Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak596 FtBenzin árak590 FtEUR393.86 FtUSD363.77 FtCHF408.5 FtGBP467.51 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Bigiboy77 #3531. hozzászólására Olyan növényre gondolsz ami egyszerre csírázik 5 C alatt, zöldtömeget hoz és ki is fagy...hát ilyen életcikluső növény nincs.
Kukorica köztes vetés szokott lenni, mondjuk egy címerezőre szerelt szóróval aprómagot szórni az állomonyba, ami szerencsés esetben megnő, de ehhez esős nyár kell. Utána hidegtűrő fűfélék jöhetnek szóba, de azokat valahogy el kell pusztítani tavaszra, hacsak valaki nem a pasture croppingot próbálná ki, nyáron gyorsan lesárguló fűbe vetve a kukoricát.
Tavaszi TR semmit nem mutat, az csak nyár végi vetéssel jó.
Válasz .Feco. #3526. hozzászólására
A tapasztalatok mást mutatnak.
7 éve van meg ez a vetőgép és azóta így csináljuk.
Tavaly 7,5 és 10 tonna között voltak a búzáink.
Ha bekeverem a szárt a felső rétegbe akkor a felső 10 centiből lehet hogy elvonja a nitrogént de mikor a búzának kell a nitrogén akkor annak a gyökere már lehet 1 méteren van.
30 kiló n-t szoktunk tenni a magágyba is.
Tavaszra jóformán alig marad szármaradvány a gyökerek között, miközben egy leszántott anyag még év után is jön elő.
Leszántva sokkal több vizet elvesz a bomlás mint kissé bekeverve. Pont akkorra fogy el a víz a talajból mikor felmelegszik a föld és beindulna a vegetáció. A bomlás is akkor indul meg mikor meleg a föld nem amikor fagyos.
A kukoricának és a búzának 2 közös betegsége van.Az egyik a lisztharmat a másik a fuzárium.
Egyik ellen sem túl bonyolult és drága védekezni. A rozsda például nem igazán jellemző az ilyen vetéseknél.
Tetszenek a kepek Netparaszt! De mit tegyek, ha kukorica utan arpat szeretnek vetni.
mi legyen a takaronoveny ami megnol es kifagy kukorica aratas utan.
Gondolom vetni kene koze valamit, ami takarna nyaron a nagy hosegekben... aztan meg kifagyna telen. Ja es a kombajn kereknyomait is lazitana... hogy viselkedik a tillage radisch amit tavaszal vetnenk?
Válasz Richard. #3529. hozzászólására Először legyen olyan talajod, amely képes a csapadék megtartására, utána már jobban menni fog az ötletek megvalósítása.
Az aszályos periódusokat azonban figyelembe kell venni mindenképp az ötletelésnél.
Hát igen,ez az,igazad van! Elgondolkodtató,tavaszi mindenképp kockázatos. Több évet alapulvéve csoda volt,hogy egyáltalán a vetett mag kikelt,viznélkül el sem bokrosodott,a gyomok is később jöttek,így meg a here is csak sinylene,vagy kelés után elszáradna. mire a föld elbírja a gépet,arra éget a nap, kelés után minimum másfél hónapig csak pára van,ebből meg nem lesz fejlődés.
Jól néz ki képeken az a herére révetjük a kukoricát....kérdés,hogy a mi klímánkon működne e a dolog? Évekig termeltem bíborherét vetőmagnak.Szárazabb tavaszon,április végén,május elején már kókadozni szokott (homokos területen),alóla kétlem,hogy a kukorica kitudna kelni.
számolgass! Ha tavasszal elveted a herét még ha hamar kitavaszodik, akkor is lesz március. A kukorica vetését esetleg el lehet húzni április 20-25-ig, de tovább már nem igazán. Ha semmilyen gyomod nem kel akkor is legkésőbb május végén gyomirtanod kell!
Ez legfeljebb 2 hónap amíg a here él, de ebbe bele kell számolni az elhúzódó kelését is, kezdeti fejlődést, intenzív növekedést, amikor leginkább fel is használja a megkötött nitrogént!
Tegyük fel lesz május elejére valami értelmes állományod. Szerinted a 3-4 leveles kukorica mennyi tápanyagot vesz felt? 2-5-10 kg-ot? még ezt sem feltételezném! sem gyökere nincs, amin keresztül felvegye, sem pedig szüksége nincs rá!
És akkor még gondolj bele, hogy egy hagyományos lucerna hogy gyomosodik tavaszi telepítésnél? akkor a lassabban fekvő, sokkal életképtelenebb here mit fog csinálni?
hát szerintem meg nem! Minél sekélyebben kevered be annál inkbb jelentkezik, mert annál koncentráltabban van a talajban szármaradvány!
Épp ezért szántanak sokan, mert lefordítja a csutkát 30 cm-re, és mire a gyökerek oda leérnek addigra már bomlik a legnagyobb része, és kevésbé érződik a pentozán hatás! Ha sekélyen keversz be nagy szártömeget ez fokozottan jelentkezik, és ha ezután nagyon rövid időn belül vetsz akkor azal is számolni kell, hogy a mag körül is lehetnek szármaradványok, sőt akár a megfelelő mag-talaj kapcsolat kialakítása is kétségessé válhat. És akkor arról nem s beszéltünk, hogy ha gombatelepek vagy szaporítóképletek vannak a száron az a csíranövényt is bánthatja!
A direktvetés előnye pontosan abban áll, hogy a szármaradvány a felszínen marad, nincs nitrogénelvonás, nincs vízelvonás, a vetőmag tiszta talajba kerül és nem mulcsba! Ha a talajállapot megfelelő akkor a vetőmag konkrétan jobb körülmények közé kerül mint aki szánt majd rengeteg lépésben elmunkál, mert a direktvetett ugyanolyan tiszta talaj lesz, de ráadául ülepedett, érett, aktívan működő folyamatokkal ellátott élő talaj lesz!
Köszönöm! Jó,de nem "csak "takarónövényes vetésre gondolok,mert az már nagyon előrehaladott állapot,hanem kis mmennyiségű műtrágya,pl herével vetve őszi,meg tavaszi búza. Ezek alapján,ha a here tavasszal láthatóan jól fejlődik,akkor,a gyomírtás hanyagolható? Kissebb gyomosodást visszaszorítana? Ezt meg lehet kockáztatni? Persze utólag is lehet fújni,de akkor odaveszik a here is. Viszont,az meg ha oda lesz,akkor is adhat némi tápanyagot. csak az őszi gabonával vettett,meg a tavaszival vetett herefélék fejlődése mennyire gyors a gyomokhoz képest,ez még kérdés. Esővel,vagy az nélkül..
Válasz .Feco. #3506. hozzászólására
Ha sekélyen, részben keverem be a szármaradványt akkor az általad említett káros hatások nem jellemzőek. Próbáltam a direktvetést is kukorica után búza esetén. Kb 20%-al kisebb hozam a tárcsázotthoz képest. Nem a tőszám volt kisebb hanem a kalászok mérete.
Válasz emcett #3518. hozzászólására Ez nem direktvetés volt, mélylazított, tárcsázott földbe ment, vetőgép technológiája így irreleváns.
De ugyanez a technológia mehet direktbe is, amikor megfelelő a talaj.
Válasz 4964 #3504. hozzászólására Amíg a felszínen marad a szármaradvány, semmilyen szempontból nem fogja zavarni a következő növényt, amennyiben a vetőgép képes beletenni a magot a talajba. Aprómagvaknál azért oda kell figyelni az esetleges allelopatikus hatásra, a rozs is képes csírázást gátolni.
Láttam már teljes fejlettségű, 3-4 méter magas szudánit lezúzni, majd belevetni a vastag paplanba. Gyönyörűen jött a következő növény a tárcsa vágta réseken át.
Ha be lett volna keverve a zúzalék, sem a vetés nem lett volna egyenletes, sem a tápanyag nem lett volna elég, mert a nitrogént lekötötte volna a jelentős mennyiségű anyag lebontása.
Válasz emcett #3511. hozzászólására Ezen a képen jobban látni a búzát is a takarónövények romjai alatt.
Tudom, ez abszolút elképzelhetetlennek tűnik, de mindegyik kép ugyanazon a területen készült, egy szezonban.
Van még mit finomítani a technológián, de már az első évben is megfelelő hozamom volt így.
Válasz Richard. #3502. hozzászólására Mellékeltem egy ciklust. Nem volt gyomirtva, de nem látsz gyomot a búzában.
A jól kötő here életében is folyamatosan adja le a nitrogént, nemcsak pusztulása után.
A búza legfontosabb fejlődési időszakában azonban a takarónövényekben tárolt tápanyagokat veszi fel, nyár elején kap csak a herétől.
Az alexandriai korábban fejezi be az életét, mint a búza, aratáskor ez biztosítja az ingyen vetőmagot az újravetéshez, amit a szárzúzós kombájn csinál meg.
Válasz Németh Sándor_36418 #3501. hozzászólására
A videón a fehérherét szerintem ősszel telepítették és állományba vetették a kukoricát. A videó francia volt, ezért figyelembe kell venni, hogy esetleg jóval csapadékosabb régióban készült a film.
A fehérhere nem nyomja el a kukoricát a kúszó jellege miatt, de a filmen is látható, hogy vetéskor egy törőhengerrel lezúzzák az állományt, így adva előnyt a kukoricának.
Ha kukoricában gondolkozol, az előző szeptemberben kezdődik a takarónövény keverékkel, ami ott marad, nagyobb fehérhere hányaddal.
A gyomirtás a területed gyomnyomásától függ, de egy jól sikerült takarónövény tavasz közepéig képes lehet visszaszorítani a gyomokat.
Az állományba vetés azonban direktvetővel ajánlott.
Lehet azonban sorközművelésnél is herét telepíteni, visszafogottabb lesz a fejlődése az összezárt sorokban, de amint fényt kap a sárguláskor, elkezd növekedni.
Ezek az alapesetek.
Válasz Pilátus #3500. hozzászólására Találó a kifejezés. Én csak zöld futószalagnak hívom, különösen azt a fajta vetést, mikor a búzát együtt vetem az elfagyó takarónövényekkel és alexandriai herével.
Így szeptember elejétől zöld a határ a búza kalászolásáig és időzítetten tűnnek fel és el a növények, majd az aratás után is rögtön zölddé válik ugyanazon a területen, vetés nélkül.
Takarónövény szeptember közepe:
Takarónövény január:
Búza május:
Búza aratás, tápanyag, gyomirtás és növényvédőszerek nélkül:
Aratáskor szétszórt alexandriai here az első esőtől elindul a mulcs alatt:
Én valahogy így csinálom a zöldítést.
"mert túl sok a szártömeg megsínylené a csíra mire előbújna alóla.
Ilyenkor kell neki egy tárcsa aztán az eltünteti a szár nagy részét és akkor kezelhető a probléma"
na most akkor tegyük helyre a dolgokat. Ha a szár a tetején marad akkor csak a gépeket zavarja, amennyiben azok nem megfelelőek.
Ha beledolgozod, akkor viszont zavarja a csirázó növényeket, zavarja a baktériumokat és gombákat, elvonja a nitrogént és a vizet, csirázást gátol, ilyesmi...
Válasz .Feco. #3484. hozzászólására
Ha jó a kombájn zúzója és teríti a csutkát akkor egy tárcsa után is elboldogulnak a kapás direktvetők.
Főleg az ultima.
Azért 14-15 tonnás kukorica után nem próbálnám meg a direktvetést semmilyen géppel sem.
Nem azért mert lehetetlen hanem mert túl sok a szártömeg megsínylené a csíra mire előbújna alóla.
Ilyenkor kell neki egy tárcsa aztán az eltünteti a szár nagy részét és akkor kezelhető a probléma kapás géppel is.
Nálunk a kukorica után már nagyrészt mindenki búzát tesz mert a napra elég necces a vadak miatt.
Tárcsa+tume vetőgép a módszer. Vagy Tárcsa+fogas+tume, ha nagyon hantos a tárcsázás.
Esetleg tárcsa+lazító+tume ha a vizenyős a terület és összefolyás várható.
Mtz utáni tárcsával is teljesen működik a dolog csak akkor több szár marad fenn, esetleg egy centivel mélyebbre állítom a vetőgépet és növelem a csoroszlyanyomást.
Most akkor, Az a here,milyen szerepet tölt be,mikor màr nagy a Bùza? Gyomirtva,adna le valamennyi nitrogént,miutàn lebomlik. De ìgy?Gyomirtò tavasszal nem lesz rà? Gondolom,többi Gyomot nem nyomja el a Bùza a herèvel együtt.
Szerinted,ha kukoricát vetek fehérherével,akkor hogy csináljam?Tavasszal grúberhere elvetése korán,és utána a kukorica,vagy előbb a kukit vessem el?Nem nyomja el a here a kukit?Gyomirtót elhagyhatom?Kis terület!Ősszel kuki leszed!szárzuzás ,megy a télbe,következő tavasszal sorművelővel meghúzom,és elvetem!Vélemény?Jó lehet igy?
Csak nézek mint a moziban és azt hiszem egy új világ kezdete ez amit úgy fogunk hívni "ÖRÖKZÖLD MEZŐGAZDASÁG"...
(Szabi videóján lévő igényesség engem is megfogott és és ezt elterjesztem felém is... )
Válasz nyilasmisi1 #3493. hozzászólására Semmi pánik, mondom a teendőket. Első lépés fénykép készítése, fórumra feltöltése. Második elismerések besöprése egy jó pohár bor mellett. Harmadik lépés már csak tavasszal lesz, mielőtt vetnél valamit. Ha elfagyott teljesen, elég egy ásóvilla, gereblye, kész a laza magágy, akár a gyökérzöldségeknek is. Ha nem fagyna el, kaszálás vagy fűnyírózás után ugyanez. Ha nem kézzel műveled, könnyű kultivátor elég lehet.
Segítségeteket szeretném kérni, hogy háztáji méretben hogyan tovább. Augusztus végén elvetettem a takarónövényt ami hatalmas zöld tömeget hozott. Gondolom a komposzt is közrejátszott ebben. Mennyivel szebb látvány mint a szürke tarló. Eddig úgy csináltam, hogy ősszel felszántattam tavasszal meg robival felkapálógépeztem. Idén kihagytam a szántatást viszont most tanácstalan vagyok. Mivel és mikor kellene előkészíteni a talajt, hogy vetésre alkalmas legyen?
Nem egyszerű az tény..De van a "közelben" olyan cég ki repce-búza forgóval csinál olyan 1500 hektárt...Ha jól tudom a terület méretet..De lehet hogy 2000 ezer. Kicsit zárt világ, mivel Német a tulaj. Most kezdenek ott próbálkozni az adott térségben szójával. Tehát felhígul a vetésforgója. Kukorica után egy jó zúzóval megjárva. A Seed Hawk nem menne el ?
Mondjuk aki kukoricát is vet az szerintem ne is nagyon nézegesse a kapás direktvetőket, de még napraforgó után se a jobb években... Szója, repce, borsó esetén, vagy zömmel kalászosok között, esetleg szecskázott termények után!
Tárcsás eszköz kell, mese nincs! Kukltivátoros rendszerek kanadában, ausztrálisában, észak-németországban, angliában mennek, meg egyes észak-amerikai tagállamokban, ahol NINCS kukorica!
Az összes többi helyen mindenhol tárcsás megoldást használnak, nem véletlenül!
Félreértés ne essék, nekem is tetszik, és már többször morfondíroztam rajta, hogy csinálni kellene olyan vetésforgót, amiben nincs kapásnövény, és akkor könnyedén lehetne direktvetni, nem kellene sem talajművelő gép, sem kis- illetve közepes traktor, sem méregdrága kombájn adapterek, és lehetne 5-6 növényből meg köztesnövényekből olyan vetésforgót kialakítani, hogy megszólalna! De ezt úgy sem tudja senki tartani!
Szerintem a meglévő vetőgépek átalakításával egyszerűbb lenne. A hidraulikus munkahenger ki is iktatva..erősebb rugó vagy fentről egy rugó-lengéscsillapító. Mélység tartó keréknek..kapni pár ezer forintért,ipari csapágyas kerekeket. A többi folyóméterben megvásárolható laposvas. Akár szerszámanyag minőségben. Ennél egyszerűbb nem kell.
14833 hozzászólás
Válasz Bigiboy77 #3531. hozzászólására Olyan növényre gondolsz ami egyszerre csírázik 5 C alatt, zöldtömeget hoz és ki is fagy...hát ilyen életcikluső növény nincs.
Kukorica köztes vetés szokott lenni, mondjuk egy címerezőre szerelt szóróval aprómagot szórni az állomonyba, ami szerencsés esetben megnő, de ehhez esős nyár kell. Utána hidegtűrő fűfélék jöhetnek szóba, de azokat valahogy el kell pusztítani tavaszra, hacsak valaki nem a pasture croppingot próbálná ki, nyáron gyorsan lesárguló fűbe vetve a kukoricát.
Tavaszi TR semmit nem mutat, az csak nyár végi vetéssel jó.
Válasz .Feco. #3526. hozzászólására
A tapasztalatok mást mutatnak.
7 éve van meg ez a vetőgép és azóta így csináljuk.
Tavaly 7,5 és 10 tonna között voltak a búzáink.
Ha bekeverem a szárt a felső rétegbe akkor a felső 10 centiből lehet hogy elvonja a nitrogént de mikor a búzának kell a nitrogén akkor annak a gyökere már lehet 1 méteren van.
30 kiló n-t szoktunk tenni a magágyba is.
Tavaszra jóformán alig marad szármaradvány a gyökerek között, miközben egy leszántott anyag még év után is jön elő.
Leszántva sokkal több vizet elvesz a bomlás mint kissé bekeverve. Pont akkorra fogy el a víz a talajból mikor felmelegszik a föld és beindulna a vegetáció. A bomlás is akkor indul meg mikor meleg a föld nem amikor fagyos.
A kukoricának és a búzának 2 közös betegsége van.Az egyik a lisztharmat a másik a fuzárium.
Egyik ellen sem túl bonyolult és drága védekezni. A rozsda például nem igazán jellemző az ilyen vetéseknél.
Tetszenek a kepek Netparaszt! De mit tegyek, ha kukorica utan arpat szeretnek vetni.
mi legyen a takaronoveny ami megnol es kifagy kukorica aratas utan.
Gondolom vetni kene koze valamit, ami takarna nyaron a nagy hosegekben... aztan meg kifagyna telen. Ja es a kombajn kereknyomait is lazitana... hogy viselkedik a tillage radisch amit tavaszal vetnenk?
Válasz Richard. #3529. hozzászólására Először legyen olyan talajod, amely képes a csapadék megtartására, utána már jobban menni fog az ötletek megvalósítása.
Az aszályos periódusokat azonban figyelembe kell venni mindenképp az ötletelésnél.
Válasz .Feco. #3527. hozzászólására
Hát igen,ez az,igazad van! Elgondolkodtató,tavaszi mindenképp kockázatos. Több évet alapulvéve csoda volt,hogy egyáltalán a vetett mag kikelt,viznélkül el sem bokrosodott,a gyomok is később jöttek,így meg a here is csak sinylene,vagy kelés után elszáradna. mire a föld elbírja a gépet,arra éget a nap, kelés után minimum másfél hónapig csak pára van,ebből meg nem lesz fejlődés.
Jól néz ki képeken az a herére révetjük a kukoricát....kérdés,hogy a mi klímánkon működne e a dolog? Évekig termeltem bíborherét vetőmagnak.Szárazabb tavaszon,április végén,május elején már kókadozni szokott (homokos területen),alóla kétlem,hogy a kukorica kitudna kelni.
Válasz Richard. #3522. hozzászólására
számolgass! Ha tavasszal elveted a herét még ha hamar kitavaszodik, akkor is lesz március. A kukorica vetését esetleg el lehet húzni április 20-25-ig, de tovább már nem igazán. Ha semmilyen gyomod nem kel akkor is legkésőbb május végén gyomirtanod kell!
Ez legfeljebb 2 hónap amíg a here él, de ebbe bele kell számolni az elhúzódó kelését is, kezdeti fejlődést, intenzív növekedést, amikor leginkább fel is használja a megkötött nitrogént!
Tegyük fel lesz május elejére valami értelmes állományod. Szerinted a 3-4 leveles kukorica mennyi tápanyagot vesz felt? 2-5-10 kg-ot? még ezt sem feltételezném! sem gyökere nincs, amin keresztül felvegye, sem pedig szüksége nincs rá!
És akkor még gondolj bele, hogy egy hagyományos lucerna hogy gyomosodik tavaszi telepítésnél? akkor a lassabban fekvő, sokkal életképtelenebb here mit fog csinálni?
Válasz 4964 #3521. hozzászólására
hát szerintem meg nem! Minél sekélyebben kevered be annál inkbb jelentkezik, mert annál koncentráltabban van a talajban szármaradvány!
Épp ezért szántanak sokan, mert lefordítja a csutkát 30 cm-re, és mire a gyökerek oda leérnek addigra már bomlik a legnagyobb része, és kevésbé érződik a pentozán hatás! Ha sekélyen keversz be nagy szártömeget ez fokozottan jelentkezik, és ha ezután nagyon rövid időn belül vetsz akkor azal is számolni kell, hogy a mag körül is lehetnek szármaradványok, sőt akár a megfelelő mag-talaj kapcsolat kialakítása is kétségessé válhat. És akkor arról nem s beszéltünk, hogy ha gombatelepek vagy szaporítóképletek vannak a száron az a csíranövényt is bánthatja!
A direktvetés előnye pontosan abban áll, hogy a szármaradvány a felszínen marad, nincs nitrogénelvonás, nincs vízelvonás, a vetőmag tiszta talajba kerül és nem mulcsba! Ha a talajállapot megfelelő akkor a vetőmag konkrétan jobb körülmények közé kerül mint aki szánt majd rengeteg lépésben elmunkál, mert a direktvetett ugyanolyan tiszta talaj lesz, de ráadául ülepedett, érett, aktívan működő folyamatokkal ellátott élő talaj lesz!
Válasz .Norbert #3507. hozzászólására
Lajtamagnál elméletileg van.
Válasz .Norbert #3507. hozzászólására
Mennyi kellene?
Válasz Netparaszt #3513. hozzászólására
Köszönöm! Jó,de nem "csak "takarónövényes vetésre gondolok,mert az már nagyon előrehaladott állapot,hanem kis mmennyiségű műtrágya,pl herével vetve őszi,meg tavaszi búza. Ezek alapján,ha a here tavasszal láthatóan jól fejlődik,akkor,a gyomírtás hanyagolható? Kissebb gyomosodást visszaszorítana? Ezt meg lehet kockáztatni? Persze utólag is lehet fújni,de akkor odaveszik a here is. Viszont,az meg ha oda lesz,akkor is adhat némi tápanyagot. csak az őszi gabonával vettett,meg a tavaszival vetett herefélék fejlődése mennyire gyors a gyomokhoz képest,ez még kérdés. Esővel,vagy az nélkül..
Válasz .Feco. #3506. hozzászólására
Ha sekélyen, részben keverem be a szármaradványt akkor az általad említett káros hatások nem jellemzőek. Próbáltam a direktvetést is kukorica után búza esetén. Kb 20%-al kisebb hozam a tárcsázotthoz képest. Nem a tőszám volt kisebb hanem a kalászok mérete.
Válasz Netparaszt #3519. hozzászólására
És hogy tudtad szétválasztani a magokat? Mármint a fő- és takarónövény magjait?
Válasz emcett #3518. hozzászólására Ez nem direktvetés volt, mélylazított, tárcsázott földbe ment, vetőgép technológiája így irreleváns.
De ugyanez a technológia mehet direktbe is, amikor megfelelő a talaj.
Válasz Netparaszt #3517. hozzászólására
A direktvetőddel?
Válasz emcett #3515. hozzászólására Minden egyszerre lett vetve szeptember második hete körül.
Válasz 4964 #3504. hozzászólására Amíg a felszínen marad a szármaradvány, semmilyen szempontból nem fogja zavarni a következő növényt, amennyiben a vetőgép képes beletenni a magot a talajba. Aprómagvaknál azért oda kell figyelni az esetleges allelopatikus hatásra, a rozs is képes csírázást gátolni.
Láttam már teljes fejlettségű, 3-4 méter magas szudánit lezúzni, majd belevetni a vastag paplanba. Gyönyörűen jött a következő növény a tárcsa vágta réseken át.
Ha be lett volna keverve a zúzalék, sem a vetés nem lett volna egyenletes, sem a tápanyag nem lett volna elég, mert a nitrogént lekötötte volna a jelentős mennyiségű anyag lebontása.
Válasz Netparaszt #3514. hozzászólására
Igen, itt már látni valamit. És mikor és mivel voltak vetve a növények? Milyen sorrendben?
Válasz emcett #3511. hozzászólására Ezen a képen jobban látni a búzát is a takarónövények romjai alatt.
Tudom, ez abszolút elképzelhetetlennek tűnik, de mindegyik kép ugyanazon a területen készült, egy szezonban.
Van még mit finomítani a technológián, de már az első évben is megfelelő hozamom volt így.
Válasz Richard. #3502. hozzászólására Mellékeltem egy ciklust. Nem volt gyomirtva, de nem látsz gyomot a búzában.
A jól kötő here életében is folyamatosan adja le a nitrogént, nemcsak pusztulása után.
A búza legfontosabb fejlődési időszakában azonban a takarónövényekben tárolt tápanyagokat veszi fel, nyár elején kap csak a herétől.
Az alexandriai korábban fejezi be az életét, mint a búza, aratáskor ez biztosítja az ingyen vetőmagot az újravetéshez, amit a szárzúzós kombájn csinál meg.
Válasz Netparaszt #3510. hozzászólására
Köszönöm szépen,akkor majd jövőre indul!!!
Válasz Netparaszt #3509. hozzászólására
Az első két képen búza is van/látni kéne, vagy csak a takarónövényeket?
Válasz Németh Sándor_36418 #3501. hozzászólására
A videón a fehérherét szerintem ősszel telepítették és állományba vetették a kukoricát. A videó francia volt, ezért figyelembe kell venni, hogy esetleg jóval csapadékosabb régióban készült a film.
A fehérhere nem nyomja el a kukoricát a kúszó jellege miatt, de a filmen is látható, hogy vetéskor egy törőhengerrel lezúzzák az állományt, így adva előnyt a kukoricának.
Ha kukoricában gondolkozol, az előző szeptemberben kezdődik a takarónövény keverékkel, ami ott marad, nagyobb fehérhere hányaddal.
A gyomirtás a területed gyomnyomásától függ, de egy jól sikerült takarónövény tavasz közepéig képes lehet visszaszorítani a gyomokat.
Az állományba vetés azonban direktvetővel ajánlott.
Lehet azonban sorközművelésnél is herét telepíteni, visszafogottabb lesz a fejlődése az összezárt sorokban, de amint fényt kap a sárguláskor, elkezd növekedni.
Ezek az alapesetek.
Válasz Pilátus #3500. hozzászólására Találó a kifejezés. Én csak zöld futószalagnak hívom, különösen azt a fajta vetést, mikor a búzát együtt vetem az elfagyó takarónövényekkel és alexandriai herével.
Így szeptember elejétől zöld a határ a búza kalászolásáig és időzítetten tűnnek fel és el a növények, majd az aratás után is rögtön zölddé válik ugyanazon a területen, vetés nélkül.
Takarónövény szeptember közepe:
Takarónövény január:
Búza május:
Búza aratás, tápanyag, gyomirtás és növényvédőszerek nélkül:
Aratáskor szétszórt alexandriai here az első esőtől elindul a mulcs alatt:
Én valahogy így csinálom a zöldítést.
Válasz fida91 #3499. hozzászólására
Mag mennyiséget hogy állítasz?
Válasz Németh Sándor_36418 #3501. hozzászólására
én seholse találtam...
Tudsz valahol fehérhere vetőmagot?
Válasz 4964 #3504. hozzászólására
"mert túl sok a szártömeg megsínylené a csíra mire előbújna alóla.
Ilyenkor kell neki egy tárcsa aztán az eltünteti a szár nagy részét és akkor kezelhető a probléma"
na most akkor tegyük helyre a dolgokat. Ha a szár a tetején marad akkor csak a gépeket zavarja, amennyiben azok nem megfelelőek.
Ha beledolgozod, akkor viszont zavarja a csirázó növényeket, zavarja a baktériumokat és gombákat, elvonja a nitrogént és a vizet, csirázást gátol, ilyesmi...
Válasz fida91 #3499. hozzászólására
Csak gratulálni tudok!
Tavaszra én is beállok a sorba, csak még addig több mindent meg kell csinálni, mire neki tudok fogni.
Válasz .Feco. #3484. hozzászólására
Ha jó a kombájn zúzója és teríti a csutkát akkor egy tárcsa után is elboldogulnak a kapás direktvetők.
Főleg az ultima.
Azért 14-15 tonnás kukorica után nem próbálnám meg a direktvetést semmilyen géppel sem.
Nem azért mert lehetetlen hanem mert túl sok a szártömeg megsínylené a csíra mire előbújna alóla.
Ilyenkor kell neki egy tárcsa aztán az eltünteti a szár nagy részét és akkor kezelhető a probléma kapás géppel is.
Nálunk a kukorica után már nagyrészt mindenki búzát tesz mert a napra elég necces a vadak miatt.
Tárcsa+tume vetőgép a módszer. Vagy Tárcsa+fogas+tume, ha nagyon hantos a tárcsázás.
Esetleg tárcsa+lazító+tume ha a vizenyős a terület és összefolyás várható.
Mtz utáni tárcsával is teljesen működik a dolog csak akkor több szár marad fenn, esetleg egy centivel mélyebbre állítom a vetőgépet és növelem a csoroszlyanyomást.
Válasz fida91 #3499. hozzászólására
Milyen megfontolásból készítetted ezt a gépet? Mit fogsz vele vetni? csak takarónövény vetésre lesz vagy kalászosokra is?
Van már kelésed ez után? Minden érdekel, az is milyen talajállapotnál hogyan viselkedik, tehát szárazban vagy nedvesben mit mutat ésatöbbi...
Válasz Netparaszt #3495. hozzászólására
Most akkor, Az a here,milyen szerepet tölt be,mikor màr nagy a Bùza? Gyomirtva,adna le valamennyi nitrogént,miutàn lebomlik. De ìgy?Gyomirtò tavasszal nem lesz rà? Gondolom,többi Gyomot nem nyomja el a Bùza a herèvel együtt.
Válasz Netparaszt #3495. hozzászólására
Szerinted,ha kukoricát vetek fehérherével,akkor hogy csináljam?Tavasszal grúberhere elvetése korán,és utána a kukorica,vagy előbb a kukit vessem el?Nem nyomja el a here a kukit?Gyomirtót elhagyhatom?Kis terület!Ősszel kuki leszed!szárzuzás ,megy a télbe,következő tavasszal sorművelővel meghúzom,és elvetem!Vélemény?Jó lehet igy?
Csak nézek mint a moziban és azt hiszem egy új világ kezdete ez amit úgy fogunk hívni "ÖRÖKZÖLD MEZŐGAZDASÁG"...
(Szabi videóján lévő igényesség engem is megfogott és és ezt elterjesztem felém is... )
Válasz Milking #3470. hozzászólására
Na mostmár lesz jobban idpm elugrok valamikor mégnézem!
Mivel lettek ezek elvetve?
Válasz fida91 #3464. hozzászólására
Fida!
de milyen vetőgéped van???? Azt nem írtad még le. Házigyári? Vagy milyen?
képet lökj már róla légyszíves
Válasz nyilasmisi1 #3493. hozzászólására Semmi pánik, mondom a teendőket. Első lépés fénykép készítése, fórumra feltöltése. Második elismerések besöprése egy jó pohár bor mellett. Harmadik lépés már csak tavasszal lesz, mielőtt vetnél valamit. Ha elfagyott teljesen, elég egy ásóvilla, gereblye, kész a laza magágy, akár a gyökérzöldségeknek is. Ha nem fagyna el, kaszálás vagy fűnyírózás után ugyanez. Ha nem kézzel műveled, könnyű kultivátor elég lehet.
Válasz .Feco. #3492. hozzászólására
Jól hát, de rajtam kívül még nem láttam mást, aki búzát herével vetette volna
Válasz .Feco. #3492. hozzászólására
Melyik, 1. vagy a 2. ?
Amúgy Hannoverben pont a sulkyt néztem ki.....
Segítségeteket szeretném kérni, hogy háztáji méretben hogyan tovább. Augusztus végén elvetettem a takarónövényt ami hatalmas zöld tömeget hozott. Gondolom a komposzt is közrejátszott ebben. Mennyivel szebb látvány mint a szürke tarló. Eddig úgy csináltam, hogy ősszel felszántattam tavasszal meg robival felkapálógépeztem. Idén kihagytam a szántatást viszont most tanácstalan vagyok. Mivel és mikor kellene előkészíteni a talajt, hogy vetésre alkalmas legyen?
Válasz Szabi. #3491. hozzászólására
maradjunk annyiban hogy az a vetés az tetves mocskos jól néz ki!
Válasz Szabi. #3490. hozzászólására
https://www.youtube.com/watch?v=NYW3kh8kSuQ
https://www.youtube.com/watch?v=6KtVs0V4S1U
Ezen videókban a folyamatokról vannak képek, olyan előtte-utána történetek.
https://www.youtube.com/watch?v=RthAqUvIBVE
https://www.youtube.com/watch?v=XUCWSNfhNvs
https://www.youtube.com/watch?v=fnWJw7rUFqo
https://www.youtube.com/watch?v=fOfjInrYTgE
https://www.youtube.com/watch?v=xBadnCC4z6s
Válasz .Feco. #3484. hozzászólására
Zúzo+rt. Után horsch simán elboldogul kuk után,ha kimarad a rt. szerintem akkor is,de a boronákat levenném róla.
Válasz papa maci #3487. hozzászólására
http://www.seedhawk.com/ Bocs
Válasz fida91 #3483. hozzászólására
Válasz .Feco. #3484. hozzászólására
Nem egyszerű az tény..De van a "közelben" olyan cég ki repce-búza forgóval csinál olyan 1500 hektárt...Ha jól tudom a terület méretet..De lehet hogy 2000 ezer. Kicsit zárt világ, mivel Német a tulaj. Most kezdenek ott próbálkozni az adott térségben szójával. Tehát felhígul a vetésforgója. Kukorica után egy jó zúzóval megjárva. A Seed Hawk nem menne el ?
Válasz .Feco. #3484. hozzászólására
"De ezt úgy sem tudja senki tartani!"
Miért nem lehetne tartani ?
Sokszor az általános termesztett növényeket sem lehet elfogatható áron értékesíteni ,akkor csakkel próbálni más kultúrát.
Mondjuk aki kukoricát is vet az szerintem ne is nagyon nézegesse a kapás direktvetőket, de még napraforgó után se a jobb években... Szója, repce, borsó esetén, vagy zömmel kalászosok között, esetleg szecskázott termények után!
Tárcsás eszköz kell, mese nincs! Kukltivátoros rendszerek kanadában, ausztrálisában, észak-németországban, angliában mennek, meg egyes észak-amerikai tagállamokban, ahol NINCS kukorica!
Az összes többi helyen mindenhol tárcsás megoldást használnak, nem véletlenül!
Félreértés ne essék, nekem is tetszik, és már többször morfondíroztam rajta, hogy csinálni kellene olyan vetésforgót, amiben nincs kapásnövény, és akkor könnyedén lehetne direktvetni, nem kellene sem talajművelő gép, sem kis- illetve közepes traktor, sem méregdrága kombájn adapterek, és lehetne 5-6 növényből meg köztesnövényekből olyan vetésforgót kialakítani, hogy megszólalna! De ezt úgy sem tudja senki tartani!