A kormány újabb lépést tett az élelmiszerárak kordában tartása érdekében: a csütörtöki kormányinfón bejelentették, hogy nemcsak meghosszabbítják az eddigi árrésstop intézkedést, hanem jelentősen ki is bővítik annak hatályát. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: az eredetileg november 30-ig érvényben lévő szabályozás február 28-ig marad velünk, emellett december elsejétől újabb termékek is bekerülnek a körbe.

Az árrésstop célja, hogy a kiskereskedelmi láncok ne tudják indokolatlanul megemelni az alapvető élelmiszerek árát. Az intézkedés lényege, hogy az érintett termékeknél a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot. Ez közvetlenül érinti a fogyasztói árakat, és több elemző szerint az intézkedés már eddig is hozzájárult az infláció mérsékléséhez.

Most először zöldségek és gyümölcsök is bekerülnek

A friss döntés egyik legfontosabb újdonsága, hogy először kerülnek be friss zöldségek és gyümölcsök az árrésstop hatálya alá.

Gulyás Gergely tájékoztatása szerint olyan, a háztartások számára alapvető fontosságú termékek árát igyekeznek mérsékelni, mint a káposzta, paradicsom, hagyma, paprika, alma, körte, szőlő és szilva. De nemcsak friss termékekről van szó: a lista bővül bizonyos húsfélékkel, sajtokkal, kenhető tejtermékekkel, valamint bébiételekkel is.

A bővítés célja, hogy az ünnepi időszak előtt, illetve a téli hónapokban is megfizethető maradjon az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférés. Az intézkedés különösen a kisgyermekes családok számára jelenthet könnyebbséget, hiszen a bébiételek árát is szabályozzák majd.

árrésstop

Az alma ára is mérséklődhet – fotó: pexels.com

Az árrésstop eddigi hatása érezhető a fogyasztóknál

A Gazdasági Versenyhivatal augusztusi közleménye szerint az árrésstop már eddig is kézzelfogható eredményeket hozott. Az online árfigyelő rendszer adatai azt mutatják, hogy a fogyasztók ténylegesen olcsóbban juthattak hozzá több termékhez, mint a szabályozás bevezetése előtt. A GVH ezért nem támogatja az intézkedés kivezetését.

Elemzők szerint az intézkedés akár 1,5 százalékponttal is csökkentheti az éves inflációs rátát. Ez nemcsak a háztartásoknak kedvez, hanem a monetáris politikára is hatással lehet: ha az infláció a vártnál jobban csökken, az megnyithatja az utat a Magyar Nemzeti Bank előtt a kamatcsökkentés irányába.

Inflációs célkeresztben: mi következhet most?

A legutóbbi, szeptemberi inflációs adat szerint az éves áremelkedés üteme 4,3 százalék volt. Ez továbbra is meghaladja a jegybank 3 százalékos célját, amelynek toleranciasávja 2 és 4 százalék között mozog.

A kormány mostani intézkedése azt célozza, hogy az év végére legalább a sáv felső határán belülre szorítsa vissza az inflációt.

Amennyiben az árrésstop valóban fékezi az áremelkedést, az év végére stabilizálódhat a gazdasági környezet. Ez előnyös lehet a háztartások mellett a gazdaságpolitikai döntéshozók számára is, akik lassan újra napirendre tűzhetik a kamatpolitika lazítását.

Forrás: vg.hu
Indexkép: pexels.com