A permetezések még mindig időszerűek
Nem kevés csapadék érkezett az elmúlt időszakban, és ennek köszönhetően tartósan magas a páratartalom, és folyamatos a nedvesség-borítottság. Ez számos gombabetegség terjedésének kedvezett mind a szántón, mind a kertészeti kultúrákban. Ahol eddig nem vagy csak nem megfelelően védekeztek, már súlyos a kár. Akik azonban eddig sikeresen megakadályozták a betegségek terjedését, még azok sem dőlhetnek hátra. A permetezések most is időszerűek és szükségszerűek a legtöbb kultúrában.
Nagyon fontos a kalászfuzáriózis és a sárgarozsda elleni védekezés
Az őszi árpa javában virágzik, de kihozta a kalászait az őszi búza is, sőt a melegebb tájakon már a virágzás kezdetén jár. A levélbetegségek továbbra is mutatkoznak, de ez igaz a fuzáriumra (Fusarium spp.) is. Ennek ellenére másképp kell kezelni a kalászfuzáriózis-fertőzés veszélyét.
A májusi esős időszak okozta közvetlen fertőzésveszély idén extrém magas. A kalászosok a kalászhányástól a viaszérés fenológiai állapotig fogékonyak a fuzárium gomba fertőzésére. Így javasolt a betegség ellen megelőző jelleggel védekezni, emellett folytatni a rozsda- és egyéb levélbetegségek elleni védekezést is, hiszen idén a sárgarozsda (Puccinia striiformis) járványveszély nagyon meghatározó. Válasszunk tehát széles hatásspektrumú, felszívódó készítményeket.
Kalászvédelem árpában – fotó: Kassa Gergő
A vetésfehérítő bogár (Oulema spp.) lárvái idén várhatóan nem okoznak jelentős kártételt, mivel az eddigiek során érkező záporok, zivatarok lemosták azokat a levelekről. Ennek ellenére legyünk résen, hiszen a csapadékos időjárás hiányában még felszaporodhatnak a lárvák, és szükség lehet a gyors kezelésre ellenük. A levéltetvek is szaporodnak az állományokban – gabona-levéltetű (Macrosiphum avenae) és zöld gabona-levéltetű (Shizaphis graminum) –, de külön védekezés ellenük nem indokolt.
Az esős időszak ellenére van, ahol már szükség volt az árpacsiga elleni védekezésre – fotó: Kassa Gergő
A repcében fokozott a veszélye több betegség megjelenésének is
Az őszi káposztarepce becőinek fejlődését már csak a repcebecő-ormányos (Ceutorhynchus assimilis) és a bogár kártételének nyomában fellépő becőszúnyog (Dasineura brassicae) akadályozhatja, és bizony a nedves, párás környezet kedvez a becőszúnyog felszaporodásának. Illetve az esős, párás idő a repcében szintén megtette a hatását, ezért fokozott a veszélye a szklerotínia, a fóma, az alternária és a szürkerothadás megjelenésének.
A napraforgóban gyorsan és tömegesen kelnek a gyomok
A kukorica és a napraforgó gyorsan kinőtt a barkók „foga alól". A gondot a gyorsan és tömegesen kelő gyomok okozzák, hiszen szinte napok alatt elérik a kezeléshez optimális fejlettséget, és ha nem lépünk időben, máris túlnőttek azon.
Napraforgóban a levéltetvek kereső szárnyas egyedeit lehet megfigyelni egy-egy növényen. Jelenleg a sárga szilvalevéltetű (Brachycaudus helichrysi) található a növényeken, de hamarosan érkezik a fekete répalevéltetű (Aphis fabae) is. A védekezéshez ajánlott a betelepedést megvárni, de a kolóniák megjelenését, gyarapodását mindenképpen figyelemmel kell kísérni.
A gyümölcsösökben kedvezők a körülmények a kórokozók fertőzéséhez
A sok eső a gyümölcsösökben is tartósan biztosította a levélfelületi nedvességet. A relatív páratartalom is magas, így a kórokozók fertőzéséhez még mindig nagyon kedvezőek körülmények. A csonthéjasok moníliás virág- és hajtásfertőzésének (Monilinia laxa, M. fructicola) tünete mostanra minden növényen megjelent, sajnos alig találni olyan fát, amely kisebb-nagyobb mértékben ne lenne fertőzött.
A nem kezelt őszibarackfákon idén is tarolt a tafrina – fotó: Lepres Luca
Az almásokban erős hajtásnövekedés figyelhető meg, és a gyümölcsök is szépen fejlődnek. A varasodás (Venturia inequalis) kezdeti fertőzése tovább erősödött, sőt a tünetek már nemcsak a leveleken találhatók meg, hanem a gyümölcsökön is, bár csak észlelési szinten.
A lisztharmat (Podosphaera leucotricha) esetében már a másodlagos fertőzések tüneteit is megfigyelhetjük, az elhanyagolt kertben akár 50% fertőzöttség is kialakult mostanra. Jelen körülmények a lisztharmatnak és a varasodásnak is kedveznek, ezért az intenzív védelem továbbra is fontos.
A levéltetvek, azaz a szürke és zöld almalevéltetű (Disaphis plantaginea, Aphis pomi) továbbra is keresik az új hajtásokat, emiatt a védekezések gyakori ismétlésére lehet szükség. Ilyenkor visszaesik a károsító népessége, de a lombozat figyelése folyamatosan szükséges. Az almamoly (Cydia pomonella) – mint szokott – elég hektikusan rajzik, de mivel megkezdődött a tojásrakás, a védekezéseket el kell végezni.
A csonthéjasokban is igen erős a levéltetvek (Aphididae) fertőzési nyomása, az elvégzett kezelések csak időlegesen segítettek a fáknak, vagyis a helyi állapottól függően újabb kezelésre lehet szükség. A keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) lárvája már táplálkozik, és a tünete a hajtáscsúcsok hirtelen hervadása. A kártevő továbbra is nagy számban rajzik.
A kajszibarack levelein is felszaporodtak a levéltetvek – fotó: Lepres Luca
A cseresznyelegyeket (Rhagoletis cerasi, R. cingulata) alacsony számban fogják a csapdák. A kártevő valószínűleg nem szereti a változékony, csapadékos, kisebb lehűlésekkel tarkított időjárást. Ettől függetlenül a tojásrakás már megkezdődött, azaz ideje a kártevő tömegét gyéríteni!
A fekete cseresznyelevél-tetű (Myzus cerasi) kolóniák gyarapodnak a lombozaton. Egyelőre kevés és kisebb kolóniákat látni, de ez éppen az érésre csúcsosodik majd ki. Tehát ne várjunk a védekezéssel, férjünk bele az élelmezés-egészségügyi várakozási időbe.
Szőlőben védekezés szükséges a lisztharmat és a pernoszpóra ellen is
Szőlőben általában látványos a hajtásnövekedés mértéke, és hamarosan indul a virágzás. A lisztharmat elleni védekezés mellett idén az első néhány permetezési körben a peronoszpóra (Plasmopara viticola) elleni hatóanyagok is nagyobb hangsúlyt kell hogy kapjanak. Nem elég egy kontakt készítményt alkalmaznunk csupán a „biztonság kedvéért".
A május közepi esőzések megteremtették az optimális körülményeket a fertőzéshez. Attól függően, hogyan védekeztünk tavaly a betegség ellen az adott területen, az oospóra, azaz a fertőző képlet mennyisége, habár eltérő lehet, de jelen van!
Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.
