Az őshonos magyar haszonállatfajták 2025-ben is megőrizték állományukat és tenyésztési hátterüket, ami az elmúlt év rendkívüli állategészségügyi helyzetét tekintve komoly eredménynek számít. Tóth Péter, az Őshonos Haszonállatok Génerőforrás Tanácsa és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete elnöke szerint nemcsak az állatok küllemi jegyeit, hanem gazdasági és biológiai funkcióikat is fenn kell tartani ahhoz, hogy hosszú távon életképesek maradjanak ezek a fajták.



2025 tavaszán, négy évtized után újra megjelent Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás. A járvány nemcsak a szarvasmarhákat, hanem a sertéseket és a kiskérődzőket is fenyegette, így az olyan őshonos fajtákat is, mint a mangalica, a szürkemarha vagy a magyar merinó. A gyors hatósági beavatkozásnak köszönhetően sikerült megakadályozni, hogy a vírus elérje az őshonos állományokat, ami különösen fontos volt, hiszen ezeknél a fajtáknál a teljes genetikai állomány gyakorlatilag Magyarországon található.

A mangalicatenyésztők számára a járványügyi intézkedések nem jelentettek teljesen új helyzetet, mivel az afrikai sertéspestis miatt hasonló szabályok már évek óta érvényben vannak. A telepek zártsága, a higiéniai előírások és az ellenőrzött tartási körülmények ma már alapkövetelménynek számítanak. Tóth Péter hangsúlyozta: az extenzív tartás nem jelent felügyelet nélküli állattartást, az őshonos sertések esetében is ugyanúgy elengedhetetlen a szakszerű takarmányozás és az állategészségügyi kontroll.


mangalica

Fotó: Pixabay


A járványhoz kapcsolódó kereskedelmi korlátozások ugyanakkor komoly nehézségeket okoztak. Több harmadik ország ideiglenesen felfüggesztette a magyar sertéshús és sertéstermékek importját, ami a mangalicatermékeket is érintette. Az ázsiai piacok újranyitása hosszú tárgyalási folyamat eredménye volt, miközben az uniós piacon is bizonytalanságot okoztak más állatbetegségek. Ennek ellenére az év végi sertéspiaci válság a mangalicaágazatot nagyrészt elkerülte.

Forrás: allattenyesztok.hu

Indexkép: Pixabay