Október utolsó két hetében változékony, de többnyire száraz és mérsékelten hűvös időjárás jellemezte hazánkat. A talaj mentén csupán néhány alkalommal fordult elő enyhe fagy, azonban a mélyebb fekvésű területeken akár -5–6 °C-os minimumokat is mértek. A nappali hőmérséklet 14–20 °C között alakult, a felhőzet és a napsütés váltakozásával. Csapadék csak elszórtan, gyenge eső formájában hullott, így a mezőgazdasági munkák kedvező körülmények között folytatódhattak. A hónap végére ugyanakkor megnőtt a ködhajlam és a talaj menti fagyok esélye, ami a november eleji időszak hűvös, szárazabb időjárásának előjele.


Az őszi kalászosok vetése és kelése továbbra is folyamatos, a legtöbb táblán már jól látható a csírázás és a kelés, az állományok zöme 1–3 leveles fejlettségű. Az őszi árpa előrébb jár: sok helyen 5–7 leveles állapotban van, a korábban vetett területeken pedig már a bokrosodás kezdete is megfigyelhető. A gabonafutrinka lárvájának, vagyis a csócsárolónak a kártétele szórványosan, főként az alföldi területeken tapasztalható, de ha a száraz időjárás marad az ősz hátralévő részében, a fertőzési szint várhatóan alacsony marad.

A meleg napok kedveztek a levéltetvek betelepedésének és felszaporodásának, különösen az őszi árpa- és búzatáblákon, ahol nem történt védekezés, már jól látható a populáció növekedése. Emellett érdemes figyelni a gyomosodásra is: a fertőzöttebb táblákon a kétszikű gyomok mellett az egyszikűek, például a széltippan kelésére. Ha őszi gyomirtásban gondolkodunk, célszerű a beavatkozást ezek tömeges megjelenéséhez igazítani.

növényvédelem

1. ábra: Jól fejlett, egészséges repceállomány – fotó: Lepres Luca

A repcetáblákon a károsítók aktivitása jellemzően mérsékelt maradt az elmúlt időszakban. A repcedarázs rajzása már csak észlelési szinten tapasztalható, több helyen a sárga lapok sem fognak egyedeket, és a kártétel sem haladta meg az észlelési mértéket. A káposztamoly lárvái már nem okoznak újabb rágásokat, csak a korábbi károsítás nyomai figyelhetők meg.

A levéltetvek száma a kezelt táblákon visszaesett, ugyanakkor a védekezés nélküli területeken továbbra is jelen vannak, kisebb-nagyobb, folyamatosan növekvő kolóniákat alkotva, ezért ott a beavatkozás továbbra is indokolt.

A vetési bagolylepke lárváinak kártétele csak szórványosan fordul elő, főként az alföldi térségekben, míg a repcebolha és a földibolha-fajok károsítása továbbra is főként a táblaszegélyekre korlátozódik, a növények erősödésével pedig fokozatosan veszít jelentőségéből. Ugyanakkor a fómás levélfoltosság fertőzése terjedőben van: bár egyelőre gyenge a fertőzöttség, egyes táblákon már a növények 8–10%-át is érinti, és a leveleken egyre több folton megjelentek a piknídiumok, ezért a betegség elleni védekezés mostanra indokolttá vált.


A mezei pocok népessége az utóbbi hetekben ismét erőteljesen növekszik. A járatok elsősorban a táblaszegélyeken figyelhetők meg, de a kártevők egyre nagyobb számban húzódnak be a táblák belső részeibe is, ezért most különösen fontos a rendszeres területellenőrzés.

Minden gazdálkodónak javasolt, hogy bejárja területeit és felmérje a lakott járatok számát, mert ez alapvető a védekezési stratégia megválasztásához. Enyhébb, kezdeti fertőzés esetén a ragadozó madarak számára kihelyezett „T” alakú ülőfák hatékony és természetes megoldást nyújtanak a populáció kordában tartására. Emellett a táblaszegélyek célzott kezelése is segíthet megelőzni a pockok további betelepedését a kultúrnövények közé. Erősebb fertőzés esetén a teljes tábla kezelése válhat szükségessé, de a kémiai védekezés során különös figyelmet kell fordítani a hasznos élőlények, elsősorban a ragadozó madarak védelmére, hogy a természetes egyensúly megmaradjon.

növényvédelem

2. ábra: Itt az ideje a lemosó permetezésnek a csonthéjasokban! – fotó: Lepres Luca

A gyümölcsültetvényekben az őszi betegségek hatása egyre látványosabb. A körtefákon a körterozsda és a mikroszferellás levélfoltosság következtében tömegesen hullanak a fertőzött levelek, ami gyengíti a fák felkészülését a télre. A szilvafákon tovább erősödtek a szilvarozsda tünetei, a leveleken jól láthatóak a narancssárgás foltok, és a fertőzött levelek szintén idő előtt lehullanak.

A birsalma gyümölcsein idén több helyen jelentős kárt okoz a moníliás termésrothadás, amely a gyümölcsök nagy részét tönkretette. Az ilyen mértékű fertőzések nyomán most különösen időszerű az őszi lemosó permetezések elvégzése, amelyekkel a kórokozók áttelelését lehet megelőzni.

A kezeléseket elsősorban a csonthéjasoknál (cseresznye, meggy, szilva, őszibarack) célszerű megkezdeni, mivel ezek a fajok már a lombhullás különböző szakaszaiban járnak.

A permetezést fagymentes, legalább 5 °C-os hőmérsékletű napokon, nagy lé mennyiséggel (800–1500 l/ha) érdemes elvégezni a hatékony fedés és a jó védekezési eredmény érdekében.

növényvédelem

3. ábra: Seregély raj az ültetvény felett – fotó: Molnár Ádám

növényvédelem

4. ábra: ...és ami maradt utánuk – Fotó: Lepres Luca

A hazai borvidékek többségén már befejeződött a szüret, a szőlőtőkék pedig a lombhullás és őszi színesedés időszakába léptek. A levelek mintegy 20–50%-a már lehullott, amit a peronoszpóra fertőzése több helyen fel is gyorsított, egyes ültetvényekben teljes, 100%-os lombvesztést okozva. A lisztharmat ugyanakkor már nem terjed tovább, de a gomba termőtestei tovább érnek: a leveleken 10–20%-os gyakorisággal figyelhető meg gyenge vagy közepes fertőzöttség, a termőtestek többsége már fekete, érett állapotban van.

Az őszi időszak egyik különös és súlyos jelensége idén az Egri borvidéken tapasztalt seregélyinvázió volt: a dél felé vonuló madarak több ezres rajokban lepték el a még le nem szüretelt ültetvényeket, és rövid idő alatt szinte teljesen lecsupaszították a tőkéket.

A gazdák beszámolói szerint a terméskiesés sok helyen ültetvényszintű, a madarak percek alatt eltüntették a hónapok munkáját. A védekezés szinte lehetetlennek bizonyult, hiszen a madarak gyorsasága és hirtelen fellépése miatt, így a károk nemcsak jelentősek, hanem nehezen megelőzhetők is 

Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva
.

Forrás, indexkép: Lepres Luca