Az emberiség egyik legfontosabb felismerése nem a kerék vagy az internet volt, hanem az, amikor rájöttünk: a mag, amit elvetünk, újra termést hoz. A mezőgazdaság innentől datálható fejlődése az ipari forradalomig lassan haladt, azonban az utóbbi évtizedekben gyökeres átalakuláson ment keresztül. A mai agrárium olyan sebességgel fejlődik, amelyhez a szereplőknek is alkalmazkodniuk kell.

Vetésforgótól a zöldforradalomig – a termelékenység ugrásszerű növekedése

A középkori háromnyomásos gazdálkodás, majd a vetésforgó bevezetése a 17–18. században már komoly lépés volt a termelékenység növelésében. A 20. század elején a Haber–Bosch-szintézis áttörést hozott a műtrágyagyártásban, amely a termésbiztonságot is növelte. A század második felében bekövetkező zöldforradalom pedig új szintre emelte az agráriumot, amely alapjaiban változtatta meg a mezőgazdaság működését.

A Zöld forradalom: A jövő farmjai című sorozat a regeneratív gazdálkodás napos és árnyékos oldalát mutatja be. A műsor középpontjában a zöldforradalom és annak meghatározó szereplője, Norman Borlaug áll, akinek nagy hozamú gabonafajtái és a helyes öntözés, műtrágyázás kombinációja százmilliók életét mentette meg. Az 1960-as és ’70-es évek hozamnövekedése párhuzamosan történt a világ népességrobbanásával.

digitalizáció

Az új technológiák nemcsak a szántóföldeken terjednek, hanem a városokban is: a zárt termesztőrendszerek víz- és tápanyag-hatékonysága kimagasló, és növényvédő szerek nélkül is kiváló eredmények érhetők el – fotó: Shutterstock

A jelen kihívásai: precíziós gazdálkodás és fenntarthatóság

A mezőgazdaság fejlődése ma már nemcsak a hozamok növeléséről szól, hanem az okos, takarékos és fenntartható működésről is. A precíziós mezőgazdaság a GPS-alapú gépvezérléstől a drónokon át a lézeres gyomirtásig sokféle technológiát foglal magában, melyekkel nemcsak költségek csökkenthetők, de a környezetre gyakorolt nyomás is jelentősen mérsékelhető.

A növénynemesítés is új irányt vett: a CRISPR-hez hasonló génszerkesztési eljárások lehetővé teszik, hogy a növényeket célzottan alakítsák ki az időjárási vagy betegséggel kapcsolatos kihívásokkal szemben. A hagyományos nemesítési folyamatokat ma már évek alatt végigviszik, ami különösen fontos a klímaváltozás szorításában. Ugyanakkor ezek az eljárások társadalmi vitákat is generálnak: az EU-ban szigorú szabályozás alá esnek a GMO-növények, hazánkban pedig tiltott a termesztésük.

Zárt rendszerek és városi farmok: új dimenziók a mezőgazdaságban

Az új technológiák nemcsak a szántóföldeken terjednek, hanem a városokban is: a zárt termesztőrendszerek víz- és tápanyag-hatékonysága kimagasló, és növényvédő szerek nélkül is kiváló eredmények érhetők el. Ugyanakkor ezek az üzemek magas energiaigényűek, de ha ez megújuló forrásból származik, a környezet és a fogyasztók is jól járnak.

A FAO legfrissebb adatai szerint a műholdas megfigyelés, a mobilalkalmazások és az adatvezérelt döntéstámogató rendszerek segítik a hatékony és fenntartható termelést.

A nagy kérdés az, hogy ezekhez a fejlett technológiákhoz a kistermelők is hozzá tudnak-e férni, különösen a fejlődő országokban. A cél nem új földterületek bevonása, hanem a már megművelt területek hatékonyabb, környezetkímélőbb hasznosítása. A bemutatott technológiák ebbe az irányba mutatnak, ugyanakkor kulcsfontosságú, hogy a biztonságot soha ne áldozzuk fel a fejlődés oltárán.

Forrás: greendex.hu

Indexkép: schutterstock.com.com