A múlt hét második felének esői, záporai csökkentették valamelyest az aszályt, de a legsúlyosabb szárazsággal sújtott középső országrészben most is nagyon kevés hullott. Ez a csapadék a már érésben lévő kukorica és napraforgó terméskilátásain nem javított, de északon és keleten, ahol kicsit bővebben esett, így is sokat számított a növényeknek. A folytatásban egyre melegebb, száraz napok jönnek, csapadékra csak szombaton van kilátás egy átvonuló hidegfronthoz kötődően.
A mögöttünk álló hét első felében csak kevés helyen alakultak ki elenyésző záporok hazánkban, az aszály 20-án tetőzött, az ország területének több, mint kétharmadán tapasztalhattunk súlyos vagy nagyfokú mezőgazdasági aszályt. Csütörtökön érkezett egy hullámzó hidegfront, amely országszerte hozott némi csapadékot, de ezúttal is jókora területi változékonyság mellett (1. ábra). Az amúgy is nagyon száraz középső országrészben valamint a Dunántúl délkeleti kétharmadán csak igen kis mennyiség esett, ugyanakkor északon és a keleti határszélen többfelé mérhettünk 20-40 mm-t valamint az Alföld északi, déli és keleti tájain is 10-15 mm enyhítette az aszályt (2. ábra). A talaj felszínközeli része többfelé átnedvesedett, de a középső rétegbe csak a 15-20 mm-nél bővebben kapott területeken jutott a nedvességből (3. ábra). A fél méternél mélyebb talajréteg nedvességtartalma továbbra is csaknem országszerte nagyon csekély (4. ábra).
1. ábra 5 napos csapadékösszeg 2025. augusztus 24-ig (mm) – forrás: met.hu
2. ábra Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2025. augusztus 20-án – forrás: met.hu
3. ábra Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. augusztus 23-án (%) – forrás: met.hu
4. ábra Talajnedvesség a talaj 50-100 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. augusztus 23-án (%) – forrás: met.hu
Nyáron a szokásos csapadékmennyiségnek hazánk középső és déli tájain, nagy területen csak a fele-harmada hullott le (5., 6. ábra), a június országszerte, a július és az augusztus az északnyugati és a keleti, északkeleti tájak kivételével volt szárazabb a sokéves átlagnál.
5. ábra 90 napos csapadékösszeg 2025. augusztus 24-ig (mm) – forrás: met.hu
6. ábra A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2025. augusztus 24-ig (mm) – forrás: met.hu
A hőmérséklet a múlt hét első felében még az ilyenkor szokásos értékek körül vagy kicsit azok fölött alakult, 20-án országszerte 30 fok fölé melegedett a levegő. Majd csütörtöktől lehűlés vette kezdetét, ami a felhős, szeles időben csak a maximum értékekben nyilvánult meg, eleinte 25-28, majd vasárnap már csak 20-23 fokot mérhettünk. Szombattól egyre többfelé esett vissza éjszakánként 10 fok alá a hőmérséklet, hétfőn pedig már 6-11 fok közé, a fagyzugokban 5 fok alá hűlt a levegő (7. ábra). A szélsőséges hőmérsékletek az egész nyárra jellemzőek voltak. Gyakran volt igen száraz a levegő, amikor nagy napi hőingás mellett éjszakánként 15 fok köré csökkent a hőmérséklet, napközben pedig akár 35 fok körüli értékeket mérhettünk.
7. ábra Minimumhőmérsékletek 2025. augusztus 25-én (Celsius fok) – forrás: met.hu
A nyári növényeket rendkívül megviselte a júniusi, július eleji csapadékhiány, és bár július második hetétől augusztus első hetéig főként északnyugaton és keleten számottevő csapadék öntözte a szántóföldeket, de az állományok sokfelé fejletlenek, zöld tömegük jóval kevesebb az ilyenkor szokásosnál, már sokfelé megkezdődött a növényszáradás (8.-10. ábra).
A csapadékeloszlásnak megfelelően nagyon nagyok a területi különbségek az öntözetlen táblákon, a középső országrészben kiterjedt területen igen rossz termés várható, a kukoricát például többfelé már le is silózták.
Azonban vannak vidékek főként a Kisalföldön és északkeleten, ahol még elfogadhatók a kilátások, sokáig szép zöldek maradtak a már érésben járó kukorica állományok és csövek is jól mutatkoznak, míg a napraforgón is elég szép tányérok láthatók.
8. ábra Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva – forrás: met.hu
9. ábra Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva – forrás: met.hu
10. ábra Kukorica Szeged térségében 2025. augusztus 21-én – fotó: Tóth Tamás
Az elmúlt egy hét során csütörtökön volt országszerte, pénteken pedig hazánk északkeleti felén csaknem naphosszat vizes a növények levelének felülete, ami a gombás megbetegedések szempontjából lényeges (11. ábra). Párás időszakok is ebben a két napban voltak jellemzőek, de elsősorban csak éjszakánként néhány órára, és a csapadékos órákban.
11. ábra Vizes levél időtartam lágyszárú növényekre a 2025. augusztus 23. reggel 8 órát megelőző 48 órában (óra) – forrás: met.hu
Az NDVI vegetációs index térképeink a július utolsó dekádjára és augusztus első napjaira vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az ország nagyobb részén csökkent, ami az év ezen időszakában természetes. Az anomália térképen az Alföld nyugati és a Dunántúl keleti tájaira is kiterjedt az aszály hatását mutató negatív eltérés, míg a nyugati, északnyugati és az északkeleti országrészekben az átlagosnál nagyobb volt a zöld tömeg mennyisége.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1170 és 1370 foknap között alakul, a magasabb értékek a déli országrészben jellemzőek, az alacsonyabbak északon (13. ábra). Az aktuális értékek a tavalyiaktól mintegy 160-210 foknappal vannak elmaradva, a sokéves átlagot viszont 10-50 foknappal meghaladják. Ez alól csak az északkeleti országrész kivétel, ahol kissé elmaradnak az átlagtól. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció jelenlegi fejlettsége a tavalyitól jelentősen elmarad, de többnyire átlagosnak mondható vagy annál kissé előrébb jár.
A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Miskolc és Kecskemét körüli területre vonatkozó agrogramokon* (12. és 13. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult. Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól.
Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és a június ismét száraz időt hozott. Medárd sem hozta meg a várt csapadékot, a hónap közepére az aszály az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott. Egész június alig hozott csapadékot, az aszály egyre nagyobb mértéket öltött, majd július első hetének végén tetőzött. Július második hetében több hullámban országos csapadék érkezett, mely sokfelé életmentő volt. Szeszélyes területi eloszlásban az ország mintegy harmada alaposan megázott (>40 mm), harmada 20-40 mm-t kapott, harmadán viszont kevés esett. Július végén majd augusztus elején érkeztek újabb jelentősebb esők, de ezeknek is szeszélyes volt a területi eloszlása, egyes térségek csaknem teljesen kimaradtak az esőből.
Az aszály átmeneti mérséklődés után egyre nagyobb területre tért vissza, a kukoricát többfelé elkezdték lesilózni, mert nem hozott volna termést. Ahogy a csapadékban, a terméskilátásokban is hatalmas különbségek alakultak ki az országon belül az öntözetlen kukoricatáblákon. Augusztus közepén egyre többfelé megindult a növényszáradás. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség csak fele-ötöde az optimális mennyiségnek, a Duna-Tisza közén még a 90 mm-t sem éri el.
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban nem tett jót, nehezen fejlődtek a növények a hideg idő miatt. A nyári meleg a júniussal érkezett meg elég hirtelen és tartósan. A halmozott hőösszeg a májusi lemaradást júniusra behozta, majd a többször hűvös júliusban ismét kismértékű elmaradást gyűjtött össze, ami augusztusban csökkenni kezdett.
12. ábra Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2025. augusztus 24-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében) – forrás: met.hu
13. ábra Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2025. augusztus 24-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében) – forrás: met.hu
A héten egyre melegebb, nagyrészt száraz időre van kilátás. A hétvégéig egyáltalán nem várható csapadék, az amúgy is szárazsággal küzdő területeken az aszály további fokozódására kell számítani. A hőmérséklet napról-napra emelkedik, szerdától egyre nagyobb területen melegszik napközben 30, pénteken már 35 fok fölé a hőmérséklet, az éjszakák pedig jellemzően 15-20 fok közöttiek lesznek. A hét közepén a nappali órákban ismét sokfelé alakul ki légköri szárazság. Péntek este hullámzó frontrendszer éri el a Nyugat-Dunántúlt, melyhez kötődően szombat estig a Dunántúlon többfelé, a keleti országrészben elszórtan várhatók záporok, zivatarok, és a hőmérséklet is visszaesik néhány fokot.
* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
Forrás: HungaroMet
Indexkép: shutterstock.com
