A kezdeményezés mesterséges intelligenciával, robotikával és adatvezérelt technológiákkal lépne fel az aranyszínű sárgaság ellen – ez a kórokozó ma a hazai borágazat legnagyobb fenyegetése. A programról és tágabb jelentőségéről Prof. Dr. Palkovics László, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos beszélt az Agroinformnak, aki szerint a bor jövője az adatokban, az együttműködésben és a tudás megosztásában rejlik.
– A bor az egyik legösszetettebb mezőgazdasági termékünk – mondja Palkovics László. – Nem pusztán egy feldolgozott gyümölcs, hanem kémiai, biológiai és kulturális folyamatok találkozása. A borász minden döntése – mikor szüretel, hogyan erjeszt, milyen hordót választ – hatással van az ízre, a karakterre, a minőségre.
A mesterséges intelligencia ebbe a bonyolult rendszerbe képes rendet hozni.
– Ha megfogalmazzuk, milyen bort akarunk előállítani, az MI képes megtanulni a korábbi évek adataiból, hogy ehhez milyen körülmények és beavatkozások kellenek.
Az MI nem bort készít, hanem megérti, miért lesz jó a bor
– hangsúlyozza.
A Vinnovation ötlete borászoktól, szőlészekből és egyetemi kutatókból álló közösségből indult. Ők ismerték fel először, hogy az AI nem ellenség, hanem partner lehet egy olyan ágazatban, ahol a természet és a technológia eddig egymástól távoli dolgoknak tűntek.
Amikor a kabóca támad – digitális hadjárat az aranyszínű sárgaság ellen
A platform első fókusza egy súlyos probléma: az aranyszínű sárgaság. Ez a betegség a 19. századi filoxéravész óta a legkomolyabb fenyegetés a magyar szőlészet számára.
– A filoxéra idején a magyar szőlőterületek 70 százalékát ki kellett vágni. Ha nem cselekszünk időben, ez a betegség hasonló pusztítást okozhat – figyelmeztet a kormánybiztos.
A jó hír: a technológia most először képes a megelőzésre. A drónok és a szenzorok valós időben képesek észlelni a fertőzés korai jeleit.
– Egy drón nemcsak fényképet készít, hanem érzékeli a növény színét, nedvességtartalmát, és még a levegőben lebegő kórokozókat is. A mesterséges intelligencia ezekből a mikroadatokból térképet készít és megmutatja, hol kell beavatkozni – mondja a kormánybiztos.
A Vinnovation ötlete borászoktól, szőlészekből és egyetemi kutatókból álló közösségből indult – Fotó: GDE
A beavatkozás módja is modernizálódik: a jövő növényvédelmét már drónok végzik. Az új, Zalaegerszegen fejlesztett fúvókarendszer például a hagyományos gépekhez képest harmadannyi permetlevet igényel, mégis hatékonyabban juttatja el az anyagot a levelekre.
– Ez nemcsak környezetvédelmi előny, hanem gazdasági is: kevesebb kemikália, kevesebb költség, nagyobb pontosság – hangsúlyozza.
Az MI a szőlőben és a borban is ott lesz
A mesterséges intelligencia nemcsak a szőlőültetvények megfigyelésében, hanem a borkészítésben is szerepet kap.
– A borászatban minden egyes erjesztési folyamat adatot termel. Ha ezeket az adatokat összekapcsoljuk a kész bor jellemzőivel, az algoritmus képes lesz előre jelezni, milyen lesz az íz, az alkohol- és savtartalom, sőt, akár a piaci minőség – mondja Palkovics.
Ez a tudás megőrizhető, dokumentálható és újrahasznosítható.
– Amíg ez az ismeret csak a borász fejében él, addig törékeny. Ha viszont adatként rögzítjük, a jövő borászai tanulhatnak belőle. Az MI tehát nem elveszi a borászat lelkét, hanem épp ellenkezőleg, segít megőrizni azt – teszi hozzá.
A tudás közösségi erőforrás
A Vinnovation platform nem zárt klub, hanem tudásmegosztó hálózat. A tagok között a legnevesebb magyar borászatok, szőlőtermelők és kutatóintézetek mellett ott van a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) is, amely az MI-t már stratégiai területként kezeli.
A nagy borászatok rendelkeznek szaktudással, de a kisebb gazdáknak támogatásra van szükségük. Őket oktatni, segíteni kell abban, hogy felismerjék a fertőzés jeleit, és ne hagyjanak elhanyagolt területeket, amelyekből újra és újra visszafertőződhet a környék
– mondja Palkovics.
A cél egy országos tudásbázis létrehozása, ahol a kutatók, gazdák és döntéshozók közösen dolgoznak a megoldásokon – a betegségek kezelésétől kezdve a fajtaváltási stratégiákig és a jövő jogszabályi kereteiig.
Javaslatcsomag és „digitális szőlő-iker”
A platform következő lépése egy átfogó javaslatcsomag elkészítése az aranyszínű sárgaság elleni védekezésről. Ebben nemcsak a biológiai és technológiai, hanem a gazdasági kérdések is szerepelnek.
– Mi történik a gazdákkal, ha évekig nem termelhetnek? Hogyan pótoljuk a kieső szőlőt a borászatokban? Ezekre is választ kell adnunk – mondja a kormánybiztos.
Hosszabb távon pedig egy „digitális iker” (digital twin) létrehozását sürgeti, amely a magyar szőlőültetvények állapotát valós időben képes szimulálni.
– Ha értjük, mi történik a szőlőben, akkor felkészülhetünk a következő válságra is – mondja.
Prof. Dr. Palkovics László hosszabb távon egy „digitális iker” (digital twin) létrehozását sürgeti, amely a magyar szőlőültetvények állapotát valós időben képes szimulálni – Fotó: GDE
A mesterséges intelligencia nem a borász ellen van, hanem érte
Palkovics szerint a mesterséges intelligencia nem veszi el a borászat romantikáját – csak hozzáad.
– A bor lényege továbbra is emberi marad: tapasztalat, ízlés, szenvedély. Az MI csak abban segít, hogy ne a véletlenen múljon: jó lesz-e az évjárat – fogalmazott.
A Vinnovation platform tehát nem csupán egy projekt, hanem egy jövőkép: ahol az adat, a tudás és a közösség együtt menti meg a magyar borászatot.
– A bor jövője nemcsak a földben van, hanem a "felhőben" is – mondja a kormánybiztos. – És ha jól használjuk az adatokat, a magyar bor újra Európa élvonalába kerülhet.
Indexkép: GDE
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
