Ez a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete A sertéságazat lehetőségei és szaporodásbiológiája című szakmai rendezvényén hangzott el, ahol komoly szakmai kérdések mellett gazdasági vonatkozások is szóba kerültek. Az eseményről a Magyar Állattenyésztők Lapja részletesen beszámolt.

Az előadók sorában Fórián Zoltán, az ERSTE bank agrárgazdasági szakértője arról beszélt: korunk egymást erősítő hatásai a klímaváltozás, a drága élelmiszer, az éhínség, a migráció, a háború és az energiaválság. Megállapítható, hogy véget ért az olcsó élelmiszerek kora, beköszöntenek a válságok. A szakember szerint az a nagy kérdés, hogy felértékelődés vagy csak felárazódás folyik? Drámaian nő az éhezők száma, és miközben a szükséges termelés meglenne, gátoltak az értékesítési csatornák; 100-130 napos készletek vannak, amelyek nem jutnak el a célhelyükre. Megdöbbentő módon felborult a Maslow-piramis, luxuscikk lett az élelmiszer. Átrendeződik a világpiac: a világban nagyhatalmi játszmák zajlanak, de Kína és az USA meccsén nekünk nem osztottak lapot, mi sajnos csak az igen puha labda szerepét játsszuk. Igen fontos tényező továbbá Ukrajna, melynek esetében még az is felvetődik, hogy kinek az érdeke, kinek az országa? Az ország folyamatosan veszíti el nemzetközi piacait, beszorul az EU piacára, ahol lenyomja a takarmányárakat és mellesleg nem kiszámítható. Jelenleg ugyan Ukrajnában a föld állami tulajdon, amit az oligarchák bérelnek, de 2024-től jogi személyek is vehetnek földet. Várhatóan hatalmas befektetések realizálódnak ennek kapcsán és könnyen lehet, hogy az övék lesz középtávon a világ leghatékonyabb mezőgazdasága.

sertés

A 2018-as projektek keretében megépült telepek kibocsátása 2025-ig folyamatosan növekszik – forrás: Pixabay

Itthon azonban az a fő kérdés, hogy mit fogunk termelni 10 év múlva. Jelenleg a termelés öt növényre korlátozódik, miközben korszakos változások zajlanak. Ma már nincsenek normál évek és a nyereség fontosabbá vált, mint az adóoptimalizálás. Ám amit precízebb technológiákkal, tudatos talajhasználattal, javuló termelési hatékonysággal keresünk, nincs arányban azzal, amit a megfelelő színvonalú raktározással és értékesítéssel zsebre lehet tenni. Arra a kérdésre pedig, hogy mit vessünk és mi lesz az ára, az a válasz, hogy olyant aminek van piaca. Ezzel nem jutottunk előrébb, hiszen a hazai és a nemzetközi kukoricapiacon túlkínálat van, a raktárak tele vannak. Az árak várhatóan a továbbiakban is lefelé tendálnak, ami maga után vonhatja a hazai termelés csökkentését.

Zsugorodik a sertéságazat is, az USA-ban és Kanadában jelenleg a legalacsonyabbak az árak, veszteséget termelnek a gazdák, tehát állománycsökkenés várható. Kínában túltermelés és importcsökkenés, az EU-ban belsőexport-bővülés várható. Spanyolországban rekordközelben a vágások száma (58,6 millió), miközben Németország elbukott. A malacárak magasak, kevés a malac, azaz nyárra kevés lesz a sertés, ami miatt emelkedni fognak az árak. Az előadó szerint ma már hiba, hogy itthon a német árakhoz kötjük az árainkat. A nemzetközi élmezőnyben tartós átrendeződés várható, az USA-t a kukorica és szója exportpiacán Brazília, a búzáén pedig Oroszország szorította le a dobogó tetejéről, idén élre tör a sertéshúskivitelben az Európai Unió kárára, de igen erősen jön felfelé Brazília is. Az EU a 2025-ig szóló friss előrejelzése szerint arra számít, hogy sertéshústermelése évente egy százalék alatti mértékben, exportja pedig másfél százalékkal esik. Ez azonban sajnos túlzott optimizmus, minden bizonnyal jóval erősebb lesz a csökkenés üteme. Annál is inkább, mert Oroszország sertéshústermelése folyamatosan nő.

Ugyanakkor az EU sertésszektora földrajzi átalakulás előtt áll, melynek a szakember szerint a nyertesei lehetünk, ha versenyképesek tudunk lenni, amire kedvezően hathat a nagyüzemek számának növekedése. A takarmány és hízó ár-arány továbbra is kedvező lesz, kezelhetőek lesznek az energiaárak és jó pályázatok várhatók. Ezért Fórián Zoltán szerint most kell fejleszteni!

Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpicért felelős helyettes államtitkára egyebek közt arról beszélt: a telephelyfejlesztési támogatások célterületei a korszerűsítés és az új telepek építése, a zöld beruházások, az ammóniakibocsátás csökkentése és a járványvédelmi beruházások. Várhatóan 2024-ben megjelennek az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem kompenzációs kifizetés – vissza nem terítendő normatív támogatás – igénybevételének feltételei is.

Tarpataki Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy az önkéntes krízisbiztosítási rendszer az állattenyésztők számára is elérhető, és fontos szerepe lehet a termelési kockázatból adódó jövedelem-csökkenés részbeni kompenzálásában.