Egy új tanulmány szerint az agyunkban zajló emlékezeti folyamatok is befolyásolják az étvágyunkat és az evési szokásainkat.

A kutatók patkányokon azonosították az agyban tárolt úgynevezett „étkezési emlékeket", amelyek azt kódolják, mit és mikor ettünk. A hippokampusz speciális sejtjei az étkezések közötti szünetekben aktiválódnak, így rögzítik az elfogyasztott étel érzékszervi és időbeli részleteit. Ha ezek az emlékek nem elég erősek – például mert evés közben máshova figyelünk –, az agyunk nem jegyzi meg, hogy ettünk. Márpedig a modern élet tele van képernyőkkel, amelyek ellopják azokat a fontos pillanatokat, amikor az agy elraktározza az étkezési élményt.

Laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a "multitasking" közbeni evők több kalóriát visznek be a következő étkezéskor. Ugyanis ha máshova figyelünk evés közben, a hipotalamusz, az éhséget szabályozó terület, hamarosan újra bekapcsolja a szervezet éhségjelzését. Ez magyarázat lehet arra is, hogy miért vezethet súlygyarapodáshoz, ha valaki az íróasztalnál vagy a tévé előtt eszik – az agy nem regisztrálja megfelelően az étkezést, így az éhségjelzés aktív marad.

A kutatás azt is kimutatta, hogy már az is segíthet, ha tudatosabban eszünk: ülve, figyelemmel, szünetekkel. Ez megerősíti az emlékeket, csökkenti a nassolási vágyat, sőt a későbbi túlevés esélyét is.

Az agyunk tehát az "éhség belső óráját" nemcsak a jóllakottság alapján állítja be, hanem az emlékezet is döntő szerepet játszik. Sőt, már az is csökkenti a későbbi édességfogyasztást, ha nagyobbnak vagy kielégítőbbnek képzeljük el az előző étkezést – ez is mutatja, mennyit számít az agy „könyvelése".

Az étkezés emlékének élessége kulcs lehet az egészséges étkezési ritmus megtartásához – és akár az elhízás elleni küzdelemben is új utat nyithat.

Forrás: earth.com

Indexkép: Shutterstock