Az elmúlt év során jelentős átrendeződés kezdődött a globális mezőgazdasági sertésszektorban, amely a magyar sertéstartók számára is kedvező lehetőségeket tartogat. A folyamatok két fő csatornán keresztül kínálnak piacbővítési esélyeket: egyrészt az Európai Unión belüli rések kihasználásával, másrészt a harmadik országok piacainak célzott elérésével.
Szűkülő kínálat, kiegyensúlyozottabb piac
Miközben a takarmányköltségek csökkenése és a termelékenység növekedése több térségben élénkíti a kínálatot, a világ legnagyobb szereplője, Kína, szándékosan csökkenti kocaállományát. Ez a lépés középtávon globális kínálatszűkülést eredményezhet.
A Rabobank legutóbbi negyedéves elemzése szerint a sertéshús-kereskedelem volumene 2025-ben nagyjából a 2024-es szinten maradhat, esetleg enyhén növekedhet. A piac alakulását továbbra is erősen befolyásolják a geopolitikai kockázatok és az állategészségügyi helyzet, beleértve az afrikai sertéspestist (ASF), a PRRS-t és a PED-t. A jelenlegi kereskedelmi átrendeződés elsődleges nyertesei Brazília, valamint részben az Európai Unió egyes tagállamai.
Kína stratégiai fékezése
A változások fókuszában ismét Kína áll. A kínai hatóságok 1 millió tenyészkoca kivonását kezdeményezték a túlkínálat és az alacsony árak ellensúlyozására. Az élősertés ára 2024-hez képest kétszámjegyű visszaesést mutatott, a kocaszám pedig a korábbi körülbelül 40,4 millióról 39,4 millióra csökkenhet. Ez a kapacitáscsökkentés hosszabb távon érezteti majd hatását a globális kínálatban és a kereskedelmi igények alakulásában.
A régiók közül több továbbra is jelentős állategészségügyi kockázatokkal küzd. Vietnámban például az ASF újabb fellángolása miatt a piaci árak meredeken estek a pánikszerű eladások következtében, míg a Fülöp-szigeteken a kínálat szűkössége éppen ellenkezőleg, árfelhajtó hatással járt. Ezek az esetek jól példázzák, hogy az árazás továbbra is kínálatvezérelt, és a járványhelyzet stabilizálódása lassan, gyakori kilengésekkel megy végbe.
.jpg)
A Rabobank legutóbbi negyedéves elemzése szerint a sertéshús-kereskedelem volumene 2025-ben nagyjából a 2024-es szinten maradhat – fotó: pixabay.com
Magyarország: stabil állomány, bővülő lehetőségek
Magyarország sertésállománya 2024 végére növekedést mutatott. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024. december 1-jén az országban körülbelül 2,8–2,9 millió sertés volt, ami 7,5%-os éves növekedést jelent. Az anyakocák száma is emelkedett, megközelítve a 173 ezret, kétszámjegyű bővüléssel. A vágott állatok száma 2024-ben elérte a 4,9 milliót, ami 6,8%-os év/év alapú növekedést jelent. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a hazai kínálat fokozatosan stabilizálódik és óvatosan bővül.
Ha a globális trendek – különösen Kína kocaszám-csökkentése és a járványok miatt kialakuló kínálati kilengések – tartósnak bizonyulnak, akkor a magyar és közép-európai szereplők előtt új piaci lehetőségek nyílhatnak meg. Az egyik ilyen irány az EU-n belüli piaci rések kihasználása, különösen azokban a tagállamokban, ahol az ASF-hullámok után még nem állt helyre teljesen az állomány.
A másik lehetőséget a harmadik országok jelentik, ahol a kereskedelmi stagnálás ellenére a piaci szegmentáció – például prémium vágóalapanyagok, specifikus darabolások, belsőségek vagy fagyasztott készítmények – révén lehet belépni, különösen akkor, ha a nagy exportőrök (például Brazília, az USA vagy Spanyolország) átmenetileg más régiókba irányítják kapacitásaikat.
Mire van szükség a hazai sikerhez?
Ahhoz, hogy a magyar sertéságazat ki tudja használni ezeket a lehetőségeket, három kulcsfontosságú tényező megléte szükséges.
- Az első a költséghatékonyság, vagyis a takarmányköltségek esetleges előnyének minél nagyobb mértékű beépítése a feldolgozási és értékesítési láncba.
- A második az állategészségügy, különösen a PRRS- és ASF-mentesítés, a telepi bioszegurítás és a nyomonkövetési rendszerek kiépítése, amelyek egyre inkább közvetlen piaci előnyt jelentenek.
- A harmadik a tudatos piaci pozicionálás: célzott vágóhídi specifikációk, rugalmas csomagolási és szállítási megoldások, valamint rövid logisztikai láncok kialakítása az EU-n belül és kívül.
Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, a magyar sertéságazat a következő években érdemi szereplővé válhat mind az uniós, mind a globális piacon.
Forrás: rabobank.com
Indexkép: pixabay.com