Gázolaj 692 Ft Benzin 627 Ft EUR 412.54 Ft USD 392 Ft CHF 418.06 Ft GBP 480.08 Ft

Fórum

Forgatás nélküli talajművelés

Létrehozta: cukorrépa , 2009-07-10 14:00:43

Kedvencekhez Segítség

5723 hozzászólás
Nincs profilkép
#5723 Jd Jancsi
2022-11-18 22:06:04

Válasz JDfan90 #5614. hozzászólására

Helló nekem is unia cross l-drive 3m-es 3 gerendelyes 12 kapás gruberom van nagyon ügyes megoldást találtál!Mik a tapasztalatok vele könnyebb húzni illetve jóval apromorzsasabb a munkája? Köszi előre issmile thumbup

Nincs profilkép
#5722 Selvin
2022-11-07 12:11:24

Válasz Radocz #5717. hozzászólására

Erre gondoltam én is. Hiába nem volt bolygatva, a sok éves taposás letömörítette. De egy notillben is ugyanez a helyzet, csak ott persze kerülnek bele új növények, gyökerek, mulcs, ami jobban karbantartja. De ott is rá kell menni sokszor egy évben, rádásul nem is kis gépekkel.

#5721 mtz1221
2022-11-07 11:39:14

Válasz Selvin #5707. hozzászólására
Én tavaly ősszel törtem fel egy táblát, 2x megtárcsáztam és bevetettem árpával. Egyik szélén elbacták a mezsdjét ezért vetés előtt ,az egész táblán 2x körbementem gruberral 20-25 centi mélyen. Ott végig 2x szebb volt az árpa, egészen aratásig.

#5720 mtz1221
2022-11-07 11:33:11

Válasz Radocz #5715. hozzászólására
Úgy hogy saját földjeiden meg is tudd a tudatlanoknak mutatni, mit akarsz megtanítani nekik. Ennyire egyszerű.

#5718 Radocz
2022-11-07 08:39:33

Válasz .Feco. #5695. hozzászólására

Miattad végig olvastam betűrol betűre a cikket.
Nem éreztem azt, amit . Fecó.

smile cowboy

#5717 Radocz
2022-11-07 07:51:09

Válasz Selvin #5707. hozzászólására

Ez a kérdés is költői marad?

Mivel a lucerna terület több évig van taposva így kemény lesz.

Anno én az enyém lazítottam.
Sajnos akkor még nem kezdtük a TMMG-t, így nem gondoltam a kontroll terület hagyásra.

Én is úgy gondoltam volna, hogy a gyökér lázítja a talajt.
Lehet, hogy nem lazít, csak fenntartja a lazultsagot.
smile cowboy

#5715 Radocz
2022-11-07 07:32:28

Válasz Rabó001 #5714. hozzászólására

Ki hogy kezdene a növény termesztés technológia oktatást?

smile cowboy

Nincs profilkép
#5714 Rabó001
2022-11-06 17:40:40

Válasz .Feco. #5695. hozzászólására
Szerintem jó cikk. Ismerem is az íróját, lehet hogy te is, nem egyetemi tanár, gazdálkodik, kutatásokat is csinálnak, cégeknek is. Több szakcikkét is elolvastam, és szerintem pont hogy egyik cikke sem az az "észosztó stílusú", sőt várná is az ember amikor olvassa hogy akkor írja már le hogy mi a tuti megoldás, de olyant általában nem olvasol tőle, pont azért mert ő sem tévedhetetlen orákulum, valamint a mezőgazdaságban a változó körülmények miatt nem szerencsés fix kinyilatkoztatásokat tenni.

Amit a mezőgazdasági oktatásról írsz azzal sajnos egyet kell értenem. Egyébként a cikk írójának egy podcast beszélgetésben volt egy jó mondása ami jellemezi a hazai agrároktatást, nagyjából így szól: minden növénytermesztési technológia tanítása úgy kezdődik hogy MTZ-vel felszántunk, a vége meg az hogy SPC-vel bevessük.

#5713 .Feco.
2022-11-06 15:20:04

Válasz Blackalex #5701. hozzászólására

Van egy csomó olyan kutatás, ami arról szól hogy kb semmit nem szabad kitenni, legyen no-till-bio-CTF gazdálkodás, lehetőleg drónokkal, hogy ne tapossunk semmit...

De ez szélsőség, nem kevésbé, mint hogy szórd a műtrágyát MÉM-NAK rendszer szerint minden évben, mint bolond molnár a lisztet, szánod meg amennyire lemegy az eke aztán ha a fagy megszívta akkor majd megomlik és lehet vetni...

A szélsőségeket kerülni érdemes, mindig. Amikor egy méh megcsípi a kisgyereket először általában bedagad mint az állat, mert sosem találkozott olyannal, aztán ahogy egyre több méh csípi meg egyre kevéssé látszik a helye... Kb minden így viszonyul a természetben! Bizonyos hatások eleinte erősebben jelentkeznek, aztán egyre kevéssé... Lehet, hogy ahova odakerül az az adott műtrágyaszemcse ott körülötte a hirtelen megváltozott mikrokörnyezet megviseli az éppen ott futó gombafonalat, de azért azt ne képzelje senki, hogy akkor ott azonnal elhal a teljes gombahálózat! Az attól sokkal nagyobb, komplexebb és ellenállóbb rendszer!
Szerintem: Jelenlegi technológiai szinten kívűlről bevitt tápanyagok nélkül nagyon alacsony szinten tudunk termelni, ahogyan minimális kemikáliák alkalmazása is indokolt, egy célirányosan kifújt gombaölő, ami átsegíti a növényt a betegségen, egy jól elkapott gyomirtás, ami kiiktatja a konkurenciát a tápanyagokért és a vízért folytatott versenyben igenis kell, ahogyan a szépen megnevelt növényeinket sem kellene lezabáltatni a hernyókkal... mindezt persze okszerűen: nem azért megyünk permetezni mert ilyenkor szoktunk, vagy mert látjuk hogy a szomszéd is megy, pl... vagy nem fújunk hetente valamit mert megint láttunk két szikleveles gyomot valahol a keresztsorban...
Itt lenne létjogosultsága a precíziós dolgoknak, hogy differenciáltan rakni ki tápanyagot oda, ahova ténylegesen kell, vagy csak ott permetezni ahol vannak gyomnövények! Technikailag nagyon sokan fel vannak már erre készülve, csak az a módszertan jár még nagyon gyerekcipőben, amelyik a térképet előállítaná ehhez!

Nincs profilkép
#5712 Sk Laci
2022-11-06 14:38:22

Válasz .Feco. #5695. hozzászólására
Eztet a tanári-oktatási dlgot szépen megírtad, és egyet is értek veled.

Tanári hozzáállásnak és felfogásának én is részese voltam, amikor az egyetemi tanár felhozta a témát a különböző nagyságu FAO számu kukoricák egymáshoz párosításával egy parcellán, amit én már akkoriban majd 8 éve csináltam.
Mondom felkínálom a tapasztalati ismereteimet, ha már felhozta a témát.
Tanárnak a fejében csak megfordult a gondolat, tapasztalat nélkül. Állított valamit, amit még sohase próbált.
Tanárt nem a tapasztalat érdekelte, hanem, hogy ki vagyok, mit csinálok.
Mivel csak mérnöki végzetségem van és kisgazda vagyok, már nem voltam számára érdekes személy, se gyakorlati tapasztalataim.
Ennyit a tanári felfogásról, aki egyetemen tanít.

#5711 Csavarkulcs
2022-11-06 14:04:44

Válasz Praetor #5710. hozzászólására

Van amit nem lehet csak a természet jó indulatára bízni. A nem időben kezelt állományokból idén 2 tonnákat szedtek kalászosból. A mi megkapta időben a védelmet már az induláskor-után,ugyan abban a darabban 8 tonnát aratott. Rovar-gomba nem játék.

Nincs profilkép
#5710 Praetor
2022-11-06 14:00:07

Válasz Blackalex #5701. hozzászólására

Lehet, de pl a búza gombaölőszeres kezelése meg nem verte a mikorrhizákat taccsra. Jó lenne átfogó képet kapni az ilyen jellegű hatásokról.

#5709 Csavarkulcs
2022-11-06 13:34:18

Válasz endypapa_20120 #5698. hozzászólására

Szerintem meg vagy 50 évvel le vagyunk maradva.Saját elszántságunkból,kinti tanulmányokból és egymás próbálkozásaiból igyekszünk előre jutni,sehol nem találtam hazai intézetet (iskolát),ki kőkeményen beleált volna tartamkísérletekbe. 2014 óta nincs nálam hagyományos művelés. Amit kaptam érte,sokaknál már nagyon kiverte volna a biztosítékot. Volt olyan...vártam mikor kapok egy jobb egyenest,mert én szakbarbárkodom. Most ezek az emberek kezdik próbálgatni,amit én már több éve gyakorlok. Következő lépés a full digitalizáció...mérőműszerek(talaj-levél..stb) ezt is hiányolom,egy ilyen agrár országban minden városban kellene egy kis labor. Az nekem nem megoldás,majd 2 hónap mulva kapok valami adatot, akkor már lehet aratom...pl. Ugyan az a mantra mint 30 éve..told neki ész nélkül..jah és locsolj észnélkül. Mert ez akkor is működött valahogy. Semmi nem változott, az az majd a robot kormány megoldja az alapvető problémákat..(jah nem.)

Nincs profilkép
#5708 trikolor5
2022-11-06 12:58:51

Válasz endypapa_20120 #5702. hozzászólására

Igen ez az idézet rátapint a lényegre, viszont az utolsó sorok azok amik sajnos egyenlőre kérdésetek. Hogy mi a jobb senki se tudja. Ezért kéne mérsékelten hozzállni ehhez a témához.
(Ideális világban az emberi populáció olyan alacsony lenne, hogy egy bioban forgatás nélkül is meglehetne termelni annyi terményt ami elég lenne az élelmezésre)

Nincs profilkép
#5707 Selvin
2022-11-06 11:55:48

Válasz endypapa_20120 #5706. hozzászólására

Van egy táblám, amiben 8 évig volt lucerna, tavaly télen kapott grubert és idén napra volt benne. 25 centi alatt olyan, mint a beton. Azt hittem, hogy ennyi bolygatás nélküli idő és a lucerna hüvelykujjnyi vastag gyökere hatására puha omlós lesz ilyenkorra, de nagyon nem. Jövőre akkor kezdhetem lazítani.

#5706 endypapa_20120
2022-11-06 10:48:30

Válasz Selvin #5704. hozzászólására

Pár éven át lazító, pl. kukorica elé. Ami kultúra után lehet (időbe belefér), takarónövény kombináció.
Aztán már megyeget le a bot, mutatni fogja, hol hagyhatod már el a lazítót (nekünk 7 évbe telt míg itt ott elhagyható).

Nincs profilkép
#5705 Blackalex
2022-11-06 10:48:29

Válasz uff #5703. hozzászólására

Én nem túrnám fölöslegesen. Tavasszal pre stomp aqua + command 48ec aztán postban refine esetleg focus ultra cirok ellen. Kristály tisztán lehet tartani.

Nincs profilkép
#5704 Selvin
2022-11-06 10:34:11

Sziasztok! Ha gazdabottal megszúrom a talajomat, akkor milyen eredmény számít jónak? Meddig megy le könnyen egy jó szerkezetű talajban? Látok fent olyan videókat, hogy valaki simán letolja 70 centire is akár. Na nálam ilyen nincs, pedig nem szántok, csak gruber van.

Nincs profilkép
#5703 uff
2022-11-06 10:13:33

Válasz Ganajos #5693. hozzászólására

arra számíthatsz, hogy szántás nélkülibe a gyomnyomásod, fokozott és erőteljesebb lesz, ha a fagyon is elhúzod tárcsával akkor ezt csökkentheted..

#5702 endypapa_20120
2022-11-06 09:32:46

Válasz trikolor5 #5696. hozzászólására

"Örvendetes, hogy a biogazdálkodás mind a talajban, mind az asztalunkra kerülő növényekben kikerüli a kemikáliákat, ezzel védi a környezetünket és az egészségünket, miközben az élet körforgásának alapját, a talajt, tönkreteszi. A valóban kímélő biodinamikus és ökologikus gondolkodási mód akkor tudna talajkímélő lenni, ha a termelés során saját energetikai rendszerét és erőforrásait használná. Ez a romantikus elképzelés -sajnos legkevésbé romantikusan- a munkaerő és igaerő hiányát pótló, és az ökoszisztémából kikerült szén energiáit magába záró fosszíliákat égető -és azon fosszíliák energiáit újra felszabadító- gépekkel valósul meg. A biogazdálkodás elsősorban a növényvédelem okán követeli a mélyművelést, benne a szántást és a gyakori, „ápoló jellegű” sekély művelést, amely a munkaerő most már masszív hiánya miatt – nagy munkaszélességben és nagysebeséggel, csak gépekkel végezhető el a kívánt számban és minőségben. Azonban ez gyakori és nagysebességű művelés a talaj pusztulásának ütemét mértani haladványúvá emeli. Tehát ismét adódik a régi népi kérdés, hogy „most a kútba, vagy kávájára?” Szóval kellene egy olyan támogatási program is, ami talajt megőrzi, de adott esetben némely gépi műveletet alkalmasint hatékony kemikáliával helyettesíthet, mert az elpusztult földnél a némileg „mérgezett föld” is jobb."

Lajos Mihály

Nincs profilkép
#5701 Blackalex
2022-11-06 09:27:17

Válasz Praetor #5700. hozzászólására

Ezek a kutatások már rendelkezésre állnak. Pl Nicole Masters talajreformos előadásában elmondja, hogy már 10kg/ha foszfor taccsra vágja a mikorrhizákat.

Nincs profilkép
#5700 Praetor
2022-11-06 09:21:33

Válasz trikolor5 #5696. hozzászólására

A talajszerkezet az egyik legfontosabb indikátora annak, hogy az alkalmazott művelési mód mennyire jó. Nem a hozamok szempontjából, hanem a talajéletet nézve. Ha szerkezetlenné teszi a talajt akkor az jelzi, hogy az egyre degradálódó talajélet miatt a talaj termőképességét ütjük agyon fokozatosan, és akkor bármennyire is bio, kivágtuk magunk alatt a fát. A műtrágya és növényvédő szerek (ésszerű) használatának hatása pedig részletes kutatómunkát igényelne, mert egy mondatban nem lehet lesöpörni őket a placcról, hogy ártalmasak (talajéletre, fogyasztóra).

Nincs profilkép
#5699 Blackalex
2022-11-06 09:17:28

Válasz Ganajos #5693. hozzászólására

Szia!
Teljesen jó lesz gruberozva. Tavaly én is így készítettem talajt szója elé kukorica után. Tavasszal kapott egy kombinátort és vetés. Isidor 34q/ha lett. Szójás topikban raktam fel nyáron képet az állományról.

#5698 endypapa_20120
2022-11-06 09:13:31

Válasz .Feco. #5695. hozzászólására

Így is lehet ezt nézni, de ettől még előremutató az írás.

Nincs profilkép
#5696 trikolor5
2022-11-06 08:51:30

Válasz endypapa_20120 #5694. hozzászólására

Így van, nagyon sokrétű ez.
Például ökoban mivel a gyomok ellen csak mechanikai úton tudunk védekezni a sok menet elengedhetetlen, a szántás is szükségszerű a tarackos, évelő gyomok miatt.
Innen nézve a mintilles gazdára is aztmondjuk, hogy tönkreteszi a természetet, talajt a gyomírtókkal, műtrágyákkal, vegyszerekkel.
Míg ha egy mintilles gazda szántani lát egy biogazdát ugyanezt gondolja.
Ezért is sántít pl Dobos sok gondolata mert csak talajszerkezet szempontjából beszél nem látja komplexen az egészet, de mentségére szóljon ezt be is ismeri.

#5695 .Feco.
2022-11-06 08:43:17

Válasz endypapa_20120 #5694. hozzászólására

Szeritem viszont ez egy nagyon nem jó cikk! ugyanis arról szól, hogy itt mindenki hülye, csak ő a helikopter...

Évtizedek óta van egy folyamatosan nyíló szakadék a szakma és a szakmai felsőoktatás között! Az egyetemeken az oktatott tudás megragadt egy korábbi színvonalon (csak rávilágításnak: amikor növénytermesztés tantárgyban az elején szó van művelési módokról akkor esik szó csökkentett művelésről, no-till-ről stb elméleti szinten, amikor viszont a búzára kerül a sor ott már így szól: talajművelése: előző növény után tarlóhántás, tarlóápolás, szántás, szénáselmunkálás, magánykészítés vetés hengerezés... és egy büdös szó nincs arról, hogy ezt nm mindig muszály így végig csinálni), az onnan kikerülő hallgatók ha a szerzett tudásukkal megörökölnének egy gazdaság vezetését komoly bajban lennének, hogy mégis mit kell csinálni, hogy búza is legyen, meg haszon is. Ráadásul egyre jobban elmaradnak az érdemi kutatások! Folyatatnak kisparcellás bohóckodásokat, 50 éves tartamkísérlet pl. amiben a kukoricának 0, 60, 120 kg n hatóanyagot adnak és hogy mennyit terem... meg hasonlóak, de a legtöbb kutatóhelyen eszközeik sincsenek, hogy komolyabb dolgokkal kisérletezgessenek...
Ezzel szemben a gyakorlatban mindenki veszi a csilliárdos gépeket, amit a legtöbben úgy használnak ahogy tudnak. Mindenki hasznot akar elérni, szóval olyan művelést végez, amilyet ő elegendőnek lát, hogy abból jó eredmény legyen, mert senki nem fogja felvállalni azt, hogy "megtaknyolja kicsit aztán majd valami lesz", sokunk sok tíz- vagy százmilliókat öl a művelésbe, év végén vissza kellene majd kapnunk... VAnnak gazdaságok, akik akár facebookon, akár médiafelületeken felkapottak lettek, sokan követik, hogy mit csinálnak, az eredmények őket igazolják...
Sokévi ez sértődöttséget okoz az egyetemi oktatóknál, hogy mégis milyen alapon "sztárolnak suttyó kisparasztokat", rájuk meg senki nem is kíváncsi... ennek az egyik megnyilvánulása látható itt is!
Ugyanígy beleállni cégekbe, amiért ők népszerűsítik a saját termékeiket.... hát... kocsis dóga a lúhajtás, minden cég érdeke hogy eladja amit árul, ehhez olyan eszközöket használ amilyet tud! Van aki bemutatót tart, van aki saját kísérleteket végez, van aki gyakorló gazdaságokat mutat be, attól hogy ők nem egyetem vagy főiskola meg nem hazudnak, és mivel ők nem egyetem és főiskola nem is elvárás, hogy azok módszereivel dolgozzanak! Ahogy a gazdák sem óvodás gyerekek, akik a tejbepapit várják: el tudjuk dönteni mit higgyünk el és mit nem!
Nem háborogni kellene, ha egy cég szerintük valótlan dolgot állít, keressék meg, kössenek velük egy dal-t, és csináljanak egy rendes kutatást együtt! A cég adja az alapanyagot, az egyetem vigye a módszertant. Aki nem vállalja ki lehet állni, hogy lám nem vállalta! Ha kiderül hogy hazudnak akkor lehet lobogtatni a papírt, hogy lám hazudtak... de addig arra panaszkodni, hogy nem lehet jó, mert nem a tisztelt oktatóúrnak jutott eszébe előbb, vagy nem előbb hozzájuk szaladtak...

Az meg nettó hülyeség, hogy miért nem megy vissza oktatni aki sikeres gazda.... ismerjük a tanári fizetéseket is, meg az ottani hierarchikus belterjes viszonyokat is, franc sem akar oda menni a pofonokért...

#5694 endypapa_20120
2022-11-06 07:40:58

Általam eddig olvasott írások legjobbja a témában!
A talajművelés és nem művelés kérdése nagyon érzékeny téma a hazai gazdálkodók körében.

A talajművelés az, amihez mindenki ért és többnyire minden alkalmas eszköze is megvan hozzá (vagy legalábbis ebben a tudatban élünk). Igen, valóban a tudat ez, azonban, ha kívülről tekintünk önmagunkra, akkor mást is tapasztalhatunk. A gond igazából az, hogy az agronómiának ez az ága oly mértékben ragadt a XX. században, hogy a széleskörű objektivitáshoz szükséges vetületi rendszerét szinte el is veszítette. Mind az oktatásban (csinált tudás), mind a hagyományos, nemzedékeken átívelő természetes tudás tekintetében komoly lemaradások vannak. (Természetesen vannak jó tudományos műhelyek és fogékony gazdaságok is, és generációkon keresztül is tapintható hasznos tudásátadás, talán a tisztán jó példák aránya – a talaj és a jövőnk érdekében- lehetne több is. Nem jó irány, hogy előfordulnak olyan véleményformálásra alkalmas méretű és országos kisugárzású gazdaságok, amelyek üzletileg is masszívan érdekeltek éppen a talaj védelmét célzó zöldítésekben (is), ennek ellenére a mindennapjaikban brutális, alkalmanként egészen meglepő talajművelési megoldásokkal rukkolnak elő, mutatva ezzel rossz példákat, így rögzítve rossz gyakorlatokat a környezetükben termelő gazdálkodóknál.

Az elmúlt 50 évben a technika, a gépészet, mind a talajművelő gépek, mind az azokat vontató erőgépek tekintetében óriásit lépett előre. Az erőgépek teljesítmény növekedése lehetőséget biztosított a termelők számára, hogy a talajművelés minőségét (felaprózódás) és az eszközök területteljesítményét a művelési sebességgel fokozza. Részben az elvárt munkaminőség, részben a hatékonyság növekedés miatt a korszerű eszközökkel rendelkezőknél -a legjobb szándék mellett- rendszeresen megmutatkozik a különböző mértékű túlművelés jelensége, ami elsősorban a szerkezet rombolásban, porosodásban nyilvánul meg. Ezt a szerkezet nélküli anyagot aztán jól látható módon ragadja el a szél és/vagy a víz. A defláció és az erózió jelensége rendkívül látványos, ezért, ha megvan a szándék, a hibánkból akár tanulhatunk is. Azonban a helyben maradó por -többnyire az elmállott (és az érkező eső által később lecsupaszított) alapképzőkőzet szemcséje- a talajművelő eszközzel létrehozott kapilláris térben, a várt csapadék hatására a pórusokban elindul lefelé, azokból a levegőt kiszorítva, azokat beiszapolja és újra letömöríti. Szerencsétlen esetben már rögtön az első évben, akár már a vegetációs idő elején újra megjelenik a területen a káros tömörödöttség.

Az elmúlt 10-15 év gazdasági ereje a gazdaságoknak lehetőséget adott a gépészeti háttér jelentős fejlesztéséhez, azonban úgy tűnik, hogy ezt a gyorsuló folyamatot az oktatás és a gépforgalmazók egyre inkább nem tudták minőségi tudásháttérrel lefedni. Így a gazdálkodók egy része az „MTZ-eke-simitó-nehézfogas” világából kilépve és megérkezve a mába, szinte vezetettség nélkül tudtak -a fejben lévő régi „kódokkal”- a korszerű és nagyteljesítményű gépek segítségével a „talajra rontani”. A problémát fokozta, hogy a marketing részeként szétáramlott az az általános „tudás”, -miszerint a piacra kerülő és rövid idő alatt méltán népszerűvé lett nehéz kultivátorok, rövid tárcsák és ezek kombinált eszközei- mennyire talajkímélő megoldások. Egyébként bizonyos körülmények között valóban annak is tekinthetők, de ez a mindennapokban azért megvalósulni nem mindig tudott. Azonban a tudat maradt, ami a túlművelés egyre általánosabb megjelenését eredményezte. A túlművelést tovább fokozta a mulcsvetőgépek (és a gyors szemenként vetőgépek) általános elterjedése, melyek a minőségi munkához (mulcsvetőgépek), töredék talajmunka igényt követeltek/követelnek meg. Sajnos a „beégett” XX. század itt sem engedett, és így a vetéssel még négyzetre is emeltük az alapművelések (túlművelési) problémáját. A korszerű, gyors- (szemenkénti) vetőgépek magas csoroszlyanyomása szintén kevesebb talajművelési gondoskodást igényel, de itt is a régi -a tudatalattiban rögzült csúszó csoroszlyás hagyományokon túl- a 20 km/h-s, vagy esetleg az a fölötti vetési sebesség csábítása tette szükségessé a talajok elemeire való művelését, azért, hogy vetéskor a „pilóta” számára -ezen „felszállási sebesség” mellett is- az erőgép „megülhető” legyen. (Ezekre egyébként számos, akár céges marketing videókat is lehet találni a különböző videómegosztó platformokon, nem kis nézettséggel. Ebben is megmutatkozik, hogy „fejtől (is) bűzlik a hal”). Paradox módon a talajpusztulás folyamatát -különösen az egyre melegedő és szárazodó klíma alatt- a szerfölött sok mechanikai műveletet igénylő és egyre terjedő és támogatott biogazdálkodás talajművelési gyakorlata tovább súlyosbítja. Az ökológiai gazdálkodás gyakorlatában a talajművelés elméletének a pólusváltása még csak nyomokban észlelhető, sőt a biogazdálkodás hazai talajművelési gyakorlatát -ha korszerű eszközökkel is- meglehetősen XX. századi vonások jellemzik.

Ebben a pattanásig feszült helyzetben akár baráti közösségekben, akár családi vacsora asztaloknál való beszélgetésekben is nagyon komoly energiák szabadulnak fel, ahol adott esetben a családokon belül, a generációk is keményen egymásnak feszülhetnek.

A talajt művelők száma és a művelt talaj mennyisége aránytalanul magas azokhoz a lehetőségekhez képest, amit szakma megfelelő, gyakorlatban is „harcedzett” talajtani és talajművelési szakembert felvonultatni képes. Az elvileg független oktató és kutató műhelyek és a gyakorlat között talajtani és talajművelési kérdésekben (is) óriási szakadék tátong. A termelők számára is hiteles szakemberek hiánya tapintható. Szinte általánossá vált az a tudományos szakemberutánpótlási gyakorlat, hogy hozzáértő szakember csak „felülről” érkezhet. Szinte megszűnt a gyakorlat irányából a tapasztalt (és elméletileg is felkészült) szakemberek visszaáramlása az oktatatás, a kutatás és a szaktanácsadás irányába. Ez a hiány azt eredményezi, hogy aki hivatalból talajművelési tanácsot ad, az jóeséllyel az életében sohasem hozott döntést a gyakorlathoz konkrétan kötődő talajművelési kérdésekben, illetve az azt megalapozó és meghatározó anyagi-, munkaerő- és gépészeti és annak beruházási vonatkozásaiban. Emiatt aztán mindenféle, a gyakorlat számára nehezen értelmezhető és/vagy kivitelezhető elméletek is szárnyra kapnak a szakmában.

Az előbbi jelenségcsoporttal teljesen ellentétes, a túl progresszív -alkalmasint túl erőszakos- javítási (jobbítási) szándék sok jóízlésű termelőt és a témában érintett kutatót is elfordított a talajművelés megreformálásának gondolatától. Nem segíti a talaj ügyének őszinte elbeszélését az sem, hogy a talajreformok élére helyezkedtek olyan kereskedelmi szervezetek, akik a talajvédelem jótékony elméletébe csomagolják be „főzeteik” értékesítési stratégiáját, amely folyamat most már zavarokat is okoz a beszédtérben és ezzel nagyon rossz irányba orientál. A talajvédelem szempontjából ugyan miért lenne kívánatos a tarlómaradványok elbontásának felgyorsítása, mikor a talajkímélő műveléssel, éppen azok megőrzésére és felszínen hagyására koncentrálunk? Ennek az egész szonárnak komoly teljesítményt biztosít (és uniós pénzekkel is támogat) a globális klímahiszti, amely sem a klíma problémáját, sem pedig annak szerves részét is képező talajpusztulás jelenségét nem hagyja a maga valójában elbeszélni, mert fő feladataként arra koncentrál, hogy a gyanút a globalitás és a fogyasztói társadalom irányából -és annak mindent felhabzsoló súlyos kártékonyságáról- a figyelmet elterelje, és esetleg főbűnösnek a mezőgazdasági termelést -benne a gazdálkodóval- tegye meg.

A megjelenő progresszív talajvédelmi elméletek kellően bonyolultak ahhoz, hogy az egyszerű termelői lelkünk ezt kellő mélységben tömegesen megértse. Ami még inkább zavaró és félrevezető, hogy azt a hitet kelti bennünk, földi halandó termelőkben, hogy ilyen bonyolult biológiai rendszereket előre megtervezni és -magunkat isteni magasságokba emelve- irányítani tudunk. Ez a szemlélet sajnos mellőzi a szakmánkhoz elengedhetetlenül szükséges szerénységet és alázatot. Foglalkozhatunk ezekkel a gondolatokkal, alkalmazhatjuk is gazdaságunkban, sodródhatunk is (akár jó irányba is) a folyamatokkal, de ezeket emberekként irányításunk alá vonni -véleményem szerint- nem tudjuk.

A talaj nem művelésének az elfogadottsága még a fenti helyzetnél is rosszabb. Ez a termelők jelentős részénél elképzelhetetlennek tűnik. Talán nem is teljesen alaptalanul, hiszen -szerény tapasztalataim alapján- a minimum művelésről váltani a nem művelésre nagyobb út, mint a szántásról váltani kezdetben a forgatás nélküli művelésre, majd azután eljutni a minimum művelésig. A forgatás nélküli művelés elkezdése csak minimális kockázattal jár, azonban a No-till már nem minden körülmények között hajlandó a „talpára esni”. A mi éghajlatunk alatt van benne kockázat, pedig a talaj kímélése szempontjából a leghatékonyabb (ha nem az egyetlen) talajművelési módszer lenne. Azt gondolom a szakma nagyon távol van még ennek az általános alkalmazásától, de a No-till népszerűségének növekedését felgyorsíthatja az energia hordozók árának drasztikus emelkedése, az ágazatban egyre kiterjedő minőségi munkaerőhiány, és a generáció váltás mind szélesebb előretörése. A mában a legfontosabb lépés az lenne, hogy mind szélesebb termelői rétegek fejében a talajművelési elméletek „pólusváltását” a talaj termelési funkciójának irányából valamelyest (vagy mindinkább?) a talaj ökológiai funkciójának előtérbe kerülésének irányába kellene formálni. Enélkül a gondolatváltás nélkül -a korszerű eszközeink „segítségével”- néhány évtized alatt a talajban konzervált erőforrásaink végére járhatunk…., és onnan már valóban nem lesz visszaút.

Amíg fent említett folyamatok zajlanak a szakmában, addig mi is végezzük a dolgunkat és keressük a megoldásokat a legtalajkímélőbb talajművelési rendszer -a talajok nem művelésének- hazai lehetséges megoldásaira. Ennek a munkának keretében végezzük -szinte szakmai missziós tevékenységként- több helyszínen a hagyományos művelések és a nem művelés eredményességének összehasonlítását.

A kísérleteket osztott parcellás körülmények között végezzük, üzemi gépekkel, négy ismétlésben mezzoparcellán. Az osztott parcellás kísérleti elrendezés jó alapokat ad a kétféle művelés mód eredményességének és kihívásainak összehasonlítására. A kísérletekben négy növény vetésforgóját (kalászosok, hüvelyesek, napraforgó és kukorica) végezzük. A szükséges felvételezéseket a vegetációban is elvégezzük, mérjük az alparcellánkénti termés mennyiségeket, melyek adatait statisztikailag kiértékeljük és a keletkezett eredményeket összehasonlítjuk. A 2021-es évben teljeskörűen értékelhető eredményeket csak a dalmandi és a püski helyszínekről nyertünk. A püski kísérleti helyszínen a kísérlet második évében -a napraforgó kivételével­- minden növény esetében (árpa, borsó, kukorica) a nem művelt alparcellák valamelyest kevesebbet teremtek, de ezek a különbségek nem haladták meg a kísérleti adatbázis bizonytalanságának mértékét, ezért ezek a különbségek nem tekinthetők igazolt és valós kezeléshatásnak. A dalmandi kísérletekben csak a kukorica termett kevesebbet a nem művelt parcellákon, de ezt különbséget már a statisztikai elemzés valós, kezelés hatására kialakuló különbségnek értékelte.

No-till kísérlet (2021)
A termésmennyiség alakulása növényfajonként – Dalmand

No-till kísérlet (2021)
A termésmennyiség alakulása növényfajonként – Püski

A No-till a talajvédelem eszközének legfontosabb eszköze lehetne, de előretörésének komoly éghajlati korlátja nálunk a téli fagyok elmaradása. A fagyos téli időszak -növényvédelemben jelentkező problémák részbeni kezelésén túl- segítene a talaj természetes lazultságának fenntartásában is. Kívánatos, hogy a nem művelésre való áttéréskor megszüntessük a korábbi művelési gyakorlat hibáit és tiszta lappal kezdjünk neki a no-till gyakorlatának. Fel kell építeni az alkalmas eszközparkot is, melynek legfontosabb eleme a megfelelő minőségű és alkalmas vetőgép megléte. A talajállapotok megőrzése tekintetében jó megoldás, ha betakarításkor a termény kombájntól való elszállítására közelítő kocsikat alkalmazunk, illetve a gazdaságban az erő- és munkagépeinken mind szélesebb körben kezdjük el alkalmazni a keréknyomás szabályzó rendszereket. A no-till-ben a precíziós gazdálkodás elemei közül pedig nagyon hasznos gondolat a tervezett nyomvonal használatnak gyakorlati alkalmazása. Egy paradox gondolat a végére:

… minden No-till-esnek van egy jó és alkalmas lazítója a gépek által okozott tömörödési drámák megszüntetésére.

Lajos Mihály
talajtani szakmérnök

https://agroforum.hu/

https://agroforum.hu/szakcikkek/zoldito/gondolatok-es-adatok-a-talaj-muvelesehez-es-annak-nem-muvelesehez/

#5693 Ganajos
2022-11-06 06:38:26

Üdv!
Véleményeket szeretnék kérni.
Adott egy tábla, kukorica volt benne, aratás után meg lett húzva tárcsával, azon gondolkodtam, hogy szántás helyett megpróbálnám grúberral meghúzni.
Lazító sajnos nincs, grúberral 15-20 centi korul tudok lemenni. Jövőre szója lesz bent.
Eddig tavasziak alá mindig forgattam, csak repce meg búza elé használtam a grúbert.
Köszi a véleményeket, segítséget
Talaj így néz ki most tárcsázva egyébként:

#5691 Radocz
2022-11-04 22:34:26

Válasz trikolor5 #5690. hozzászólására

Szerintem nem költői.

Javaslom max egy keskeny csíkot szánts. Kontrollnak.

A gazdagok meddig megy le?
Hol van az eketalp?

Sokan sokat tudnak mondani a témáról.
smile cowboy

Nincs profilkép
#5690 trikolor5
2022-11-03 18:52:39

Válasz pumpedli72 #5688. hozzászólására

Ebben a topikban remélem tudod, hogy ez költői kérdés.

Nincs profilkép
#5689 pumpedli72
2022-11-03 18:30:48

Válasz pumpedli72 #5688. hozzászólására

Lazítóm, grúberem sajnos nincs.

Nincs profilkép
#5688 pumpedli72
2022-11-03 18:29:05

Szakmai segítséget szeretnék kérni adott egy középkötött 10hektáros tábla. Búza volt benne, az előző tulaj grúberral munkálta el nyáron a tarlót kapott egy totális gyomírtást vmikor augusztusban. Jövőre kukoricát szeretnék vetni bele, most adtam neki egy tárcsát-úgy gondoltam nem szántom nagyon puha gyommentes lett a talaj- szerintetek kellene a szántás vagy jól döntöttem? Tavasszal kapna egy kombinátort és vetés.
Köszönöm a segítséget!

Nincs profilkép
#5687 JDfan90
2022-11-03 10:45:20

Válasz boloke0123 #5686. hozzászólására

Helló

Ez a cikkszáma: 17931 00311114. Granitparts-on, vagy lengyel oldalakon is megtalálhatod. Mikor melyik az olcsóbb.
16805 forint volt tavaly ilyenkor darabja.

Üdv

Nincs profilkép
#5686 boloke0123
2022-11-03 08:47:42

Válasz JDfan90 #5614. hozzászólására

Szia. Ezeket a kapákat hol sikerült beszerezned? Ugyan nekem egy Ferro-flex gyártmányú eszközöm lenne, de a felfogatás és a kialakítás ránézésre olyen mint neked. Gondolkodom az átalakításon én is, de sok gyártónak horribilisen drága az alkatrésze, s nekem nem térülne meg azon a területen amin használom.
Válaszodat előre is köszönöm.

Nincs profilkép
#5685 tuto1
2022-10-24 20:08:44

Válasz agrogal #5682. hozzászólására

Március közepén totális, vagy szelektív egyszíkű + 200 l nitrosol, április első héten kompaktor, második héten kukorica vetés.

Nincs profilkép
#5684 Bobo77
2022-10-24 18:56:34

Válasz tuto1 #5681. hozzászólására

Tavasszal mit tervezel bele vetni?

#5683 gumikrumpli
2022-10-24 18:53:49

Válasz agrogal #5682. hozzászólására

na ez engem is érdekelne, ugyan így jártam, de én rámentem tárcsával.

Nincs profilkép
#5682 agrogal
2022-10-24 18:44:13

Válasz tuto1 #5681. hozzászólására

Ezt tavasszal hogy kezeled le?Àrpa árvakelés nagyon megerősödik áprilisig.

Nincs profilkép
#5681 tuto1
2022-10-24 17:41:01

Facelia, vörös here, pohanka, meg árpa árva kelés.





Nincs profilkép
#5680 Rabó001
2022-10-23 17:35:24

Válasz endypapa_20120 #5664. hozzászólására
Volt itt ugye az 5 centis kolléga is, aki bőszen hirdette hogy neki csak rovidtarcsaja van és azt is max. 5 centicentin húzza. Talán egy év múlva már írta hogy azért mégis vesz mást is, mert nem mindig elég az 5 centi.

Nincs profilkép
#5679 mimre
2022-10-23 13:50:53

Válasz endypapa_20120 #5677. hozzászólására

Nem. Nem tudja jobban. Nem akarja nagyon elb@szni.
Ráadásul örökké szántott ,heterogén talajokat szeretne javítani.
Az pedig időbe telik,meg nagyon sok tanulásba.
Nem tudja hogy mit lehet büntetlenül megúszni.
smile smile

#5678 endypapa_20120
2022-10-23 13:47:32

Válasz Praetor #5675. hozzászólására

Nem a rosszul megválasztott talajállapotnál használatra gondoltam, hanem amit a műsorban fejtett ki az emberke.

#5677 endypapa_20120
2022-10-23 13:46:09

Válasz mimre #5676. hozzászólására

Nem az a bosszantó, hogy valaki kérdez, hanem az ha a kapott választ nem "raktározza" el, gondolkodik rajta, sőt nekiáll megmagyarázni, hogy ő tudja csak a jobban. :)

Nincs profilkép
#5676 mimre
2022-10-23 13:08:05

Válasz endypapa_20120 #5652. hozzászólására
Pont azért mert nem tudom a tutit.
Meg gondoltam lehet kerdezni anelkül hogy valaki berágna smile thumbup
Vagyunk itt olyanok akik még nem láttak ,nem tudják elhinni. Meg vannak akik már látták ,tudják.
Azért is jó kérdezni mert akkor kicsapja a " mindenkiúgycsináljaahogyakarjaf.szombele" biztosítékot. smile biggrin
Felrázzaazamúgyisingerszegénykibaszotgazdaéletet. smile wink
Egy sör mellett le ülnék szívesen innen egy pár emberrel.smile thumbupcool

Nincs profilkép
#5675 Praetor
2022-10-23 12:58:59

Válasz endypapa_20120 #5664. hozzászólására

Ez az "okszerűtlen használat" megfogalmazás misztikusan hangzik. A leglényegesebb szempont az időpont megválasztása, ami a talaj víztartalmától függ. Ha roppantani tudja a talajt, akkor jó, ha inkább keni, akkor túl vizes, és nem szabad csinálni.

"Szerintem általánosságban 10 cm-nél mélyebben ritkán kell belenyúlni a talajba. "

Mi sokáig csináltuk így. Ez sokkal inkább talajtípustól és évjárattól függ, mint hogy ilyet ki lehetne jelenteni általánosságban. Azt elhiszem, hogy felétek ez megállja általánosságban is a helyét. Itt is volt év, hogy kimentem megszurkáltam az egyik táblát 8-as betonvassal, és direktbe vetettük a napraforgót, mert nem kellett semmi talajművelés, de azért nem ez a jellemző.

Alkatrész katalógusok

Cikkajánló


Friss számok! Ennyit ér most a búza és a kukorica
Friss számok! Ennyit ér most a búza és a kukorica
Csalódottak a termelők: kevés kukorica termett Európa országaiban.
Csökkentse a kockázatot a megfelelő kukoricafajtával!
Hirdetés
Csökkentse a kockázatot a megfelelő kukoricafajtával!
Nem mindenkinek ugyanaz a kukoricahibrid a legjobb választás.

IRATKOZZON FEL HÍRLEVELÜNKRE

Monosem NG Plus 6-R vetőgép,  2009-es megkimélt,  keveset használt,  hibátlan állapotban
Monosem NG Plus 6-R vetőgép, 2009-es...

5.200.000 Ft

Mtz 82
Mtz 82

3.250.000 Ft

Monosem NG Plus 6-R vetőgép,  2014-es megkimélt,  keveset használt,  kitűnő állapotban
Monosem NG Plus 6-R vetőgép, 2014-es...

7.200.000 Ft

Pecsenye bárány
Pecsenye bárány

16 Ft

Minden jog fenntartva.
© 2022 Agroinform Média Kft.

[bezárás x]