A szabályozás torzította az árversenyt, miközben jelentős veszteségeket okozott az ágazat minden szintjén. A szakemberek hangsúlyozzák: az árrés nem egyenlő a profittal, abból kell fedezni minden működési költséget. Ez a tartósan fenntarthatatlan helyzet nemcsak a kiskereskedelmet bénította meg, hanem a feldolgozóiparra is súlyos hatással volt.

A piaci szereplők szerint az árrésstop megakadályozta az indokolt áremeléseket, miközben a költségek – például a bérek, a csomagolóanyagok és a logisztika – érdemben nőttek. Mindez együtt fékezte a beruházásokat, és hosszabb távon az egész ellátási lánc versenyképességét is csökkentette.

Viharos év az agráriumban

Az ágazat szinte minden szereplője rendkívül nehéz évet zárt. Az agrár- és élelmiszeripari szakértők szerint a kihívások halmozódása – a klímaváltozás, az állatjárványok, az aszály és a kormányzati árkorlátozások – drámai mértékben átalakította a működési környezetet.

Az elemzők szerint nem túlzás azt mondani, hogy a mezőgazdaság alapfeltételei évről évre átalakulnak. Az Alföld kiszáradása, a csapadék egyenetlen eloszlása, valamint új és visszatérő állatbetegségek – mint a madárinfluenza vagy a száj- és körömfájás – olyan kihívások, amelyek korábban előre jelezhetőek voltak, de most váltak igazán kézzelfoghatóvá.

Feldolgozók: folyamatos alkalmazkodás, elmaradt áremelések

A feldolgozóipart az év során a szabályozási változások sorozata érte, amelyek közül az árrésstop emelkedik ki. Az érintett termékkörökben hirtelen megnőtt a kereslet, amit gyártási kapacitásbővítéssel kellett lekövetni. Ez azonban nem járt együtt bevételnövekedéssel, mivel az árakat mesterségesen alacsonyan kellett tartani. A működési költségek viszont 5–10 százalékkal emelkedtek, ami jelentősen csökkentette a feldolgozók nyereségét.

árak

 A szakemberek hangsúlyozzák: az árrés nem egyenlő a profittal, abból kell fedezni minden működési költséget – Fotó: pexels.com

Kiskereskedelem: nyomás alatt

A kiskereskedelmi szektor szintén súlyosan megsínylette az intézkedést. A szakértők szerint a szabályozás éppen azokat a termékkategóriákat sújtotta, ahol a jövedelmezőség már korábban is rendkívül alacsony volt. Becslések szerint a szektor 400–500 milliárd forintos veszteséget szenvedett el az intézkedés miatt.

Sokan hangsúlyozzák: súlyos félreértés, hogy az árrés egyenlő lenne a nyereséggel. Az árrésből kell kifizetni a munkaerőt, az energiát, a logisztikát – ha ez mindössze 10 százalék, akkor abból nem marad semmiféle profit. Emiatt a kereskedők gyakran nem érdekeltek az árak további csökkentésében, még akkor sem, ha a beszerzési árak mérséklődnek.

A dominóhatás: mindenki veszít

A szakértők szerint az árrésstop hatása végiggyűrűzik az egész termékpályán: a kereskedők nyomást helyeznek a feldolgozókra, a feldolgozók a termelőkre, és végül minden szereplő szenved. A mesterségesen torzított árak elhomályosítják a piaci visszajelzéseket, ami hibás döntésekhez, versenyhátrányhoz és hosszabb távon akár importdömpinghez is vezethet.

Rövid távon a fogyasztók valóban olcsóbb árakkal találkozhatnak, de ennek már most is láthatóak a következményei: csökken az akciók száma, lassul az új termékek bevezetése, és visszafogottabbá válnak a beruházások.

Mi jöhet 2026-ban?

A jövő év kilátásai vegyesek. Több piaci szereplő szerint bizonyos termékek – például a sertéshús és a tej – ára csökkenhet, ami már tavasszal megjelenhet a boltokban. Az árrésstop kivezetése azonban elkerülhetetlenné vált. Ugyanakkor a hirtelen megszüntetés sokkot okozna, ezért fokozatos, „puha landolásra" lenne szükség.

Abban széles körű egyetértés van, hogy élelmiszerhiánytól nem kell tartani, de a stabil árak időszaka, amelyhez a hazai fogyasztók hosszú évtizedeken át hozzászokhattak, végleg a múlté lehet.

Forrás: penzcentrum.hu
Indexkép: pxhere.com