Kereskedelemből a családi vállalkozásba
– Ha időben visszamegyünk a kezdetekhez: hogyan jutott el a korábbi kereskedelmi és műszaki világból oda, hogy ma egy sertéstenyésztő cég ügyvezetőjeként dolgozik?
– Az én történetem tényleg nem a klasszikus agrárpálya. Bár mezőgazdasági gépész végzettségem van, sokáig inkább a műszaki és kereskedelmi világban dolgoztam. Foglalkoztam autókereskedelemmel, autóimporttal, később villamoskereskedésem is volt, és több más területbe is belekóstoltam. Mindig érdekelt, hogyan működnek a dolgok, hogyan lehet valamit jobban, egyszerűbben, hatékonyabban csinálni. Az autóimport különösen izgalmas időszak volt. Hetente jártam Olaszországba, sokszor egészen más körülmények között, mint amit ma megszoktunk. Nem volt mobiltelefon, nem volt navigáció, a határokon hosszasan kellett várni, és sokszor egy helyben kapott, fénymásolt térképpel kellett megtalálni, hova kell menni. Ez kemény iskola volt, de nagyon sokat adott: önállóságot, helyzetfelismerést, kitartást.
Közben a családi vállalkozás is egyre inkább igényelte, hogy bekapcsolódjak: a cég 1995-ben indult, édesanyám és a kollégái a pápai húsiparból hozták magukkal azt a szakmai alapot, amelyre a vállalkozást felépítették. Ismerték ezt a világot, látták benne a lehetőséget, és saját útra léptek.
A pápai Agrotét Kft. ügyvezetője, Fejes László – Fotó: Agrofeed Kft.
– Mikor kapcsolódott be konkrétan a cég életébe?
– 2002 körül – először még egy másik telepen dolgoztam, ahol sok mindent menet közben kellett megtanulnom. Rengeteg szakmai anyagot gyűjtöttem össze, olvastam, tanultam. Amikor látták a kollégák, hogy nem kívülről akarom megmondani, mi hogyan legyen, hanem meg akarom érteni a működést, és tényleg dolgozni akarok azon, hogy előrébb jussunk, akkor kialakult a bizalom is felém.
– A különböző korábbi végzettségei, tapasztalatai hasznosultak később?
– Igen, határozottan. A műszaki szemlélet például nagyon sokat segített. Az, hogy az ember rendszerekben gondolkodik, figyeli az összefüggéseket, nem ijed meg attól, ha valamit újra kell tervezni vagy praktikusan kell megoldani, az itt is sokat számít. Sokszor nem is egyetlen nagy ötlet visz előre, hanem az, hogy valaki észreveszi, hol lehet egyszerűbben, jobban, olcsóbban megoldani valamit.
Sertéstartás, takarmányozás, szakmai együttműködés
– Ma már egyértelműen a sertéstenyésztés a fő fókusz Önöknél. Milyen felépítésben működik most a cég?
– Jelenleg 540 kocás állománnyal dolgozunk, ehhez kapcsolódik a takarmánykeverés, a szállítás, illetve minden olyan háttérfolyamat, amely ahhoz kell, hogy minél inkább saját kézben tudjuk tartani a működést. Van baromfiágazatunk is, ott is van együttműködés, de a fő súlypont nálunk a sertés.
A takarmányozás minőségének és költségeinek kontrollálása kulcsfontosságú a sertéstenyésztésben – Fotó: Agrofeed Kft.
– Miért fontos, hogy a takarmányozásban is minél több folyamatot saját kézben tartsanak?
– Azért, mert a mai piaci helyzetben ez már nem egyszerű kényelmi, hanem túlélési kérdés is. Amit tudunk, megtermelünk, a többit megvásároljuk, tisztítjuk, betároljuk, és mi magunk keverjük. Nem kész tápot veszünk, hanem saját rendszerben dolgozunk. Ez segít abban, hogy legalább valamennyire kontroll alatt tartsuk a költségeket és a minőséget is.
– Ebben hogyan kapcsolódik be az Agrofeed Kft.?
– Az Agrofeeddel nagyon régi a kapcsolatunk, gyakorlatilag a kezdetektől jelen vannak a cég életében. Mi az első partnereik közé tartoztunk, és ez az együttműködés az évek során jóval több lett egyszerű beszállítói kapcsolatnál. Nekünk az a fontos, hogy ne csak termék legyen, hanem szakmai háttér is mögötte, és ezt az Agrofeed oldaláról mindig megkaptuk.
– Volt olyan időszak, amikor különösen sok közös gondolkodásra volt szükség?
– Persze, több ilyen időszak is volt. A takarmányozásban nincs olyan, hogy az ember egyszer beállít valamit, és utána már soha többet nem kell hozzányúlni. Folyamatosan figyelni kell az eredményeket, az állomány reakcióit, a piaci és szakmai környezet változásait.
Volt olyan időszak is, amikor egy új irány, egy másfajta receptúra vagy megközelítés első körben nem azt az eredményt hozta, amit vártunk. Ilyenkor nem pánikolni kell, hanem visszanézni, elemezni, finomítani, megérteni, hogy a rendszer melyik pontján kell pontosítani. Ezekből a helyzetekből tanultunk a legtöbbet. Az Agrofeed ebben partner volt: nem az történt, hogy „itt van a termék, oldják meg”, hanem együtt néztük meg, mi lehet a jobb megoldás.
Megtanultam én is, hogy a takarmányozásban nem lehet kiragadni egyetlen elemet a teljes rendszerből. Nem lehet úgy gondolkodni, hogy akkor most csak ezt az egy szakaszt, ezt az egy tápot vagy ezt az egy összetevőt lecseréljük, és majd abból tiszta kép lesz. A teljes sort kell nézni az elejétől a végéig. Ha valahol beavatkozunk, annak a teljes rendszerre van hatása.
– Ma mennyire nyitottak a kísérletezésre?
– Nyitottak vagyunk, de ésszel. Az Agrofeed is folyamatosan dolgozik új megoldásokon, most is vannak olyan irányok, amelyek részben a költséghatékonyságot, részben a mai állategészségügyi és takarmányozási elvárásokat szolgálják. De én nem vagyok híve annak, hogy egy jól működő rendszert csak azért bolygassunk meg, mert mindig jön valami új ajánlat.
Azt látom, hogy nálunk van egy kitaposott út, amely működik. Ha ezen változtatunk, akkor azt csak átgondoltan, rendszerben szabad megtenni. Ezt a fajta szakmai fegyelmet az ember részben a saját tapasztalataiból tanulja meg.
– Mit jelent Önöknek a gyakorlatban az Agrofeed szakmai támogatása?
– Nagyon sokat. Nemcsak arról van szó, hogy jó receptúrát kapunk vagy időben megérkezik, amire szükség van, hanem arról is, hogy ha kérdés van, jönnek, segítenek, megnézik, közösen gondolkodnak. Ez fontos. Az is sokat ér, hogy gyorsan reagálnak. Ha valami fennakadás van, abból náluk nem lesz hosszú bizonytalanság.
Amikor én jobban belekerültem ebbe a területbe, akkor jóval gyengébb mutatókkal dolgoztunk. Azóta sokat javult a telep teljesítménye. Ma már egészen más számokat látunk a választási eredményekben és a termékenyülési mutatókban is. Ezek mögött persze sok tényező van: telepi munka, fegyelem, technológia, takarmányozás, genetika. De az biztos, hogy a következetes szakmai együttműködés nagyon sokat számít.
– A sertéstartásban ma mi jelenti a legnagyobb kihívást?
– A piac továbbra is nagyon nehéz. Az árak, a felvásárlási feltételek, a vágóhidakkal folytatott tárgyalások mind komoly nyomást jelentenek. Most is olyan időszakban vagyunk, amikor nagyon pontosan kell számolni, és minden döntésnek súlya van. Éppen ezért is fontos, hogy a szakmai alapok rendben legyenek, mert ma már nagyon kevés mozgástér marad a hibákra. Tizenhatan dolgozunk a cégben, a szállítással, a keverővel és a sertésteleppel együtt. Ez nem nagy létszám, ezért különösen fontos, hogy egymásra lehessen számítani. Nálunk több olyan kolléga van, aki húsz éve vagy még régebb óta velünk dolgozik. Ez sokat elmond. Ha kell, összefognak, besegítenek egymásnak, és ez a mai világban nagyon nagy érték.
Fejlesztéssel előre
– Ebben a nehéz piaci helyzetben is belevágtak egy komoly beruházásba. Mi zajlik most a telepen?
– A hizlaldai épületek belső rendszerének korszerűsítése. Cseréljük a belső kalodákat, az etetőrendszert, növeltük az etetőférőhelyet, és a tetőcsere is zajlik. Ezek nem látványberuházások a szó klasszikus értelmében, de a napi működés szempontjából nagyon sokat jelentenek. Tisztább, jobban kezelhető, hatékonyabb rendszer alakul ki. Január végén kezdtük el, és most már nagyon előrehaladott állapotban van a projekt. Az egyik épületből már szállítottunk a vágóhídra, a második gyakorlatilag kész, a harmadik is sorra kerül. Ha minden a tervek szerint halad, májusra lezárul ez a szakasz.
Szerző: Fodor Mihály
