Nemrégiben ülésezett a Bács-Kiskun Vármegyei Értéktár Bizottság, amely négy új elemmel bővítette a vármegyei értékek listáját. A döntés nyomán már 353 értéket tartanak számon, köztük sport-, kulturális, természeti és műszaki örökségeket. Ezek sorába került be a Dutra mezőgazdasági vontató is, amely a magyar ipar egyik legismertebb és legnagyobb presztízsű terméke volt.
A Dutra születése: magyar válasz a nagytraktorok korára
A Dutra traktorok története az 1950-es évek végére nyúlik vissza. A Vörös Csillag Traktorgyár mérnökei ekkor egy olyan nagyteljesítményű mezőgazdasági vontatót terveztek, amely kifejezetten a nagyüzemi, nehéz talajmunkákra volt alkalmas, ugyanakkor egyszerű, robusztus és hosszú élettartamú. A cél az volt, hogy a magyar mezőgazdaság saját fejlesztésű, világszínvonalú erőgépet kapjon, ne csupán importmegoldásokra támaszkodjon.
Ennek az ambíciónak az eredménye lett a Dutra, amely rövid időn belül nemcsak itthon, hanem külföldön is komoly elismerést vívott ki magának.
D4K – a klasszikus Dutra
A Dutra legismertebb típusa a D4K, amely az 1960-as évek elején jelent meg. Ez a traktor a maga korában kifejezetten modernnek számított. Négykerék-hajtása, nagy hasmagassága és kiváló vonóereje alkalmassá tette a legnehezebb szántóföldi munkákra is.
A D4K egyik legnagyobb műszaki újítása a bolygóműves keréklehajtás volt, amely csökkentette a hajtáslánc terhelését és növelte az üzembiztonságot. A traktor erőforrását egy nagy lökettérfogatú, lassú fordulatszámú dízelmotor adta, amely nem a fordulatszámával, hanem a nyomatékával dolgozott – pontosan azt nyújtva, amire a nehéz talajmunkák során szükség volt.
A D4K-t sok gazda „elnyűhetetlennek” tartotta: egyszerű szerkezete miatt a javítását gyakran helyben, akár műhely nélkül is meg tudták oldani.
D4K-B – finomítás és továbbfejlesztés
A D4K-B a klasszikus típus továbbfejlesztett változata volt, amely a használati tapasztalatokra építve több ponton is módosult. A mérnökök javítottak az ergonómián, finomították a hajtásláncot, és a futómű kialakításán is változtattak.
A D4K-B egyik fontos jellemzője a független kerékfelfüggesztéshez közelítő megoldás, amely a korabeli nagyteljesítményű traktorok között ritkaságnak számított. Ez nemcsak a menetkomfortot javította, hanem a talajjal való kapcsolatot is, ami különösen nehéz, kötött talajokon jelentett előnyt.
Ez a típus már egyértelműen exportpiacokra is készült: Dutrák dolgoztak többek között Nyugat-Európában, a Közel-Keleten és Afrikában is, gyakran extrém körülmények között.
A gyártás vége, a legenda kezdete
A Dutra gyártása 1975-ben szűnt meg, elsősorban iparpolitikai és gazdasági okokból. A döntés sokak szerint megtörte a magyar nagygépgyártás önálló fejlődését, a Dutra azonban nem tűnt el: kultusszá vált.
Ma is számos üzemképes Dutra dolgozik magángazdaságokban, erdőkben vagy éppen bemutatókon. Restaurátorok, gyűjtők és hagyományőrzők – köztük a Kiskőrösi Dutra Baráti Kör – azon dolgoznak, hogy ezek a gépek ne csak múzeumi tárgyak legyenek, hanem működő emlékei egy korszaknak.
Több mint gép: identitás és tudás
A Bács-Kiskun Vármegyei Értéktárba való felvétel azt üzeni: a Dutra nem pusztán egy régi traktor, hanem a magyar mérnöki tudás, a mezőgazdasági kultúra és az ipari önállóság szimbóluma. Egy olyan korszak lenyomata, amikor hazai tervezők és gyárak világszínvonalú megoldásokat tudtak létrehozni.
A Dutra története ma is aktuális üzenetet hordoz: érték a tartósság, az egyszerűség és az a tudás, amely generációkon átívelve is működőképes marad. Nem véletlen, hogy ez a magyar traktor most már hivatalosan is a vármegye megbecsült értékei közé tartozik.
Forrás és indexkép: Facebook/A mi vármegyénk, Bács-Kiskun
