemek kapacitása, illetve milyen ütemben valósulnak meg a tervezett fejlesztések.
Komoly kihívást jelent a Tranzit cégcsoport nyírbátori üzemének újjáépítése, amely a becslések szerint optimista forgatókönyv esetén is két-két és fél évet, de akár három évet is igénybe vehet. Ez idő alatt az eredetileg ide tervezett állományok más vágóhidakra történő átirányítása jelentős szervezési feladatokat és többletköltségeket okoz. A hosszabb szállítási útvonalak, a logisztikai átszervezések és az egyéb kapcsolódó kiadások egyaránt növelik a termelők és feldolgozók terheit.
További bizonytalanságot jelent, hogy a Hungerit által tervezett, évi 30–35 millió darabos vágókapacitás-bővítés valóban már a következő évben elkészül-e, vagy csak későbbi időpontban áll majd a termelők rendelkezésére.
A tojáságazat előtt jelentős beruházások állnak
A tojástermelés jövője szempontjából meghatározó kérdés, hogy a ketreces tartásról történő átállás milyen feltételek mellett valósul meg. Egyelőre nem egyértelmű, hogy ezt elsősorban az áruházláncok elvárásai vagy jogszabályi kötelezettségek alakítják majd.
Az átállás azonban csak akkor lehet sikeres, ha az ágazat időben és megfelelő mértékű támogatást kap a rendkívül költséges technológiai beruházásokhoz. Az új tartási rendszerek kialakítása jelentős pénzügyi forrásokat igényel, ezért a támogatási konstrukciók időzítése és nagysága kulcsfontosságú lesz.
A fogyasztók elvárásai továbbra is meghatározók
A piaci versenyképesség megőrzéséhez elengedhetetlen a hazai vásárlói igények figyelembevétele. A fogyasztók elsősorban olyan tojásokat keresnek, amelyek biztonságosak, tiszták, nagy méretűek, tetszetős sárgájúak, ugyanakkor áruk továbbra is megfizethető marad, és széles körben elérhetők.
Vizsgálat indult a kínai pekingi kacsaimport miatt
Korábban már beszámoltunk arról, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított a Kínából érkező pekingi kacsaimport feltételezett dömpingje miatt. Az európai kacsapiac éves forgalma megközelítőleg 800 millió euró, amelyből mintegy 200 millió eurót a kínai import tesz ki.
Állami támogatások is a vizsgálat középpontjában
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az eljárás öt, az Európai Unióban működő pekingi kacsa-termelő vállalkozás panaszára indult meg.
A beadvány szerint a kínai termelők jelentős állami támogatásokban részesülnek. A kifogások többek között a földhasználathoz, az energiafelhasználáshoz, a finanszírozáshoz, a nyersanyagokhoz és a munkaerőhöz kapcsolódó támogatásokat érintik. Emellett a panasz szerint a regionális takarmánygyártási klaszterek is számottevő állami segítséget kapnak, beleértve a helyi szójabab-feldolgozó üzemek és a keveréktakarmány-gyártók támogatását is.
Dömpingellenes intézkedések is következhetnek
Amennyiben a vizsgálat arra a megállapításra jut, hogy a kínai import dömpingáron érkezett az uniós piacra, és ez bizonyíthatóan kárt okozott az európai termelőknek, az Európai Bizottság dömpingellenes vámok bevezetéséről is dönthet a Kínából származó pekingi kacsa behozatalával kapcsolatban.
Forrás: NAK
Indexkép: pexels.com
