Mi történik, ha nem hat többé az antibiotikum?

A hazai állattenyésztés az elmúlt években és az idei évben is sokszor bizonyította, hogy képes alkalmazkodni a változó körülményekhez. A gazdák, állatorvosok és szakmai szervezetek szoros együttműködésben küzdöttek meg olyan kihívásokkal, mint az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza vagy a ragadós száj- és körömfájás. Ezek a járványos állatbetegségek nemcsak a gazdaságokat, hanem a teljes élelmiszerláncot és a külkereskedelmet is veszélyeztetik.

Ugyanakkor van egy kevésbé látványos, de legalább ennyire fenyegető probléma is, amellyel ideje komolyan szembenéznünk: ez az antimikrobiális rezisztencia, vagyis az AMR.

Mi is az antimikrobiális rezisztencia?

Az AMR azt jelenti, hogy a kórokozók – baktériumok, vírusok, gombák és paraziták – egyre kevésbé reagálnak az ellenük bevetett gyógyszerekre. Ez különösen az antibiotikumok esetében aggasztó: ha egy baktérium nem pusztul el az alkalmazott szer hatására, a fertőzés továbbterjed, súlyosabbá válik és egyre nehezebb lesz kezelni.

A tudományos világ már régóta figyelmeztet: ha nem változtatunk, az AMR néhány évtizeden belül az egyik vezető halálokká válhat a világon. Becslések szerint 2050-re évente akár tízmillió ember halhat meg olyan fertőzésekben, amelyek ma még jól kezelhetők lennének.

A One Health szemlélet: egészség csak együtt lehetséges

Az AMR problémája nem áll meg az emberi gyógyászatnál.

Az állattenyésztésben, a növényegészségügyben és a környezetvédelemben is jelen van – és éppen ezt ismeri fel az úgynevezett One Health, vagyis „Egy Egészség” megközelítés.

Ez egy olyan holisztikus szemlélet, amely az emberek, az állatok és a környezet egészségét összekapcsolódó rendszerként kezeli. A WHO meghatározása szerint célja, hogy e három terület egészségi egyensúlyát fenntartható módon megőrizze és optimalizálja. Ha valahol felborul ez az egyensúly – például túlhasználjuk az antibiotikumokat a mezőgazdaságban –, annak következményei más területeken is megjelennek, például az emberi gyógyításban.

Az AMR azt jelenti, hogy a kórokozók – baktériumok, vírusok, gombák és paraziták – egyre kevésbé reagálnak az ellenük bevetett gyógyszerekre – fotó: Shutterstock

Az antibiotikum-használat kérdése – szabályozás és felelősség

Nem mindegy, mikor, kinél és milyen gyógyszert használunk. Az antibiotikumok felelőtlen használata – legyen szó emberről vagy állatról – gyorsítja az ellenálló kórokozók megjelenését. Ezért az antibiotikumok hatékonyságának megőrzése közös érdekünk.

Az Európai Unióban több mint egy évtizede tilos megelőzési céllal antibiotikumot adni az állatoknak, és a legfontosabb – emberi gyógyászatban nélkülözhetetlen – hatóanyagokat csak kivételes esetben lehet alkalmazni a haszonállatoknál. Ez nem csupán szabályozási kérdés, hanem a társadalmi felelősségvállalás része.

Ez a szabályozási környezet ösztönzi az állattartókat arra, hogy telepi szinten is megelőző szemléletet érvényesítsenek: javítsák az állattartási körülményeket, erősítsék a járványvédelmet, és szorosan működjenek együtt az állatorvosokkal.

Megelőzés = kevesebb kezelés

A járványok elkerüléséhez és az AMR visszaszorításához nem az a cél, hogy ne használjunk gyógyszert – hanem hogy csak akkor és úgy használjuk, amikor valóban szükséges. Ebben óriási szerepe van a telepi gyakorlatoknak: a megfelelő higiénia, a szakszerű takarmányozás, a nyomon követhető egészségügyi naplók, a rendszeres állatorvosi látogatások és a betegségmegelőző intézkedések mind csökkentik a kezelési igényt.

Az állattartók kulcsszereplők ebben a folyamatban. Ők látják nap mint nap az állomány változásait, ők hozzák meg az elsődleges döntéseket, és az ő hozzáállásukon múlik, hogy a beavatkozások megelőzésen vagy utólagos kármentésen alapulnak-e.

Képzés, tudás, előrelépés

A megelőzéshez azonban nem elég a jó szándék – naprakész tudásra, új szemléletre és együttműködésre van szükség. Ezért is különösen fontos, hogy októberben egy olyan kiemelkedő szakmai rendezvény kerül megrendezésre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai támogatásával – amely minden állattartó számára gyakorlati segítséget nyújt.

Uniós AMR-képzés – minden állattartó számára

Időpont: 2025. október 20–21.
Helyszín: Crowne Plaza Budapest
Szervezők: AENOR vezette uniós konzorcium, FVE, AEMPS
Támogatók: Európai Bizottság, VetCEE
Szakmai partner: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Ez a kétnapos, gyakorlati fókuszú képzés bemutatja a legújabb uniós állatgyógyászati és antibiotikum-használati szabályokat, az állatorvosok és gazdák felelősségét és azt, hogy milyen jó gyakorlatokkal lehet a telepeken az antibiotikum-felhasználást csökkenteni.

A program részei előadás, esettanulmány, kerekasztal, csoportos munka – és kiváló lehetőség a kapcsolatépítésre.

A részvétel 2025. szeptember 29-ig regisztrálóknak díjmentes, és az étkezést, szállást és az utazás költségét is a szervezők állják!

A képzés nyelve magyar, a résztvevők tanúsítványt kapnak!

Az ingyenes képzésre jelentkezni ide kattintva lehet.

Forrás: NAK
Indexkép: pexels.com