Mangalica

drenthe evo

2020. szeptember 29., szerda 08:30

Mmmmm Micsoda Mangalica kolbász szerűség lenne belőle egy kis fűszerrel...

Anakin

2014. október 15., csütörtök 11:43

Értéke a zsírja és a szaporasága Kistermelők Lapja (2013/06. szám) Kónya Gergő 2013.07.01., hétfő, 11:04 A vietnámi csüngőhasú sertés az ázsiai sertésfajták sajátosságait hordozó, kisméretű, könnyen és nagymértékben zsírosodó sertésfajta. Lábai rövidek, háta hajlott. Orra rövid, pofája ráncos, fülei kicsinyek és felfelé állóak. Jellemző rá a nagy toka. Földig érő hasa oly nagy lehet, hogy már akadályozza a mozgásban. Farka egyenes, és bojtban végződik. Kifejlett kori súlya átlagosan 60 kg, de akár a 120 kg-ot is elérheti. Mérete és elzsírosodása nagyban függ a takarmányozástól. Színe többnyire egyszínű fekete, de akadnak feketetarkák is. A pöttyös, túlnyomóan vagy teljesen fehér és vörös egyedek más fajtába tartozó ősökről árulkodnak. Kanszag ellen herélés Az ivarzásában szezonalitás figyelhető meg, évente egyszer vagy kétszer fial. A vemhességi ideje és ivari ciklusának hossza a többi sertésével azonos, 115, illetve 21 nap. A vemhesség ideje, főképp idősebb korban, akár 140 napig is elhúzódhat. A kocával együtt tartott kan csak az első sikeres ugrásig hajt, aztán békén hagyja párját. A kan nem bántja a fias kocát és a malacokat sem. Ha a kan külön van tartva, akkor egy szezonon belül a második ivarzáskor célszerű búgatni a tűrési reflex kialakulása után 12-16 órával. A reflex során a koca tűri, hogy ráüljenek a hátára. Ha rátesszük a kezünket a hátára, akkor begörbíti. Az almok mérete igen változó, 2-15 malac születhet egyszerre. A nagyszámú almok gyakoribbak, kb. 10 malac felnevelésére számíthatunk kocánként és fialásonként. Az ivarérése a hússertésekhez viszonyítva hamarabb bekövetkezik, de a nagy alomszám miatt 8-10 hónapos kor előtt nem érdemes búgatni a koca egészsége érdekében. 7-8 pár szimmetrikusan elhelyeződő hibátlan csecsbimbója van. A rejtett heréjűség és sérv nem jellemző a fajtára. Ha mégis előfordulna, ezeket az egyedeket nem szabad tenyésztésbe venni, mert ezt örökítik. A herélést mindenképp el kell végezni. Hallottam olyan véleményt, hogy a fajta kanszagmentes, de nem érdemes kísérletezni. Mások szerint elviselhetetlen kanszaga van a húsának. A hússertéseknél a kanszag mértéke egyrészt egyedfüggő, másrészt vannak rá kevésbé és jobban érzékeny emberek is. Hideg ellen bőséges almozás A malacoknak kéthetes kortól lehet szilárd táplálékot adni. A választást 8-10 hetesen érdemes végezni. Alacsony húshozama és könnyű elzsírosodása miatt a zsírhasznosítású sertésekhez kell sorolnunk. Hallottam olyan sertéstartóról, aki azért tartott egy-egy vietnámit, hogy a hússertések alacsonyabb zsírtermelését így kompenzálja. Gyakorlatilag minden ehető dolgot elfogyaszt. A tenyésztésre szánt és tenyésztésbe vett kocák elhízását ajánlatos elkerülni, mert ez oka lehet az alacsony alomszámnak. Az elhízást magasabb rosttartalmú takarmányozással (zöldségek, fű) lehet kordában tartani. A gyümölcsök cukortartalmáról nem szabad elfeledkeznünk! Ezt a napi energia-felvételnél számításba kell vennünk. A kanoknál is nagyon oda kell figyelni az elhízásra, mert könnyen megeshet, hogy túlsúlyos kanunk egész egyszerűen képtelen lesz ugrani. Nem érdemes intenzíven takarmányozni, ezt termelésével nem tudja meghálálni. Másrészt hús-, és zsírminősége meg is kívánja a változatos, extenzív takarmányozást. Előnye szerény igényeiből adódik. Mi kiskorában adtunk neki kevés tápot, aztán kukoricát, búzát, zöldséghulladékot is kapott. Fontos, hogy mindig legyen előtte víz, mert a fajta sokat iszik. Gyenge pontja, hogy nem szereti a hideget. Ezt bőséges almozással tudjuk ellensúlyozni. Okos állat Lassan fejlődik, egyéves korában lesz vágásérett. 70-80 kilogrammosan érdemes levágni. Mi 1,5 éves korában vágtuk le. Megsajnáltuk, mert a nyári melegben az elhízás miatt alig kapott levegőt, és féltünk, hogy elpusztul. Súlyát 50 kg-ra becsültük, 30 l zsírt és néhány kg húst nyertünk belőle. Háta olyan széles volt, hogy vágáskor ki sem kellett támasztani az oldalát. Enélkül sem dőlt el. Vágásakor nehezen pusztul el, a miénk a lövést követően sokáig és egy átlag disznóhoz képest hangosabban visított. Úgy gondolom, ha sikerül kitapasztalnunk a helyes takarmányozását a fajtának, akkor valamivel kedvezőbb hús-zsír arányt érhetünk el. Húsa amilyen kevésnek, olyan ízletesnek bizonyult! Ahol alszik, ott szabályos fészket épít magának. A mi vietnámink faágakból alakított ki magának olyan fekhelyet, ahol a nagy hasa nem zavarta a pihenését. Ha van elég helye, akkor egy helyre piszkít. A többi állatot nem bántja. Mi a tyúkokkal együtt tartottuk, a kutya pedig a játszótársa lett. Az emberrel szemben bizalmatlan, de nem harcias. Nekünk nem sikerült kézhez szoktatni. Jött utánunk, de ha meg akartuk simogatni, elszaladt. Valószínűleg a fiatalkori emberhez szokás hiánya miatt alakult így. A sertés okos faj, így szoktatással a vietnámi is igen barátságos lehet. Nagy előnye a szaporaság A vietnámiból tenyésztették ki kísérleti célokra a törpesertést, de az is eléri a mintegy 50 kg súlyt kifejletten. Mindkét fajta alkalmas házikedvencnek. Tanításuk során a pozitív megerősítést lehet alkalmazni, a verés nem használ. A jutalomfalatokra kedvezően reagálnak. Elég okosak, élelemszerző viselkedésük erős, könnyen megtanulják kinyitni a hűtőt. Turkálási ösztönüket is ki kell elégíteniük. Nagyon türelmesnek kell lennünk, hogy jól nevelt házikedvenc váljon belőlük. Emellett könnyű félrenevelni őket. Élettartamuk várhatóan 12-20 év. Valamiféle egzotikus állat benyomását keltik kedvencként tartva, de állattenyésztőként az én véleményem az, hogy ehhez túl sokat kell velük foglalkozni, és a sertés nem való lakásba. A vietnámi népszerűségének valószínűleg határt szab hazánkban a mangalica, mely szintén zsírhasznosítású fajta, de nagyobbra nő, és ezért több élelmiszert lehet belőle előállítani. Ráadásul húsának és zsírjának a minősége nemzetközileg elismert. A vietnámi előnye viszont a mangalicával - de az európai hússertésekkel szemben is - a szaporasága. Ezenkívül még a mangalicánál is szerényebb igényű. Érdemes volna a vietnámi zsírjának zsírsavösszetételét és koleszterintartalmát megvizsgálni és összehasonlítani a mangalicával. Franciaországban vannak próbálkozások az európai, jó hústermelő fajták és a szapora, de gyenge hústermelő és rossz küllemű ázsiai fajtákból előállítani szaporább és jó hústermelő sertéseket. Az ázsiai tenyészállatimportnak viszont komoly állategészségügyi akadályai vannak. Hogy a háztájiban mennyire éri meg a zsírosabb, de szaporább hízó - értem ez alatt a keresztezéseket is - azt minden sertéstartónak magának kell mérlegelnie. Nekünk volt egy pietrain jellegű kocánk, amit 3 mázsásan levágtunk. Zsírja alig lett, de még szalonnát se tudtunk belőle hagyni. Ugyanez jellemző volt utódaira is. Akkor jól jött volna egy kis vietnámi zsírja a kolbászba. Süssünk-főzzünk zsírral! A fogyasztók a zsiradékot, ezen belül is az állati eredetűt nem tartják egészségesnek. Magas energiatartalmuk miatt a zsíroknak és olajoknak a nehéz fizikai munkát végzők étrendjében lehet nagyobb szerepe. Manapság a népesség nagy része nem végez ilyen munkát a fejlett országokban. Az állati zsiradéknak azonban van egy nagy előnye a növényi olajokkal szemben. Döntően telített zsírsavak alkotják, míg a növényi olajokban több a telítetlen. A telítetlen zsírsavaknak hő hatására könnyebben megváltozhat a térbeli szerkezetük, transz-zsírsavak keletkezhetnek belőlük. A telített zsírsavak hőstabilabbak. Az emberi és állati szervezet a transz-zsírsavakat képtelen bontani, és az egészségre gyakorolt hatásuk ismeretlen. Itt léphet be a képbe a vietnámi sertés - nem mellékesen igen ízletes zsírja! Én azt javaslom, ha lehet választani, hogy zsírral vagy olajjal süssünk-főzzünk, inkább a zsír mellett döntsünk. A zsírok koleszterintartalmától nem kell félnünk, mert azt az egészséges szervezet lebontja, és a táplálkozással a koleszterinszintünket csak igen kismértékben lehet befolyásolni. Ezenkívül a napi koleszterinigényünket a bevitt mennyiséggel nem tudjuk kielégíteni, az emberi szervezet sok energiát fordít a koleszterinszintézisre. Ez alapján azt kell mondanunk, hogy a zsírból származó koleszterin támogatja szervezetünket, mert kevesebb energiát kell fordítani a szintézisére. A „modern kultúrák" elszakadtak a természettől és az élelmiszer-előállítástól. Ahogy én látom, Európa-szerte kezd visszatérni a helyileg - akár saját fogyasztásra, akár eladásra - előállított élelmiszerek becsülete. A nagyüzemi állattenyésztés is egészséges élelmiszert állít elő, a kisüzemi vagy háztáji körülményekben azonban megfelelő tudás birtokában könnyebben meg lehet valósítani a legmagasabb minőségi kategóriájú élelmiszertermelést. Helyesen járunk el, ha az „az vagy, amit megeszel" mondáshoz tartjuk magunkat, és magas minőségű élelmiszert fogyasztunk. Ennek sokszor anyagi akadályai vannak, amit az igen szerény igényű vietnámi sertés tartásával és fogyasztásával jobb irányba tudunk billenteni. Kónya Gergő Állattenyésztő Msc. hallgató Kaposvári Egyetem A cikket a Kistermelők Lapja 2013/06. számában olvashatja.

Radocz

2014. október 15., csütörtök 11:40

Válasz #4590 hozzászólásra Nekem óradíjat szoktak mondani. 1 000-tól 20 000 Ft-ig. Ez kb. 2 000 Ft/óra -ba tartozik. Az anyagot, meg van, hogy ingyen adja. Anno beszéltuk a gépek eszközök festését. (ott 3 kg mangalica szalonnával és a régi ismeretséggel kellett fizetnem). Én csak oda vittem a lovasekét. Még a festék árát sem számolták fel. Nos az ilyen munka szokott nagyon sokba kerülni. (ez nem fog). Öt év garanciával rendeltem meg, de így nem fogok reklamálni, ha idő előtt el kezd rozsdásodni. ha lesz időm teszek fel róla képet a fotó albumomba.

Cumiló

2014. október 15., csütörtök 11:40

Olyan szomoru vagyok, 2 kocámnak van 15 db 6 hetes malacai, szépek már eszegetnek. A mangalica 10-et, a pietrin 13-ar fialt és mind a 23 db elhulott, a mangáé két napon belül, a pietrin meg egy-két órán belül, volt amelyiknek az anyja megharapdálta a testét.Saját takarmány van rozs, tritikálé, kukorica saját kan van és ezek már 2.-ik illetve 3.-ik hassal voltak ? Mi lehetett a baj ? Gyönyörü egyformák voltak, a mangák kis csíkosak, a pietrinek kis pöttyösek, hát nagyon sírtam, nagyon elkeseredtem, ilyen még nem volt pedig 20 éve kocázunk.

daniellacko

2014. október 15., csütörtök 11:24

A marha istállóban, a disznó karámban. A minőség és a gazdaságosság alapvető feltétele a rideg, v. félrideg tartás a mangalica esetében. A lényeg, hogy fedett, száraz helyen tudjon aludni. Egyébként nem kell nagy létszámra gondolni, a "marha még indulóban" ,néhány darab. A disznó meg 30-40 db között mozog. Ezek most a hó alól is legelnek. Egyébként nagyon tetszik a border, de amúgy az se érdekelne, ha macska, csak hajtson. A disznóval van valami tapasztalatod? Arra gondolok hogy nem igazán fél úgy a kutyától, mint a juhok, ill. nincs akkora csordaszellem, hamarabb szétszélednek!