Neki bejött a min-till és most már a no-till felé halad. Őszi gabonavetései harmadik éve nem igényeltek műtrágyát. Talajai a nedvességet jobban tartják, a termés mennyisége a konvencionális műveléshez viszonyítva változatlan, költségei viszont jelentősen csökkentek.
– Százhatvan hektáron termelünk főként gabonanövényeket, búzát, árpát, napraforgót, kukoricát, zabot, illetve idén először rozsot is vetettünk szenázsnak – bocsátotta előre Jó László. – Ugyanis másfél éve állattenyésztéssel is foglalkozunk: 9 hízómarha, 5 fejőstehén, egy tenyészbika alkotja az állományt. Az elmúlt időszakban irreális ára lett a műtrágyának, ennek hatására döntöttem úgy, hogy jó, akkor kiszállunk a mókuskerékből. Mélyalmos istállót építettünk és a keletkező trágyával végezzük a tápanyag-visszapótlást, ahogy elődeink. Ezzel mentesültünk a műtrágya-költségektől, s nem mellesleg lett a gazdaságnak egy másik lába, háztól értékesítjük a tejet és a túrót. Ami pedig a művelésmódot illeti, egy véletlennek köszönhető az átállás: 2010-ben jelentős területeink kerültek belvíz alá, ezért ősszel nem tudtunk szántani. 2011 tavaszán vettem egy demó Pöttinger grubert, azzal műveltem meg az összes földet. Nagyon jól vizsgázott szántás nélkül, megtetszett, nem utolsósorban azért, mert így jelentősen leegyszerűsödött a talajművelés, hiszen a szántás elmaradt, ráadásul míg az eke másfél métert, ez három métert fogott, tehát a fordulók száma gyakorlatilag megfeleződött. Ez jelentős költségcsökkentést eredményezett. Később vettem egy lazítót is, de már el is adtuk, inkább gyökérzettel igyekszünk lazítani a talajt – így most a gruberen kívül igazából nincs is más talajművelő eszköz a gazdaságban.
A gabonaföldek már harmadik éve nem kaptak mű-, csak szervestrágyát – forrás: Jó László
A talajmegújító gazdálkodás egyik hazai apostolától, Kökény Attilától kért tanácsot, merre, hogyan haladjon tovább, aki a takarónövények hasznára hívta fel a figyelmét. A békéssámsoni gazda éveken át takarónövényezett, de egyelőre felfüggesztette ezt, mert az utóbbi években az augusztusi hőség és szárazság miatt ki sem kelt a mag.
Az Ukrajnából vásárolt direktvetőgép – forrás: YouTube/barazdabetyar
– Időközben Ukrajnából vásároltam egy direktvetőgépet, ilyen Magyarországon csak egy van, nálam – árulta el a termelő. – Már az első évben vetettem vele gabonát no-tillben, bevált, kiválóan működik. Nagy segítség, hogy zúzós asztalom van a kombájnon, így aratás után a tarlóba közvetlenül vetettem a kalászost. Azonban a pocokkártétel miatt grubereznem kellett. Én nem látok egyértelmű összefüggést egyébként a no-till és a pocokgradáció között: egyik területen nagy rágcsálópopuláció alakul ki, a másikon nem, pedig azt is no-tillben művelem. Igazából kiszámíthatatlan, hogy hol jelenik meg sok pocok, szerintem inkább a vonulásukkal függ össze a jelenség. Ugyanez a helyzet a parlagfűvel is, van ahol soha nem tudom kiirtani, másutt abszolút nem okoz problémát.
Jó László kérdésünkre elmondta: mióta min-till és no-till technológiával műveli a földjeit, határozottan javultak talajai vízmegtartó képessége, ami az évi egy talajművelésnek és a növénymaradványok felszínen, vagy a talajfelszín közelében hagyásának köszönhető. A termés mennyisége nem lett kevesebb a hagyományos, forgatásos műveléshez képest, viszont a költségek drasztikus mértékben, körülbelül 40 százalékkal csökkentek. És már ez rentábilis termelést biztosít még egy rosszabb évben is.
Az aprómorzsás talajszerkezet vízmegtartó képessége sokkal jobb, ezt a mérések is igazolják – forrás: Jó László
Ráadásul a no-till és a min-till esetén évről-évre kiegyensúlyozottabb a terméshozam és a bevétel, ami a forgatásos művelésmód esetében eléggé hektikusan alakult. Azt viszont hozzátette: a gyomirtó-felhasználás nem csökkent, de nem is nőtt, ha megfelelő dózisban és a kellő időpontban juttatják ki a készítményt, akkor nem lesz probléma. Ugyanis nem éri majd el azt a mértéket a gyomnyomás, hogy a gyomirtás a jelenlegi költséget, kiadást, bevételt figyelembe véve nyereséget hozna.
A gazda úgy véli: tévhit, hogy az áttérésnek magas elsősorban a gépköltsége. A feleslegessé váló eszközöket (eke, tárcsa, hagyományos vetőgépek) lehet értékesíteni, az árukból pedig már meg is van a direktvetőgép költsége – ő is így csinálta. Nincs szükség nagyobb vonóerőre se, akár egy 50-es bukócsöves MTZ-vel is el lehet kezdeni, ugyanis szántás nélkül a talaj nem annyira süppedős, így könnyebben mozgatható adott esetben a direktvetőgép is. A váltáshoz inkább bátorság kell, főleg, ha azt úgy viszik véghez, mint ő: nem szakaszosan, kis lépésekkel, hanem rögtön a teljes területen. Ebben azért nyilván van rizikó, de a költségcsökkenés révén az is mérséklődik, meg egyébként is: miért ne sikerülne?!
