Erre a kérdésre adott részletes szakmai választ az Agroinform és a Next Gen Nitrogén Kft. közös webináriuma, amely a plazmaaktivált víz (PAV-víz) mezőgazdasági alkalmazását mutatta be. Az esemény különlegessége abban állt, hogy a fejlesztői oldal mellett gyakorló termelői tapasztalatok is megjelentek, így a technológia agronómiai, gazdasági és üzemeltetési szempontból is értelmezhetővé vált.
Természetes folyamat mesterségesen szabályozva
A rendezvényt Bolyki Bence, portálunk vezetője nyitotta meg, aki hangsúlyozta: az agrárium egyszerre néz szembe extrém időjárási kihívásokkal és egyre növekvő inputköltségekkel. Ebben a környezetben különösen nagy jelentősége van minden olyan technológiának, amely egyszerre képes költséget csökkenteni és a termelés biztonságát növelni.
Bolyki Bence – Fotó: Agroinform
Fontos szakmai megállapításként elhangzott, hogy a plazmaaktivált víz nem sorolható a klasszikus műtrágyák, biostimulátorok vagy hozamfokozók közé. Önálló kategóriát képvisel, eltérő hatásmechanizmussal.
Az Agroinform Nitrogén-előállítás otthon? című webináriumát itt nézheted meg:
Természetes analógia: a villámlás mint technológiai alap
A szakmai tartalom gerincét Szekeres Lajos, a Next Gen Nitrogén Kft. ügyvezetője adta, aki részletesen bemutatta a plazmaaktivált víz működési elvét. Megközelítése szerint a technológia lényege nem az, hogy „új műtrágyát” állítson elő, hanem az, hogy a levegőben lévő nitrogént olyan formába hozza, amelyet a növények a természetes folyamatokhoz hasonlóan tudnak hasznosítani.
A levegő nitrogéntartalma normál állapotban a növények számára felvehetetlen. A természetben a rhizobium-baktériumok mellett a villámlás extrém energiája alakítja át a légkörben jelen lévő nitrogént reaktív formába, amely a csapadékkal a talajba jutva válik hasznosíthatóvá. A bemutatott technológia ezt a folyamatot másolja le üzemi körülmények között: víz, levegő és elektromos energia felhasználásával plazmaállapotot hoz létre, majd ebből nitrogénnel dúsított oldatot állít elő.
Az így keletkező plazmaaktivált víz főként nitrátot tartalmaz, emellett nitrit, nitrogén-monoxid és peroxid vegyületek is jelen vannak benne. Ezek együttese adja a speciális hatásmechanizmust, amely eltér a hagyományos, sóalapú nitrogénműtrágyák működésétől.
Nem műtrágya, nem biostimulátor – új kategória
A webinárium során többször hangsúlyozták, hogy a plazmaaktivált víz nem sorolható be a megszokott inputanyag-kategóriákba. Nem műtrágya, mert nem sóformában tartalmazza a nitrogént. Nem biostimulátor, mert nem közvetett élettani folyamatokon keresztül hat. Ugyanakkor nem is klasszikus hozamfokozó.
Szekeres Lajos – Fotó: Agroinform
Szekeres Lajos kiemelte: éppen ezért félrevezető a technológiát kizárólag kilogramm vagy hatóanyag-alapú összehasonlításokkal értékelni. A hatásmechanizmus egyik kulcsa, hogy a növénynek nem kell megküzdenie a sóterheléssel, így az energiafelhasználása hatékonyabban a növekedésre és a termésképzésre fordítódik.
Termelői oldal: mit vár el a gyakorlat?
A webinárium termelői pillérét Molnár Dániel, az Agrár-Béta Kft. munkatársa adta, aki gyakorlati szemszögből beszélt az új technológiával kapcsolatos elvárásokról és tapasztalatokról. Megfogalmazása szerint a legnagyobb kérdés nem az volt, hogy a megoldás működik-e elméletben, hanem az, hogy üzemi körülmények között, napi szinten is megbízható-e.
A kezdeti kételyek elsősorban arra vonatkoztak, hogy a technológia képes-e reprodukálható, stabil eredményeket adni, illetve mennyire illeszthető be a meglévő technológiai rendbe. A bemutatott üzemi és kísérleti adatok azonban meggyőzőnek bizonyultak: a növények reakciói, a termésszintek és a költségszámítások alapján a rendszer nemcsak működőképes, hanem gazdaságilag is indokolható.
Kísérleti eredmények: egészségesebb állomány, jobb hasznosulás
A bemutatott adatok szerint a plazmaaktivált vízzel kezelt területeken javult a növények BRIX-indexe, amely a növényi egészségi állapot egyik fontos mutatója. A kedvezőtlen időjárási évjárat ellenére a kezelt állományok kiegyenlítettebb fejlődést és jobb stressztűrést mutattak.
Agronómiai szempontból fontos elem, hogy a kijuttatás során nem jelentkezik perzselési kockázat, mivel az oldat sómentes. A nagyobb fedettség és az apró cseppméret miatt a hatóanyag felvétele hatékonyabb, még akkor is, ha a tényleges nitrogéntartalom literenként alacsonyabb, mint egy hagyományos folyékony műtrágyánál.
Ugyanakkor a technológia alkalmazásánál figyelni kell az alacsony pH-ra: a kijuttatás előtt pufferelés szükséges, amelyet a rendszerhez kapcsolódóan kezelnek.
Gazdaságosság: számokkal alátámasztva
A webinárium egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó része a gazdasági számítások bemutatása volt. A plazmaaktivált víz (röviden PAV-víz) előállítási költsége literenként nagyságrendileg néhány forint, míg a jelenlegi műtrágyaárak mellett az azonos hatás eléréséhez szükséges költség ennek többszöröse.
Egy PD700-as egység körülbelül 350 hektár ellátására alkalmas, éves szinten mintegy 160 ezer liter oldat előállításával. A teljes rendszer – vízkezeléssel, tárolással, felügyeleti és monitoring rendszerrel együtt – a számítások szerint egy éven belül megtérülhet, ami tudatos döntés volt a fejlesztők részéről.
Molnár Dániel – Fotó: Agroinform
Fenntarthatóság és szabályozási kérdések
A technológia környezeti előnyei szintén hangsúlyosan megjelentek. A helyben történő előállítás megszünteti a műtrágya-gyártáshoz és -szállításhoz kapcsolódó jelentős szén-dioxid-kibocsátást. Az energiaigény alacsony, megújuló forrásból is fedezhető, a kijuttatás célzott, így csökken a nitrogén kimosódásának kockázata.
Szabályozási szempontból fontos elem, hogy a gazdálkodó saját maga állítja elő és használja fel az oldatot, így az nem kerül kereskedelmi forgalomba. A gazdálkodási naplóban való elszámolás kérdésében hatósági állásfoglalás van folyamatban.
Következtetés: technológia vagy szemléletváltás?
A webinárium tanulsága szerint a plazmaaktivált víz nem pusztán egy új eszköz az inputanyagok sorában, hanem egy új gondolkodási irány a nitrogén-utánpótlásban. A cél nem a maximális hatóanyag-kijuttatás, hanem a minél jobb hasznosulás, alacsonyabb költség és kisebb környezeti terhelés.
A megszólalók egyetértettek abban, hogy
a nitrogén szerepe megkerülhetetlen marad a növénytermesztésben, ugyanakkor az odavezető út jelentősen átalakulhat.
A technológia valós alternatívás kínál a hagyományos műtrágya-alapú rendszerrel szemben azok számára, akik nyitottak az innovációra és a fokozatos átállásra.
Molnár Dániel zárásként arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben a termelőknek tudatosan nyitniuk kell az új megoldások felé. Megfogalmazása szerint bizonyos értelemben bátorságra van szükség, mert nem lehet beleragadni a megszokásokba és a korábbi működési sémákba. A gazdaságok versenyképességének megőrzéséhez kitörési pontokat kell találni, elsősorban a költségek csökkentésében, de adott esetben a bevételnövelésben is.
Úgy vélte, el kell engedni azt a szemléletet, hogy „harminc éve is így csináltuk”, és helyette előre gondolkodva, a fejlődést szem előtt tartva érdemes új technológiákat és megoldásokat mérlegelni. Szerinte ez a megközelítés olyan lehetőségeket nyithat meg a gazdálkodók számára, amelyekkel mindenképpen érdemes komolyan foglalkozni.
Indexkép: Agroinform
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
