Gázolaj árak 641 Ft Benzin árak 619 Ft EUR 394.32 Ft USD 363.24 Ft CHF 408.33 Ft GBP 461.25 Ft

Kalászosok

A kalászosok elnevezés egy gyűjtőfogalom azon gabonafélék számára, amelyek magjai az úgynevezett kalásztermésben helyezkednek el. A kalász egyfajta gabonafej, a kenyérgabonafélék összetett füzéres virágzatát nevezzük így, amely tulajdonképpen egy csoportos termés, amelynek egyes részegységei (toklászai) csúcsán gyakran hosszabb növényi szőrök, illetve szálak találhatóak.
Legfontosabb kalászos növényeink a búza, a rozs, az árpa, a zab, a tritikálé és a rizs. Az egyes kalászos gabonák tulajdonképpen különböző perjefélék leszármazottai, amelyeket elsősorban táplálkozás céljára felhasználható magjaik, illetve más ipari célokból termesztenek, ősidők óta az emberiség fő táplálékforrásai közé tartoznak.
A különféle kalászosok gyomnövényei igen sokfélék lehetnek, ezért a kalászosok őszi gyomirtása ugyanolyan fontos, mint a kalászosok tavaszi gyomirtása. Ugyanakkor a kalászosok termesztése során legalább ennyire lényeges szerepe van a kalászosok növényvédelmének is, hiszen jó néhány kártevő veszélyeztetheti a kalászosok kiterjedt mezőit. A kalászosok vetőmagjai a modern növénynemesítési technológiáknak köszönhetően szerencsére egyre kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkeznek, amelynek szintén szerepe van a különféle kártevőkkel szembeni fokozottabb ellenálló képesség megteremtésében.

Kapcsolódó címkék: gabona,

Helyzetjelentés Veszprém vármegyéből: az árpa biztató, az őszi búza már kevésbé

Búzából az átlagosnál gyengébb terméseredmények prognosztizálhatóak.

Syngenta: megújuló kukoricagenetika, újfajta nitrogéngyűjtő baktérium, jubiláló talajfertőtlenítő

Új korszak kezdődött az agráriumban, a Syngenta ennek jegyében hívta szakmai találkozóra a gazdákat.

A megszokott vetésforgónak annyi! Ideje átgondolni, mit termesszünk

A termelők bizonytalanok többek között abban is, hogy meddig működhet az importtilalom.

A kalászfuzáriózis megelőzése segíti az élelmiszerbiztonság javítását

A mikotoxinoknak komoly a humán- és állategészségügyi kockázata.

Az őszi kalászosoknak ez adja a legnagyobb löketet (x)

A Syngentánál kiemelt figyelmet kap a kalászosok nemesítése és termesztés-technológiájának fejlesztése.

Az enyhe tél előrehozza a tavaszi növényvédelmet (x)

A megelőzésre kell törekedni annak érdekében, hogy ne alakuljon ki sejtkárosodás.

Ideje REVANS-ot venni a kalászoskárosítókon! (x)

A KITE Zrt. 2023-ban sem hagyja partnereit kalászostechnológiai csomagajánlat nélkül.

Mi történik a magyar rozstermesztéssel?

Mindenkinek megérné nagyobb hangsúlyt fektetni a kalászos növényre.

Repcében a regulátorozást, kalászosokban a gyomirtást végezzük el! – szántóföldi növényvédelmi előrejelzés

A repce őszi regulátoros kezelése a téli mostoha körülmények átvészelésében segít.

Sűrűn kell szemlézni a repcét! – szántóföldi növényvédelmi előrejelzés

A repceperonoszpóra és a fómás levélfoltosság esetében is várható a fertőzés erősödése.

Rendesen megugrott a vetőmagok ára, visszaeshet a forgalom

A szélsőséges időjárás a vetőmag-szaporítást is hátráltatta.

Teljesen új, természetes hatóanyag fékezheti meg a gabonák gombabetegségeit
Teljesen új, természetes hatóanyag fékezheti meg a gabonák gombabetegségeit (x)

A Corteva 2023 tavaszán mutatja be Magyarországon az Inatreq™ hatóanyagot.

Az őszi gyomkikapcsolás kulcskérdés a vízért folytatott versenyben
Az őszi gyomkikapcsolás kulcskérdés a vízért folytatott versenyben (x)

Az őszi gyomirtás jelentősége kalászosokban újra fontos technológiai elemmé kezd válni.

Katasztrófa a szántóföldön – növényvédelmi előrejelzés
Katasztrófa a szántóföldön – növényvédelmi előrejelzés

A napraforgó- és a kukoricaállományok egyre gyatrább képet mutatnak. Nem sok jóra számíthatunk.

Piactér


Növényvédelem,kalászosok,terménydaráló

Cséplőgép,ritkaság,valódi gyüjtői darab, gyártva 1912-ben. Kalászosok és egyéb növények magvainak kicséplésére,továbbá alkalmas,gyűjteménybe,dekorációnak-stb.....

Fórum hozzászólások


Filmarchívum: traktorok és további mezőgazdasági témák »

Pintér Zoltán
2020. szeptember 29., szerda 08:30

Sziasztok, na akkor ehhez mit szóltok ? 1946 novembere. A rossz időjárás, a vetőmag és az igavonó állatok hiánya miatt csak elkésve foghatott az ország földművelő népe az őszi szántó-vető munkához. Az új gazdák minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy az ország földjének egy talpalatnyi helye se maradjon bevetetlenül. Az őszi áldott esőtől megpuhult földet felhasítja az eke. A nagygazdáknál a traktor alaposan megkönnyíti a dolgot. Négyes eke hasítja a kövér barázdákat. A feltárult földet boronák egyengetik simára. A vetőgépbe ömlik a jövő termést jelentő mag. Az új gazdák nem tudják a traktor kölcsönárát megfizetni, és még ma is kézzel kénytelenek vetni. A kenyérmagvak a földbe kerültek, hogy rövid téli álom után kisarjadjon, és kalászba szökkenjen az ország éltető ereje, a mindennapi kenyerünk izzadtsággal szentelt ígérete. - 34 m (Zólyomi Gyula

Szója termesztése »

szanberg
2015. április 07., szerda 14:19

és a kukorica sortávról miért is álltál át a dupla gabonára??? Én eddig technikai okok végett is meg saját véleményem miatt is sűrű sorra vetettem, de vannak területek ahol egyszerűen a parlagfű megesz bennünket, persze csak szójában meg napraforgóban akar emberkedni, kalászos kukorica mindig arany tiszta. Ezért gondolok arra, hogyha kuki sortávba vetném akkor a kapával meglehetne sokmindent oldani. Továbbá a 12soros White direktvető gép is jobban használható lenne, akár úgy, hogy ősszel megcsinálnám a talajt neki eldolgozva készre tavasszal pedig hagy gyomosodna szépen, belevetnék a felzöldűlt pályába utána meg mehetne a glifozát rögtön vagy másnap, mire kibújik a szója és kívánja az életteret már nincs is konkurencia. Idén is volt hasonló törekvésünk tavasszal, jobbak is lettek azok a táblák, mert tiszta az egész! Egyedül a napraforgó árvakeléseket kellett kézzel kiszedni, de sok tábla ami folyóparti jó szójás placc az megmarad kukorica szója vetésváltásnak, van ami ....sor mellett van az búza-szója konstrukció, így a makuka egy idő után csak nem akar majd árvakelni hehe Moderátor által módosítva: 2015-04-07 14:19:50

Zabtermesztési kérdések »

kisssteve
2014. október 15., csütörtök 11:48

Igen jól gondolod, legjobb majd tarlóban csinálni egy gyomirtó tarlóápolást. Az aratás után egy kicsit várni kell,hogy kihajtsanak a gyomok és akkor. Mindenképpen tárcsázás előtt. A rozsot csak úgy írtam,nyilván nem termelnek csak kevesen, egyébként is őszi kalászos de tavasszal a legnagyobb az összes gabona közül,igy a legjobban takar. A zab vonatkozásában érdeklődj vegyszer kereskedőnél mi van engedélyezve. Ha jó lesz a tavasz akkor azért meg lehet próbálni, csak minél hamarabb vesd el.

Talajközpontú művelés »

szanberg
2014. október 15., csütörtök 11:48

Válasz #8644 hozzászólásra Németek csinálják azt, hogy egy ilyen eszközük van és kész, mindent ezzel csinálnak. Kalászos után tarlót hántanak kuuva gyors tempóban vele, majd tarlóápolásként ha felgyomosodik rámennek újra megint másik szögben vagy keresztben akár!!!!!és lerakva mélyre már. aztán vetés előtt műtrágyát dolgoznak be magyágyat készítenek vele újra, vagy húzzák rá a prontót rapidot akármit. Bár én ez utóbbit a rövidtárcsára hagynám a másik traktorral és akkor mehetnének egymás után a gépek rugalmasan.

Zöldtrágya »

szanberg
2014. október 15., csütörtök 11:48

Válasz #545 hozzászólásra Wilde! Az én tapasztalatom, hogy amikor kalászos után másodvetésben zöldtrágyzol akkor kétféle rendszer van. Vagy vetsz mustárt és még ősszel talajba dolgozod mielőtt megvénül a szára, vagy vetsz olajretket és hagyod szétfagyni tavaszra. Nyílván mindkettőt lehet másképpen is csinálni, csak a mustár ha megvénűl akkor olyan lesz a szára mint a madzag, nehéz lesz bánni vele, tavaszra is megmaradhat elég erősen, amíg a retek egyszerűen elporlik szó szerint tavaszra, aztán a talajban kifagyott retek testek akar egy cukorrépa akkorák lesznek és 30centi mély lukak maradnak a helyén amit egy vékony művelősorral behúzol és kész a szíros talajod. Én csináltam ezt többször is és nagyon teccett, búza tarlót hántottam, majd meghúztam Fralazzal amikor megzöldült kcisit beszórtuk a retek magot és egy sor rövidtárcsával véknyan bedolgoztam, így az árvakelés meg egykét kelő gyom kiművelődött a tarlóápolással a retek meg szépen kelt utána. Idén mustárom volt azzal zöldtrágyáztam ezt befogom dolgozni de jövőre ha végre egyenesbe állok már akkor fogom folytatni ezt a tavaszig meghagyós olajretkes technológiát, csak nemfogok lazítani mindig hanem a hán tott tarlót zöldüléskor egy grubberrel leápolom vagy 15-20centi mélyen és kész ennyi lesz az alapmávelés ebből kel majd a retekmag és kész. 10literből meg a szórásköltségből lehet jó talajt csinálni. Viszont a kemény aszályban nemfog működni, kelesztő eső kell az aprómagnak meg utána is valami hogy éljen a történet. Idén első osztályú lenne ez a technika csak nincsen időm retekmagot szerezni mustár volt kéznél így most egyszerűség kedveért ezzel dolgozom.

T-25/A kistraktor »

Attikaa
2014. október 15., csütörtök 11:48

Válasz #16506 hozzászólásra Szia ÖSzabi! Ha jól emlékszem talán korábban te tanácsoltad hogy tárcsa helyett grúbert nézzek a T-25 után. Legtöbbször kalászos utáni tarlóápolásra valamint kalászos előtti magágykészítésre használnám, ezért kerestem korábban tárcsát. A grúbert is használhatnám mindkettőre? Esetleg tavasszal is kukorica elé? Milyen kapák jöhetnének szóba? Körbejártam egy kicsit a témát és láttam a szárnyas kapákat, hát abból nem tudom mennyit bírna el, de vannak a szárnynélküliek is, azokból biztosan kellene legalább 5 db. Van valakinek ötlete ezzel a témával kapcsolatban?

Kukorica gyomirtása »

Feri
2014. október 15., csütörtök 11:48

Válasz #329 hozzászólásra Legszivesebben elverném azokat akik ezt tarlókezelési hülyeséget kitalálták,10000ft hektáronkénti szerköltség=40 liter gázolaj árával,hasonlitsd össze a két dolgot,egy grúber és két rövidtárcsa simán belefér,nincs olyan gyom még ha évelő is kibir a kalászos betakaritásától az öszi szántásig feketén müvelt tarlóban enyi müveletet!

Kukorica gyomirtása »

JD 4630
2014. október 15., csütörtök 11:48

Válasz #733 hozzászólásra Talaj pH 4,5 a szomszédoké 4 alatti, tehát ezen a téren lassú javulás mutatkozik, acat ellen tavaly a Dezormon leszerepelt, a zsurló meg szintén nem mindenhol feküdt ki tőle. A tarlókezelésről annyit, hogy ilyen kalászos árak mellett akg hiányában szotyi/kuku páros van csak a vetéstervben. A mechanikai gyomszabályozás is tervben csak a gond az hogy sok a partos terület és ott ez hagyományos kultivan nem igazán megoldható. Azon töröm a fejem hogy szotyi után tarlóhántok +lazítok és tavasszal hagyom előjönni a csillagpázsitot és glifoval kenem el a szája szélét.

Kukoricavetés »

moly
2014. október 15., csütörtök 11:48

Válasz #238 hozzászólásra Visz egy nagy f@xt..tarackbúzát kétszikű előveteményben kell megoldani vagy kalászos esetén tarlókezeléssel.

Bérmunka tarifák szántóföldön! »

szanberg
2014. október 15., csütörtök 11:48

Válasz #2705 hozzászólásra Persze! Tarlókezelésnél is, de pl árvz után visszafoglalt területeket is takarítottunk ki vegyszerrel, eleve állományt szárítani olajretek, szója esetében ésatöbbi. Mostanság az Amegát fújtuk olcsó volt és pont olyan amilyennek lennie kellett, mindent vitt! 4 literrel szoktuk fújni amúgy, pl Fecoéknál kell már 5liter mert ők "mindennél" vetésután keléselőtt totáloznak régóta. Majdnem mindegy mit fúj az ember egyébként. Az biztos, hogy bekellessz venni a technológiába, minden búzatarlót lekellessz kezelni ezzel mert ahol megcsináltuk kegyetlen tiszta és jó ődek vannak tőle, főleg ami már az őszön van lefújva, gondolom akkor a növény élettani munkája megfordúl és a gyökér felé kezd dolgozni raktározni no ilyenkor szívódik le gyökérbe is szépen az anyag és öli el ahogy kell. Végigkell menni a fődeken ezzel az évek alatt ahogy a forgó adja, kalászosok repce olajretek után meghántani gyorsan a tarlót aztán szépen szokott felzöldűni. Persze kérdés mi megy utána mert ha olajretek után búzát akarok vetni október elején de szeptemberre kerül az aratása akkor nemfogja kiadni időben dehát ezért nemfog minden évben mindenre jutni ez

Kukorica gyomirtása »

Pittix
2014. október 15., csütörtök 11:48

Válasz #3159 hozzászólásra Most kukoricában jó lesz a Monsoon, esetleg Principal, de mikor legközelebb lesz kalászosod, akkor utána csinál tarlókezelést és a nádas részen 5-6L/ha glifozát pl. Clinic+nedvesítő+műtrágya Meg talán a DUO-s kukoricák-ban Focus Ultra

GMO Magyarországon Pro és Kontra »

szanberg
2014. október 15., csütörtök 11:48

Egyébként ha csak szójában lenne Roundup Ready itthon azzal semmi gnd nem volna az a helyzet. Kint azért lett rezisztens több gyom mert minden évben többször glifóznak a földeken minden kultúrában. Itthon ha van egy vetésvátásod ahol jóesetben 3évente roszabb esetben két évente jut szója és akkor egyszer glifozátot fújnál, semmi de semmi gond nem lenne. A köztes kukorica és kalászos növények gyönyörűen gyomirthatók hagyományos "eu kompatibilis" vegyszereinkkel. Glifozátot tarlókezelés és desszikálás szinten ígyis juttatt ki mindenki pár éven belül, szóval így működne kizárólag szerintem és szóját is tudnán jobban termelni, mert így a kétszikű erős gyomokra a pulsar igencsak gyengén muzsikál...

Kinek milyen a repce, illetve a búza? »

viktorkat
2014. október 15., csütörtök 11:46

Válasz #8089 hozzászólásra Felvételezés módja elég babrás, de talán megéri, ha a sárga rozsda és a pocok hagy búzát. 1 m X 1m területen megszámolni a kalászokat és a szemeket ha rövidít is az ember, átlagos kalászokból megszámol 50 darabot mennyi szem van benne. (természetesen az összes kalászszám kell!) Fajtaleírásokban lehet találni ezer mag tömeget grammban. Számolt szem ezer szem súlyához viszonyítva, ez 1 m2-en x 10000= becsült termésmennyiség. Egy 10 ha táblánál is csalódhat az ember ez alapján. Ránézésre is lehet bírálni, tőállományból, kalászhosszból (egyik oldalán szoktam a szemeket megszámolni a kalásznak, rövid kalász, ritka állomány, kevés termés. El lehet ezzel időzgetni, de úgyis a mázsán dől el minden :)

Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás »

rigás
2014. október 15., csütörtök 11:46

Válasz #23047 hozzászólásra Nekünk kalászosban kezdődött azzal, hogy vadkár azután mindenféle gomba, fehérítő levéltetű, legújabban pocok invázió. Mindeközben folyamatos csapadékhiány, most meg a meleg. Férges egy év ez... smile sadsmile hammer

Aratás »

Pici
2014. október 15., csütörtök 11:46

ma levágtuk a borsot erre mondom mérjünk már rá a buzára mert nagyon roppanos 9,2 es vize volt igy bele kezdtünk gyorsan ez volt a legbetegebb buzám tiszta sárga volt de lucerna után lett vetve lazitoba meg tárcsába legszebb volt mikor megindult kapott 1 mázsa nitrot is betegség miatt iszonyat ritka lett a kalász benne pár folt pocok is rágta de 4 tonna meg volt szerencsére a többi kis darabot jobbnak nézem kiváncsi leszek rájuk....

T-25/A kistraktor »

Koppány vezér
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #3366 hozzászólásra Szeva Jancsi. A letermett gombakomposzt csirketrágya,lótrágya,és szalma keveréke. Korábban kihordtuk 1 gazda földjeire,de pár éve törvénymódosításnak köszönhetően első körben veszélyes hulladéknak,majd zárt termesztőházban "képződő" termésfokozó anyaggá minősítették. Ökörség,mert nem a sátorban képződik,hisz úgy talicskázzuk be. Istállótrágya hiányában és ilyen műtrágya árak mellett a letermett komposzt magas tápanyagtartalmának köszönhetően kézenfekvő volt a használata. Kukorica alá sokat lehet hordani,de pl a kalászosok megdölnek ha igen kövér a föld. smile biggrin Volt 1 ilyen próbaparcellánk (1ha)aminek az 1-ik felét meghordtuk,a másik felére már nem jutott,mert lelett szántva. Tavasszal kukorica került a területbe. Ez 2007-ben volt amikor felénk csak koratavasszal esett,meg szeptemberben eső. Az 1-ik felén haragos zölden 2 méteres kuki,nagy 2 nyéllel,a másik fele 1,5méter volt apró kis görbe nyelekkel. Na ide lett volna érdemes kihívni a törvényalkotókat,hogy saját szemükkel lássák milyen "rossz" ez az anyag a növényeknek. Most 1 pesti céggel állunk szerződésben,akik továbbkezelés címén elszállítják tőlünk,gyakorlatilag hőerőművekben eltüzelik. smile thumbdown Nekünk bruttó 1 ft-ot fizetnek kilónként. Ez az ismerős gazda megcsináltatta az 1ik földjére ezt a kihordási engedélyt 70e ft-ba fájt neki. Az engedély 5 évre szól. smile thumbdown

Fekete rendszám - piros rendszám »

Brumi0
2014. október 15., csütörtök 11:43

Sziasztok Na ezeket a jogszabályokat aki betartya az nem a földeken dolgozik. Mezőgazdasági gépekkel a közutakon Mezőgazdasági gépekkel a közutakon A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól. Tájékoztató A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól. A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól szóló - többször módosított [36/2004. (IV.1), 77/2005. (IX.1.) FVM rendelet] - 83/2003. (VII.16.) FVM rendelet a gépkezelői jogosítvány igénylésének és kiadásának feltételeit, továbbá az eljárás rendjét szabályozza. A rendelet végrehajtásának elősegítésére a fontosabb tudnivalókat az alábbiakban foglaljuk össze. A rendelet kiadásának előzményei és indoka A munkavédelemről szóló törvény (Mvt) alapján, a veszélyes tevékenységekre (technológiákra) vonatkozóan az illetékes miniszter határozza meg az ágazaton belül végzett biztonságos, az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés személyi, tárgyi és szervezési követelményeit. A törvény végrehajtása érdekében került sor az agrár ágazatban a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat és az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kidolgozására és közzétételére. (Előbbi a 16/2001. (III. 3.) FVM, utóbbi a 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelettel került kiadásra.) A szabályzatokkal összhangban bevezetésre kerülő gépkezelői jogosítvány a meghatározott erő- és munkagépek esetében annak tanúsítására szolgál, hogy a gép kezelője elsajátította a géppel végzendő munkák szakmai és munkavédelmi ismereteit, képes a munka- és környezetvédelmi előírások betartásával ellátni munkaköri feladatait. A gépkezelői jogosítványt a munkavégzés során a gép kezelőjének magánál kell tartania, és ellenőrzés esetén azt be kell mutatnia. A rendelet hatálya A rendelet a munkavédelemről szóló törvényben foglalt felhatalmazás alapján került kiadásra, így hatálya az Mvt 87. § 9. pontja szerint a szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenységekre, illetve az e tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásokra, valamint ezen tevékenységeket és szolgáltatásokat végző munkavállalókra terjed ki. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegű jogviszonyban, a tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, fegyveres testületek, a hivatásos állami és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság és más rendészeti szervek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. (Mvt. 87. § 9. pont.) Ennek értelmében a rendelet hatálya - a gépkezelői jogosítvány beszerzésének kötelezettsége - nem terjed ki a családi gazdaságban munkavégzést folytató gazdálkodóra, a segítő családtagra. A gépkezelői jogosultság A rendelet meghatározza a gépkezelői jogosultsághoz adott gép esetében előírt szakképesítéseket. A rendelet 1. számú melléklete "b" oszlopa tartalmazza a gép megnevezését, "d" oszlopa pedig az adott gépre előírt szakképesítést a hatályos Országos Képzési Jegyzék szerint. A rendelet 1. számú melléklete "f" oszlopában az adott gépnél felsorolt képesítések szakmai vizsgái tartalmazzák a szükséges gépkezelői vizsga anyagát is, ezért az ilyen képesítéssel rendelkezők is igényelhetnek gépkezelői jogosítványt. Gépkezelői jogosultsággal azonban az is rendelkezhet, aki a jogosítvány kiadásához szükséges szakmai végzettségét korábban szerezte meg, feltéve, hogy olyan képzésben vett részt, amelynek keretében az adott géppel végzendő munkákhoz szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket elsajátította. Ennek megfelelően a rendeletben előírt szakképesítés jogelődjének minősülő végzettséggel rendelkezők igényelhetik a gépkezelői jogosítványt. Például: traktor esetében az előírt 31 6280 10 OKJ számú Mezőgazdasági gépkezelő (Traktor) szakképesítés mellett az a szakmai végzettség, képesítés felel meg a gépkezelői jogosítvány igényléséhez, amely esetében a tananyag és az állami vizsgabizottság előtt tett vizsga része volt az erő- és munkagép együttessel végzendő munkák elmélete és gyakorlata, valamint a mezőgazdasági szakmai, egészségügyi és munkavédelmi ismeretek is. Ebbe a kategóriába tartozik a korábban hatályos Országos Képzési Jegyzék szerinti Traktorvezető (Mezőgazdasági gépkezelő) szakképesítés (26 1 8311 04 90 12 vagy 31 6280 09 azonosító számmal), továbbá pl.: a 7/1974. (II. 17.) MÉM rendelettel kiadott, az Állami érvényű bizonyítványt adó betanított munkásképzés munkaköri jegyzéke szerinti "21" számú traktorvezető képesítés, illetve a 13/1970. (V. 9.) MÉM sz. rendelettel kiadott jegyzék szerinti "1" számú traktorvezető képesítés. A mezőgazdasági vontató vezetésére felkészítő és gépjárművezetői vizsgával záruló képzés önmagában nem felel meg a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzatban előírtaknak, így annak alapján a mezőgazdasági gépkezelői jogosítvány nem adható ki. A gépkezelői jogosítvánnyal nem, de a mezőgazdasági vontató vezetésére vezetői engedéllyel rendelkező személy a közúti közlekedésben részt vehet (pl.: pótkocsival terményszállítást végezhet), de mezőgazdasági munkát (pl.: szántást) már nem végezhet. A gépkezelői jogosítvány ugyanakkor nem jogosít jármű vezetésére, azaz nem helyettesíti pl.: a traktor (mezőgazdasági vontató) vezetői engedélyt. A gépkezelői jogosítvány igénylése A gépkezelői jogosítványt a jogosultak számára a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Képzési és Szaktanácsadási Intézete állítja ki. A rendelet értelmében a jogosítvány kiállítását és kiadását az Intézettől levélben kell kérelmezni. (Cím: 1223 Budapest, Park utca 2.) A kérelemhez mellékelni kell: a) a kitöltött ADATLAP-ot, b) a jogosultságot igazoló bizonyítvány, oklevél hiteles másolatát, c) 1 db egy évnél nem régebbi fényképet (3 x 4 cm, hátoldalán: név, lakcím), d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló dokumentumot (a feladóvevényt vagy annak olvasható másolatát) Az ADATLAP, valamint az igazgatási szolgáltatási díj befizetésére szolgáló készpénzátutalási megbízás (azaz befizetési csekk) kérhető közvetlenül az Intézettől. Az ADATLAP másolható és letölthető a következő Internet címről is: www.kszi.hu, A jogosítvány kiállításáért 2.000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melyet készpénzátutalási megbízással az Intézet javára, a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-01743276 számlaszámra kell befizetni. Csoportos kérelem benyújtása esetén az igazgatási szolgáltatási díjat a csoportos kérelmet beküldő egy összegben utalja át az előző bekezdésben megjelölt számlaszámra. A kérelem elutasítása, illetve az eljárás megszüntetése esetén az igénylő részére a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a kerül visszafizetésre. A rendelet lehetővé teszi, hogy azok számára, akik a gépkezelői jogosultsághoz szükséges szakképzettséget a jövőben szerzik meg, a gépkezelői jogosítványt a szakmai vizsgát szervező intézmény igénylelje. A rendelet lehetőséget ad továbbá arra is, hogy - megfelelő szakképzettség birtokában - az igénylő a gépkezelői jogosítvány kiállítását egyidejűleg több gép kezelésére vonatkozóan kérje. Ebben az esetben is csak egy ADATLAP kitöltésére van szükség és az igazgatási szolgáltatási díjat is csak egyszer kell befizetni. Az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézete a kiállított jogosítványt postai úton juttatja el a tulajdonosához. A gépkezelői jogosítvány érvényessége A gépkezelői jogosítvány érvényességéhez szükséges a foglakozásra, illetve munkakörre előírt munkaköri orvosi alkalmassági vélemény "alkalmas" bejegyzése. Az érvényességhez szükséges továbbá, hogy a tulajdonos a gépkezelői jogosítványt aláírja, amellyel egyúttal az aláírásra szánt mező fölött elhelyezett szövegrészben előírtak tudomásul vételét igazolja. A korábbi években kiadott gépkezelői jogosítványok érvényessége A rendelet a korábbi években egyes szakmai vizsgát szervező intézmények által - jellemzően motorfűrész, illetve közelítő-gép kezelésére - kiállított gépkezelői jogosítványok használatára átmeneti időre lehetőséget nyújt. Ezen gépkezelői jogosítványok 2006. szeptember 1-ig érvényben maradnak és használhatók a gépkezelői jogosultság igazolására Kapcsolódó letöltések Az igénylőlap innen tölthető le! Cikk megjelenése: 2004-09-03 Utolsó módosítás időpontja: 2008-01-09 Forrás: FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet Aratás csak tűzvédelmi szemle után! Hamarosan ismét elérkezik a kalászos gabonafélék betakarítási ideje. A mezőgazdaság tűzvédelmi jogszabályi, így kötelező előírásai közül számos tétel megváltozott, mely vonatkozik a betakarításra és az ahhoz kapcsolódó munkálatokra. A nyári betakarítási munkákban dolgozó erő- és munkagépek tulajdonosainak a gépek tűzvédelmi felülvizsgálatát (a gépek szemléjét) el kell végezni. A 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat a következőképpen rendelkezik: A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő, 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságra be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül a tűzoltóságnak meg kell küldeni. Az aratás időszakában a mezőgazdasági vállalkozók a tűzoltó-parancsnokságok részéről tűzvédelmi ellenőrzésekre számíthatnak. Tájékoztató a nyári betakarítási munkák tűzvédelmi előírásairól Kombájnok tűzvédelme: ˇ a kezdődő tüzek oltására kitűnő a kézi tűzoltó készülék, amelynek utolsó felülvizsgálati időpontjának féléven belülinek kell lennie. A kombájn védelmére ezért kötelező a 6 kg-os A, B, C porraloltó tűzoltó készülék elhelyezése. A kisebb tűz eloltásával akár több millió forint tűzkár is elkerülhető. ˇ földelőlánc (hatékony földelővezeték) a súrlódásból adódó statikus feltöltődés ellen védelmet biztosítja, ezért fontos a megléte és a megfelelő hosszúsága. ˇ a kipufogódob nem lehet lukas, csatlakozása a motorhoz megfelelően kell lennie, nehogy kipattanjon véletlenül is szikra. ˇ akkumulátor csatlakozó saruinak karbantartása szintén a szikraképződés miatt fontos. ˇ Az akkumulátort le kell fedni legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető védő-burkolattal (gumiszőnyeg, kemény műanyag stb.), és megfelelően kell rögzíteni. ˇ a vezetőfülke alatti területen a hidraulikaolaj folyását, szivárgását meg kell akadályozni, hiszen tűz esetén a továbbterjedést nagyban elősegítheti. ˇ a zárt üzemanyag ellátó rendszernél a szivárgások, a gázolaj csepegése nem megengedhető, ilyen hiányosságot azonnal fel kell számolni. ˇ motorteret olajsártól, portól, léhától rendszeresen meg kell tisztítani. Traktorok tűzvédelme: ˇ itt is kötelező a kézi tűzoltó készülék rendszeresítése, hasonlóan mint a kombájnoknál. ˇ a kipufogódob megfelelő műszaki állapota a szikrázás megszüntetése miatt szintén előírás. ˇ a traktor oldalára kihelyezett nagyobb méretű akkumulátor tetejének tökéletes elszigete-lése védőburkolattal (pl. gumiszőnyeg), és annak megfelelő rögzítése szükséges. ˇ motorteret olajsártól, portól, rendszeresen meg kell tisztítani. Aratás tűzvédelmi előírásai: ˇ kombájnt a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal tölteni TILOS! ˇ Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni. A vasút és közút mentén az aratást követően legalább három méter széles védőszántást kell al-kalmazni. ˇ munkaszünet idejére a kombájnt a gabonatáblától, tarlótól és kazaltól legalább 15 m távolságra szabad leállítani. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor 3,0 méter védőszántást kell készíteni. ˇ erő- és munkagépet, valamint kombájnt a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, más munkát nem végezhet. ˇ olyan javítást, karbantartást, amely nyílt láng használatával, vagy üzemanyag elfolyással jár, a gabonatáblán (tarlón) nem végezhető el. ˇ gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő. és munkagépek vezető fülkéiben sem szabad. Az aratás idejére a gabonatáblától 15 méterre kell dohányzó helyet kijelölni, és vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni. A betakarítási munkálatok biztonságosabb elvégzése érdekében a fent felsorolt kötelezettségek betartására hívjuk fel mindenkinek a figyelmét! Bevált a piros rendszámtábla Az önjáró mezőgazdasági gépek és a hozzájuk kapcsolt futóművel ellátott eszközök műszaki alkalmasságát a Közlekedési Felügyelet szakemberei jól szervezett kistérségi vizsgáztatási akciók keretében végzik. Az idei évben ezt előre kijelölt helyszíneken, megfelelő lebonyolítás mellett – műszaki felszereltséggel rendelkező gépudvarokban – lehetett megoldani, majd a géptulajdonosok a műszaki alkalmasságot igazoló bizonyítványokkal felkereshették az okmányirodákat. A forgalomba helyezési kérelem kitöltésekor eldönthették, hogy a műszaki bevizsgálást követően igénylik-e a meglehetősen hosszú időtartamra szóló – ebből eredően a gazdák szempontjából kényelmes – ún. piros rendszámot. Ez öt évre érvényes, amelynek letelte után kötelesek ismét megjelenni a műszaki felülvizsgálaton. A másik lehetőség, hogy fél évre igénybe veszik az ún. E-rendszámot, mivel a múlt évtől ezt egy BM-rendelet szintén műszaki vizsgához kötötte. (Korábban ez műszaki felülvizsgálat nélkül is kiváltható volt.) – A mezőgazdaságban tevékenykedők számára kétségtelenül a piros rendszám igénybevétele látszik célszerűbbnek, és ennek alkalmazása már egyre jellemzőbb – mondja Bánki Tibor. Természetesen az ún. „túlméretes” járművek esetében – amelyek közül jó néhány a mezőgazdaságban is dolgozik – továbbra is érvényben vannak azok a közúti közlekedésre vonatkozó szigorú előírások, amelyek betartásától nem lehet eltekinteni. Az útvonalengedély és a túlméretes járművek vonulásának biztosítása elemi érdek a közlekedésbiztonság szempontjából, még akkor is, ha meglehetősen költséges módon lehet ezt betartani. Az 5/1990 és a 35/2000 BM-rendeletek minden tekintetben útmutatást adnak, ezek áttanulmányozását csak javasolni lehet a közutakon mezőgazdasági gépekkel felvonulók számára. Ideiglenes M betűjelű, zöld rendszámtábla a mezőgazdaságban A lassú járművekre vonatkozó eltérő szabályok A területi közlekedési felügyeletnél forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni azt a lassú járművet, amely közúton személy- vagy teherszállítást végez, pótkocsit vontat, továbbá a lassú jármű teherszállító pótkocsiját is. * nem minősül teherszállításnak, illetőleg pótkocsi vontatásnak, ha a lassú jármű kizárólag saját eszközeit és berendezéseit szállítja illetőleg vontatja. Személyszállítást lassú járművel csak abban az esetben szabad végezni, ha a területi közlekedési felügyelet azt engedélyezte. * személyszállításnak minősül a vezetővel együtt kettőnél több személy szállítása, Lassú jármű és pótkocsija átalakításához előzetes engedély szükséges. Lassú jármű gépjárművé nem alakítható át. A BM rendelet szerint lassú járművel, illetve annak pótkocsijával közúti forgalomba akkor lehet részt venni, ha azt * nyilvántartásba vették, * igazoló lappal - rendelkezik, * törzskönyvvel látták el, és * érvényes rendszámtáblája van. A lassú jármű rendszámtáblája fehér alapon piros karaktereket tartalmaz. A rendszám kombinációja megegyezik az általános rendszámtáblával, vagyis három betűből és három számjegyből áll. A lassú járművel vontatott pótkocsi szintén a fentiekben leírt eltérő színű rendszámtáblát kap. A rendszám elvesztése, megrongálódása esetén az eljárás megegyezik a rendszámtáblára vonatkozó általános szabályokkal. Igény esetén egyéni illetve egyedi rendszám is engedélyezhető. A lassú jármű a többi járműre kiadott állandó forgalmi engedéllyel rendelkezik, melyen az "Igazoló lap" minőséget a hivatalos feljegyzések rovatba kell feltüntetni. A lassú jármű első forgalomba helyezésekor az előzetes eredetiség ellenőrzési eljárás a gépjárműveknél megszokott módon kell hogy történjen. Import esetén a külföldi forgalmi engedélyt, (harmadik országból származó import) vámokmányokat és számlát is meg kell követelni. Gyakori, hogy a lassú jármű más gépjárműből kerül kialakításra. Ilyenkor meg kell követelni a közlekedési hatóság által kiadott átalakítási, vagy összeépítési engedélyt. A jármű gyártmányaként a közlekedési felügyelet az "Egyedi" kifejezést tünteti fel. Az "Egyedi" lassú járműre vonatkozó speciális adatokat (pl. gumiabroncs mérete) a forgalmi engedély hivatalos feljegyzések rovatába kell feltüntetni. A lassú járműhöz tartozó forgalmi engedély elvesztése, megrongálódása esetén a másodlat kiadását az általános szabályoknak megfelelően kell elvégezni. A már nyilvántartásba vett lassú jármű esetén a számítógépes gépjármű nyilvántartás adatainak felhasználásával kell a pótlást elvégezni, ennek hiányában az eljárás a közlekedési felügyelet által kiállított igazolás alapján történhet. 2005. június 30-án hatályba lépett BM rendelet módosítás az alábbiakat szabályozza: A lassú járművek egy konkrétan meghatározott körére kiterjedően zöld színű M betűjelű ideiglenes forgalmi rendszámtábla adható. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla nem a járműhöz kötődik, hanem a jármű üzembentartójához, aki (amely) az engedélyezési eljárást követően jogot szerez arra, hogy az általa üzemeltetett járműre (járművekre) a kiadott rendszámot felszerelhesse a közúti forgalomban való részvétel céljából. Az érintett járművek köre: * a magajáró mezőgazdasági és erdészeti betakarító gépek (arató-cséplő gépek, szecskázó gépek, cukorrépa betakarító gépek, zöldségbetakarító gépek, szőlőkombájnok, fakombájnok és erdészeti kiközelítők); * a magajáró műtrágya- és szervestrágya szóró gépek; * a magajáró permetezőgépek; * a speciális magajáró eszközhordozó alvázak; * a mezőgazdasági tevékenységre alkalmazandó magajáró rakodógép, * amely tervezési sebessége szerint 25 km/óránál gyorsabb sebességgel haladni nem képes, illetve amelynek megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítvány, illetőleg a közlekedési hatóság 25 km/óra értékben határozta meg. Engedélyezési eljárás: Feltételek: * a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott külön jogszabályban meghatározott regisztrációs igazolás (regisztrációs szám), * a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés igazolása, * az ügyfél nyilatkozata a felvenni kívánt ideiglenes rendszámtáblák, valamint az ilyen rendszámtáblára kötelezett járművek darabszámára, azok gyártmányára, típusára és egyedi azonosító adataira (alvázszám) vonatkozóan, * az ügyfél nyilatkozata az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával közúton használni kívánt mezőgazdasági erőgép(ek) biztonságos és szabályos közlekedésre való alkalmasságáról Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla jogosítottja köteles a közúti forgalomban részvételkor a mezőgazdasági erőgépen a rendszámtáblát jól látható módon elhelyezni, valamint az indítási napló rovatait tényszerűen kitölteni. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű vezetője a közúti közlekedés során köteles igazolni az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és az indítási naplóval a rendszámtábla használatának jogszerűségét, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás fennállását. Az M betűjelű ideiglenes forgalmi rendszámtáblához ideiglenes forgalomban tartási engedélyt ad ki a közlekedési igazgatási hatóság, mely a kiállításától számított három évig érvényes. A közlekedési igazgatási hatóság az indítási naplóba, annak hitelesítésével egyidejűleg bejegyzi az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával használni kívánt járművek fajtáját, gyártmányát, típusát, egyedi azonosító jelét (alvázszámát). A forgalomban tartási engedély érvényességi ideje - új rendszámtábla kiadása nélkül - három évente cserével hosszabbítható a rendszámtábla használatára való jogosultság fennállásának igazolásával egyidejűleg. Fontos, hogy az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblát csak az indítási naplóban bejegyzett járműre lehet felszerelni Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala www.nyilvantarto.hu "A mezőgazdasági vontatmánnyal a közúti forgalomban hatósági engedély és jelzés, illetve ideiglenes forgalomban tartási engedély nélkül lehet részt venni. Mezőgazdasági vontatmány az olyan pótkocsinak nem minősülő vontatott munkagép, amely - a működéséhez szükséges eszközök szállítását kivéve - teherszállításra nem alkalmas, és amelyet a közúti forgalomban mezőgazdasági vontatóval, lassú járművel vagy mezőgazdasági erőgéppel vontatnak." Kamionstop tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése a) pontjának 14. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány a következőket rendeli el: 1. § A rendelet hatálya kiterjed minden olyan magyar vagy külföldi hatósági jelzéssel ellátott tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, valamint e járművekből és pótkocsiból álló járműszerelvényre (a továbbiakban együtt: tehergépkocsi), amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 7,5 tonnát meghaladja. 2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó tehergépkocsival az ország közútjain a) július 1-jétől augusztus 31-éig aa) szombaton - amennyiben az nem munkanap -15 órától vasárnap 22 óráig, ab) munkaszüneti napokon a megelőző nap 22 órától a munkaszüneti nap 22 óráig, b) szeptember 1-jétől június 30-áig a megelőző nap 22 órától vasárnap és munkaszüneti napokon 22 óráig közlekedni nem szabad. (2) Ha a munkaszüneti nap az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időszakon belül szombat vagy vasárnap előtti, vagy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időszakon belül vasárnap előtti napra esik, a forgalomkorlátozást a korlátozott időszak első nap 8 órától az utolsó nap 22 óráig időben folyamatosan, megszakítás nélkül kell alkalmazni. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a november 4-e és március 1-je közötti időszakban a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott, legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású, nemzetközi forgalomban közlekedő tehergépkocsira. 3. § (1) A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) veszélyhelyzetben a 2. § rendelkezéseinek végrehajtását meghatározott időtartamra - a környezetvédelemért felelős miniszter véleményének figyelembevételével - felfüggesztheti. (2) A miniszter a felfüggesztésre vonatkozó döntést az elektronikus média útján hozza az érdekeltek tudomására. 4. § (1) A 2. § (1) bekezdésében foglalt tilalom alól az üzemben tartó 1. mellékletnek megfelelő kérelmére a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala a (2) bekezdésben meghatározott esetekben - a tehergépkocsi üzemben tartójának székhelye szerint illetékes környezetvédelemi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség egyidejű tájékoztatása mellett -, meghatározott időtartamra, de legfeljebb egy naptári évre a 2. mellékletben meghatározott tartalmú engedély kiadásával, a legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású tehergépkocsira - a 3. mellékletben megjelölt útvonalak kivételével - felmentést ad. A teljes naptári évre (január 1-jétől december 31-éig) vonatkozó felmentések iránti kérelmet legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 1-jéig kell benyújtani. (2) Felmentés más közlekedési eszközzel nem végezhető olyan szállítások esetén adható, amelyek a) termelési és kereskedelmi ellátó rendszerek folyamatos áruellátásában jelentkező zavarok elhárítását szolgálják, b) a folyamatos üzemű termelési technológiák alkalmazása során felmerülő zavar elhárítását szolgálják, vagy c) egyedi jellegű, különleges szervezést igényelnek. 5. § A 2. §-ban meghatározott közlekedési korlátozás nem vonatkozik: a) a Magyar Honvédség, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtás, a tűz-, polgári és katasztrófavédelem, a Vám- és Pénzügyőrség szervezete, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság által üzemben tartott, b) az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság közötti közúti árufuvarozás meghatározott feltételeinek kialakításáról és a kombinált fuvarozás elősegítéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről rendelkező törvényben meghatározott kombinált áruszállítást ba) az átrakó állomás (kombiterminál) és a le-, illetve felrakóhely között, vagy bb) a határátkelőhelyhez legközelebb lévő átrakó állomás és határátkelőhely között végző, c) a katasztrófa- és vízkárelhárítást, -megelőzést, valamint segítségnyújtást végző, d) a műszaki, baleseti és rakománymentést végző, e) a humanitárius szervezet kezdeményezése alapján humanitárius jellegűként kezelt küldemények szállítását végző, f) a kizárólag friss virágrakományt vagy élő növényekből álló rakományt szállító, g) a postai levelek, csomagok és újságok szállítását végző, h) a kommunális feladatot ellátó (ideértve a településtisztasági szolgáltatásokhoz, települési hulladékok kezeléséhez, köztisztasági tevékenységhez, valamint közüzemi hibaelhárításhoz használt), i) a forgalmazásra és fogyasztásra szánt folyékony vagy gáznemű üzemanyagok és tüzelőanyagok szállítását végző, legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású, j) az út-, vasút- vagy közműépítéshez, illetve az út, vasút vagy közmű fenntartásához, javításához vagy tisztításához használt, k) a terménybetakarításhoz kapcsolódó áruszállításhoz, takarmányszállításhoz, mezőgazdasági munkagép vagy lassú jármű áttelepítéséhez használt, l) az élő állatot, friss tejet, tejterméket, friss és fagyasztott húst és hústerméket, friss pékárut, gyorsan romló élelmiszert, tojást, friss zöldséget (árut) szállító és az ilyen szállítási célból üresen közlekedő, m) az államhatár és a közlekedési hatóság által erre a célra kijelölt legközelebbi parkoló között közlekedő, n) az államhatártól a magyarországi telephelyig, első lerakóhelyig - a 2. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti időszakban - közlekedő, o) a kulturális, gazdasági és sportrendezvényekhez berendezések és állatok szállításához használt (ideértve a rádió, televízió és a külső filmfelvételekkel összefüggő szállításokat is), p) a lakossági költöztetéshez használt, q) a vasút-, hajóállomás és repülőtéri el- és felfuvarozást (a feladó, illetve fogadó cég telephelyétől legközelebb eső állomás viszonylatában) végző, a korlátozás ideje alatt érkező, illetőleg továbbításra kerülő árut szállító, r) a vontatmány nélkül közlekedő, 7,5 tonnát meg nem haladó saját tömegű nyerges vontató kialakítású, legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású, s) a közút kezelője által a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedésére kiadott hozzájárulás alapján a 2. § (1) bekezdésében meghatározott időszakban közlekedő olyan tehergépkocsira, amely - az a), c) és d) pontban foglalt tehergépkocsi kivételével - a 3. mellékletben megjelölt útvonalak igénybevétele nélkül közlekedik. 6. § A tehergépkocsi vezetője a) a 4. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyt, b) a felmentés okát tartalmazó iratot, c) az 5. § e), g) ,j), o) vagy q) pontjában meghatározott szállítás esetén a megbízó vagy a szállító által a 4. melléklet szerinti tartalommal kiállított nyilatkozatot menetokmányként köteles magánál tartani és azt az ellenőrzésre jogosultak felhívására bemutatni. 7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, azzal, hogy 2008. augusztus 31-ig a korlátozás időszakának megállapítására a 2. § (1) bekezdésétől eltérően a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 111/1995. (IX. 21.) Korm. rendelet e rendelet kihirdetésének napján hatályos 2. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 111/1995. (IX. 21.) Korm. rendelet. 1. melléklet a 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelethez A közlekedési korlátozás alóli felmentési kérelem tartalma: a) a kérelmező neve, címe, b) a szállítani kívánt áru megnevezése, c) a kérelem részletes indokolása, d) a szállításhoz szükséges tehergépkocsik számának indokolása, e) a szállítás tervezett időpontja (csak eseti felmentés esetében), f) a szállítás tervezett útvonala, g) a szállító tehergépkocsik üzemben tartójának neve, címe, h) a szállító tehergépkocsik gyártmánya, típusa, felépítmény kialakítása, forgalmi rendszáma, i) a kérelmező aláírása, bélyegzője. 2. melléklet a 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelethez .................... sorszám Nemzeti Közlekedési Hatóság Engedély a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott közlekedési korlátozás alóli felmentésre 1. A tehergépkocsi üzemben tartójának neve és címe: 2. A tehergépkocsi rendszáma, gyártmánya és típusa: 3. A tevékenység vagy a szállított áru megnevezése: 4. Az engedély érvényességének időtartama: 5. Egyéb feltételek: Budapest, .......... év .......... hó ..... nap Nemzeti Közlekedési Hatóság 1. Az engedély másra át nem ruházható. 2. Az eredeti engedélyt a gépjármű vezetője köteles magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult hatóságok részére felmutatni. 3. melléklet a 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelethez A nyári korlátozási időszak alatt a 7,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsival (július 1-jétől augusztus 31-éig) nem vehetők igénybe a következő útvonalak: a) M7 autópálya teljes hosszában, b) 2. sz. főút Budapesttől Parassapusztáig, c) 2/A autóút teljes hosszában, d) 6. sz. főút Dunaújváros és Budapest között, e) 7. sz. főút, f) 10. sz. főút Dorog és Budapest között, g) 11. sz. főút Esztergom és Budapest között, h) 12. sz. főút teljes hosszában, i) 1201. j. út teljes hosszában, j) 51. sz. főút az 510. sz. főúttal alkotott csomópontja és Dömsöd között, k) 71. sz. főút teljes hosszában, l) 76. sz. főút 71. és 7. sz. főutakkal alkotott csomópontok között és Zalaapáti és a 71. sz. főút között, m) 55. sz. főút Alsónyék és Baja között, n) 82. sz. főút 8. sz. főúttól Veszprémvarsányig, o) 84. sz. főút Sümegtől a 71. sz. főútig, p) 33. sz. főút Dormándtól Debrecenig, q) 86. sz. főút Jánossomorja és Nemesbőd között, Körmend és Zalabaksa között, r) 37. sz. főút Miskolc és Sátoraljaújhely között, s) 38. sz. főút 37. sz. főúttal alkotott csomópontja és Rakamaz között. 4. melléklet a 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelethez .................... sorszám Megbízó/Szállító: ...................................................................................... Nyilatkozat a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott közlekedési korlátozás alóli mentességről 1. A mentesség igénybevételére a rendelet 5. § e), g), j), o), q) pontjában* meghatározott szállítás alapján kerül sor. 2. A tehergépkocsi üzemben tartójának neve és címe: ............................................................ 3. A tehergépkocsi rendszáma, gyártmánya és típusa: ................................................................ 4. A tevékenység vagy a szállított áru megnevezése: .................................................................. 5. A szállítás megkezdése: ............... év ............... hónap ............... nap ...... óra 6. A szállítás befejezése: ............... év ............... hónap ...............nap ...... óra 7. Megjegyzések: ................................................................................................................ 8. A kiállítás helye és dátuma: ............................................. ................................................ a nyilatkozó cégszerű aláírása * A megfelelő pontot aláhúzással kell megjelölni. 1. A nyilatkozat másra át nem ruházható. 2. A nyilatkozatot a gépjármű vezetője köteles magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult hatóság részére felmutatni. Forrás: NetJogtár Külföldről származó traktorok, lassú járművek forgalomba helyezésének feltételei Az EU-tagországokból történő behozatal esetén 2004. május 1-től olyan traktorok, munkagépek helyezhetők forgalomba Magyarországon, amelyek az EU tagállamaiban 1996. október 1. napját követően új járműként álltak forgalomba, rendelkeznek külföldi forgalmi engedéllyel, illetve érvényes külföldi műszaki vizsgával. Az említett feltételek teljesülése esetén egyedi forgalomba helyezési eljárást követően kaphatnak hazánkban forgalmi engedélyt és rendszámot. Ha az adott jármű nem rendelkezik külföldi forgalmi engedéllyel, mivel nem helyezték forgalomba EU-tagállamban, akkor a jármű hajtómotorjának igazoltan teljesítenie kell az ENSZ-EGB 96. 01 vagy 77/537*2000/25 EK vagy 97/68*2001/63 EK előírásokat (emissziós megfelelőség), esetleg az EURO III-as emissziós szintet. (Ezek egymással egyenértékű előírások.) EU-n kívüli országból történő járművek behozatala esetén (pl. Svájc) ugyanezen feltételeknek kell megfelelni! Ha a járművön nem található utalás az emissziós kibocsátás mértékére, akkor a forgalomba helyezéshez a gyártó vagy a vezérképviselet ilyen tartalmú igazolása szükséges! Amit a műszaki felülvizsgálat alkalmával a hatóság ellenőriz: • világító berendezések (helyzetjelző, tompított, irányjelző, féklámpa) • rögzítő fék • járművön előre vagy hátra túlnyúló alkatrészek széleinek megjelölése (piros-fehér sávozás, fényvisszaverők, jelzőlámpák). A járműveket az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM-rendeletben meghatározott időközönként műszaki vizsgára kell állítani! Megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: Alapvető rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában a) megkülönböztető fényjelzést és hangjelzést adó készülék (a továbbiakban: megkülönböztető jelzést adó készülék): a gépjárműre szerelt rögzített vagy mozgatható üzemmódú (mobil), villogó kék vagy kék-vörös fényjelzést adó berendezés, és a sziréna, vagy a váltakozó hangmagasságú hangjelzést adó berendezés, b) figyelmeztető jelzést adó készülék: a járműre szerelt rögzített vagy mozgatható üzemmódú (mobil) villogó sárga fényjelzést adó berendezés, c) közérdekű feladat: az emberi életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyoni javakat, az emberi környezetet közvetlenül fenyegető veszély elhárítása, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése, kármentés, a honvédelem, a nemzetbiztonság és a közbiztonság védelme. 2. § (1) A gépjárműre megkülönböztető jelzést adó készüléket, valamint a járműre figyelmeztető jelzést adó készüléket - a 3. §-ban és a 9. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - csak az erre feljogosító, érvényes hatósági engedély birtokában lehet felszerelni, felhelyezni (a továbbiakban: felszerelni). (2) A megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésére engedélyt csak a 4. § (1) bekezdésben felsorolt szervezetek igényelhetnek, az általuk üzemben tartott azon gépjárművekre, amelyekkel az 1. § c) pontjában foglalt közérdekű feladatokat ellátják. A megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése 3. § (1) Nem kell hatósági engedély a megkülönböztető jelzést adó készülék felszereléséhez a) az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek sürgősségi betegellátást végző gépjárműveire, b) a hivatásos önkormányzati, az önkéntes tűzoltóság, a Rendőrség közrendvédelmi, közlekedésrendészeti szolgálatának, valamint a Határőrség határrendészeti és bevetési szerveinek közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszeresített (vonuló) gépjárműveire, c) a rendőrség külön jogszabályban meghatározott védett személyek szállítására rendszeresített gépjárműveire, d) a katasztrófavédelmi Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) elnöke hivatali gépjárművére, e) a katasztrófaveszély esetén, illetve katasztrófahelyzetben a KKB elnöke által kijelölt szervezetek azon gépjárműveire, amelyeket a meghatározott feladat ellátására közvetlenül használnak. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül nem kell hatósági engedély a megkülönböztető fényjelzést adó készülék felszereléséhez, a védett személyeket szállító és azt kísérő, zárt csoportban közlekedő (közrefogott) gépjárművekre. Az e feladatra is rendszeresen használt gépjárművekben a megkülönböztető fényjelzést adó készülék engedély nélkül tárolható. 4. § (1) Megkülönböztető jelzést adó készülék felszereléséhez szükséges hatósági engedély a) a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottakon kívül sürgősségi vér és szervtranszplantációs szállítást, a sürgősségi betegellátást végző szervek, illetve a bányamentő szolgálatok, b) a közművek által okozott súlyos veszélyhelyzet azonnali elhárítását végző szervek, c) a 3. § (1) bekezdés b) pontja alá nem tartozó, a Határőrség, továbbá a Vám- és Pénzügyőrség, d) a 3. § (1) bekezdés b)-c) pontja alá nem tartozó, a Rendőrség, e) a nemzetbiztonsági szolgálatok, f) a büntetés-végrehajtás, g) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság, a tűzoltó egyesület, h) a Magyar Honvédség, i) a Legfőbb Ügyészség, j) a közlekedési balesetek szakmai vizsgálatát külön jogszabály alapján végző Közlekedésbiztonsági Szervezet által üzemben tartott gépjárművekre adható. (2) A megkülönböztető jelzést adó készülékek felszerelésére jogosító engedély a jármű műszaki érvényességéig adható. 5. § (1) A megkülönböztető jelzést adó készülék felszereléséhez szükséges hatósági engedély iránti kérelmet első fokon a 4. § (1) bekezdés a) a)-c) pontjaiban felsorolt szervek gépjárműveire a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság, b) d)-j) pontjaiban meghatározott szervek gépjárműveire az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) bírálja el. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásban első fokon a) a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság jár el, akkor másodfokon az ORFK, b) az ORFK jár el, akkor másodfokon az igazságügyi és rendészeti miniszter jár el. (3) A 4. § (1) bekezdés a) és g) pontjaiban meghatározott szervezetek részére a megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezéséhez - szakterületüknek megfelelően - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság előzetes hozzájárulása szükséges, melynek során vizsgálniuk kell, hogy az üzemeltetés célja megfelel-e a közérdekű feladatnak. A megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésének egyéb feltételei 6. § (1) A megkülönböztető jelzést adó készülék - a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - csak olyan gépjárműre szerelhető fel, amelynek üzemeltetőjét, üzemeltetési célját a gépjárművön felirattal, jelzéssel jól látható és olvasható módon megjelölik. (2) Az üzemeltetés céljára, a feliratra, a jelzésre vonatkozó adatokat a kérelemben fel kell tüntetni, és az engedélyezéstől számított tizenöt napon belül a megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésével egyidejűleg a feliratot, jelzést a gépjárművön el kell helyezni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket nem kell teljesíteni a rendőrség védett személyeket szállító, kísérő, biztosító gépjárműveinél, a 3. § (1) bekezdés d)-e) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott szervek gépjárműveinél, a 4. § (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott szervek bűnüldözési célból üzemeltetett gépjárműveinél, valamint a 4. § (1) bekezdés e)-f) és i) pontjaiban meghatározott szervek üzemeltetésében lévő hivatali gépjárműveinél. A megkülönböztető jelzést adó készülék használata 7. § (1) A gépjárműre felszerelt megkülönböztető jelzést adó készüléket az e rendeletben, az engedélyben foglalt feltételek és a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartásával lehet működtetni. (2) A védett személyt szállító gépjármű megkülönböztető jelzést adó készüléket akkor használhat, ha az a) a védett személy biztonsága érdekében annak működtetése szükséges, és azt a biztonságáért felelős személy elrendeli, vagy b) a felvezető rendőrségi gépjárművet követve közlekedik. (3) A megkülönböztető jelzést a KKB elnöke és az általa kijelölt szervezetek gépjárművein a katasztrófaveszély elhárítása, illetve a katasztrófahelyzet megszüntetése érdekében végzett feladataik ellátása során - a jogszabályi feltételek betartása mellett - lehet működtetni. (4) A megkülönböztető jelzést adó készülék használatának kezdetét és végét, a sürgős betegszállítást végző szervek az Országos Mentőszolgálat regionális mentőszervezeteinek központjába, egyéb szervek a saját ügyeletükre, annak hiányában, illetve a bejelentés egyéb akadálya esetén a kiindulás helye szerint illetékes rendőrkapitányság ügyeletére kötelesek haladéktalanul bejelenteni. (5) A megkülönböztető jelzést adó készüléket használó gépjármű vezetője a jelzés használatának kezdetét, az útvonalat a működtetést megelőzően - ha a késedelem veszéllyel jár, akkor annak megszűnését követően -, használatának végét haladéktalanul köteles a menetlevélben vagy annak megfelelő más okmányban rögzíteni. A szerv vezetője gondoskodik arról, hogy az okmányok ellenőrzése legalább negyedévente megtörténjen. (6) A 3. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt szervezetek gépjárművezetője a megkülönböztető jelzést adó készüléknek a (3) bekezdés alapján történő használata során köteles a KKB elnöke által kiállított, a kijelölést tanúsító okmányt magánál tartani. 8. § (1) A gépjárművet a megkülönböztető jelzést adó készülék működtetésének időtartama alatt - a 3. § (1) bekezdés d)-e) pontjában és a (2) bekezdésében meghatározott gépjárművek kivételével - csak az vezetheti, aki a külön jogszabályban előírt egészségügyi és pályaalkalmassági követelményeknek megfelel. (2) A mozgatható üzemmódú (mobil), megkülönböztető fényjelzést adó készüléket csak a feladat végrehajtásához szükséges időtartamra lehet a gépjárműre felszerelni. A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése és használata 9. § (1) Nem kell hatósági engedély a figyelmeztető jelzést adó készülék felszereléséhez a) az út, úttartozék vagy közmű építésére, ellenőrzésére, fenntartására (javítására), illetőleg tisztítására szolgáló járműre, b) a kommunális szemétszállítást végző járműre, c) a jogszabályban előírt hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretű járműre, és járműszerelvényre, d) a külön jogszabályban meghatározott mezőgazdasági erőgépekre, e) a radioaktív anyagot hatósági engedély birtokában szállító járműre, ha annak használatát az engedélyben előírták, f) a külön jogszabályban megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet a rakománya miatt meghaladó járműre, amennyiben annak használatát az útvonalengedély előírja. (2) Az (1) bekezdés e)-f) pontja esetében csak mozgatható üzemmódú (mobil) figyelmeztető jelzést adó készüléket szabad használni, amelyet az adott szállítási feladat végrehajtásához szükséges időtartamra lehet a járműre felszerelni. 10. § (1) Figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére hatósági engedély a) a radioaktív anyagot szállító vagy a külön jogszabályban megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó járművet rendszeresen kísérő, b) az elromlott jármű vontatását vagy a közúton elromlott jármű hibaelhárítását rendszeresen végző járműre adható, ha a jármű üzemeltetési célja azt indokolja. (2) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére engedélyt csak az (1) bekezdésben meghatározott célból üzemeltetett jármű üzembentartója igényelhet. (3) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelését első fokon a területileg illetékes városi (kerületi) rendőrkapitányság, másodfokon a megyei (budapesti) rendőrfőkapitányság engedélyezi. 11. § (1) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére jogosító engedély három évre adható, ha a jármű műszaki érvényességi ideje ennél hosszabb, a jogosultság időtartamát azzal megegyezően kell megállapítani. (2) A hatóság a 10. § alapján kiadott engedély érvényessége alatt ellenőrizheti az engedélyezés feltételeinek fennállását. (3) A járműre felszerelt figyelmeztető jelzést adó készüléket e rendeletben, az engedélyben foglalt feltételek és a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartásával lehet működtetni. A megkülönböztető jelzést adó és a figyelmeztető jelzést adó készülékek engedélyezésének közös szabályai 12. § (1) A jármű üzembentartója köteles a) a 3. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában és a 9. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott esetekben a készülékek felszerelését és leszerelését, b) a 4. § (1) bekezdésében és a 10. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az engedélyezés tényét, az érvényesség lejártának időpontját, az engedély visszavonása esetén a visszavonás tényét, az engedélyező, illetve visszavonó hatóság megnevezését és a határozat számát a bejegyezésre okot adó körülménytől számított tizenöt napon belül a közlekedési igazgatási hatóságnál a járműnyilvántartásba bejegyeztetni. A kötelezettség kiterjed az a) pontnál a jogosultságnak, b) pontnál az engedélyezés tényének, lejárta időpontjának, illetve visszavonásának a forgalmi engedélybe történő bejegyeztetésére is. (2) A bejegyzés iránti kérelem benyújtásakor igazolni kell a megkülönböztető, illetve figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó jogosultságot, a hatósági engedélyhez kötött felszerelés esetén be kell mutatni az engedélyt, továbbá a megkülönböztető jelzésre vonatkozóan - a meghosszabbítás kivételével - a jármű műszaki adatlapját. (3) Az engedély érvényességi ideje kérelemre, alkalmanként a 4. § (2) bekezdésében és a 11. § (1) bekezdésében meghatározott határidővel meghosszabbítható, ha az engedély kiadására vonatkozó feltételek - azok ismételt vizsgálata alapján - biztosítottak, és a kérelmező az engedély meghosszabbítását legalább 30 nappal az érvényességi idő lejártának napja előtt kezdeményezi. (4) A 3. § (1) bekezdésének e) pontja és a 9. § (1) bekezdésének d)-f) pontja szerinti eseteket kivéve a jogosultságnak a járműnyilvántartásba és a forgalmi engedélybe történő bejegyzéséig a megkülönböztető és a figyelmeztető jelzést adó készülék nem használható. Az engedély visszavonása 13. § (1) A hatóság a megkülönböztető jelzést adó készülék, vagy a figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó engedélyt visszavonja, ha a) a jármű, továbbá a jelzés használata nem felel meg a jogszabályban, valamint az engedélyben meghatározott feltételeknek, b) az üzembentartó, a külön jogszabályban meghatározott, a megkülönböztető jelzést adó készülék, vagy a figyelmeztető jelzést adó készülék elhelyezésére, felszerelésére vonatkozó üzemeltetési, műszaki előírásokat megszegi, c) a jármű üzembentartási célja megváltozott, d) a járművet a forgalomból kivonták, e) a jármű üzembentartójának személyében változás következett be, f) az üzembentartó a 12. § (1) bekezdésének b) pontjában, az engedély adataira vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, g) a visszavonást az üzembentartó kéri. (2) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó engedélyt az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül akkor is vissza kell vonni, ha a tulajdonos a hatóság felhívására az adategyeztetésnek nem tesz eleget és az engedélyezés feltételeinek fennállása egyéb módon nem állapítható meg. (3) A jármű üzemben tartója köteles az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott változásokat, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az engedélyező hatóságnak bejelenteni. A megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzést adó készülékek leszerelésére kötelezés 14. § (1) Ha a megkülönböztető jelzést adó készülék vagy a figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelése nincs engedélyhez kötve, a 13. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott esetekben az illetékes rendőrkapitányság kötelezi az üzembentartót a készülék leszerelésére. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott járművek tekintetében az a rendőrkapitányság illetékes, ahol a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzembentartó lakcíme (székhelye, telephelye) van. Vegyes és záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 33/2000. (XI. 29.) BM rendelet, az Országos Rendőr-főkapitányság Pénzügyi Nyomozó Igazgatósága létrejöttével összefüggésben egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 35/2002. (XII. 29.) BM rendelet 5. §-ának a) pontja, valamint a közúti közlekedési igazgatással összefüggő egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 27/2005. (V. 31.) BM rendelet 12. §-a és 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja hatályát veszti. (3) Aki a rendelet hatálybalépésekor megkülönböztető jelzést, illetve figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére jogosult, és annak ténye a járműnyilvántartásban, valamint a forgalmi engedélyben nem szerepel, jogosultságát bejegyeztetése nélkül harminc napig gyakorolhatja. ba) "mezőgazdasági erőgép": a tervezési sebessége alapján lassú járműnek minősülő, vagy a 29. § (3) bekezdésében foglalt eljárás alkalmazásával lassú járműnek minősített önjáró munkagép, amely kizárólag mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, és nem alkalmas közúti teherszállításra (ide nem értve a saját munkaeszközeit és adaptereit), valamint közúton pótkocsit nem vontat; Mezőgazdasági vontatók, munkagépek forgalomba helyezése Talán nem felesleges a gazdálkodók figyelmébe ajánlani a forgalomba helyezés szabályait akkor, amikor koros járművet vagy külföldről behozott traktorokat, lassú járműveket kívánnak a mindennapi közlekedésben használni. Idős járművek esetében a Megyei Közlekedési Felügyelet egyedi forgalomba helyezési eljárás lefolytatásával engedélyezi az olyan mezőgazdasági vontatók, lassú járművek, illetve lassú járműnek minősülő munkagépek forgalomba helyezését, amelyek 2002. december 31-ét megelőzően a jelenlegi tulajdonos birtokában voltak. Lassú jármű körbe tartoznak a mezőgazdasági és erdészeti traktorok, amennyiben tervezési sebességük nem haladja meg a 25 km/h értéket. Lassú jármű besorolást kapnak a fentieken kívül a munkagépek (pl. földmunkagépek, kombájnok) is, annak ellenére, hogy tervezési sebességük meghaladja a 25 km/h-t. (Ekkor adminisztratív módon csökkentjük le a sebességet a lassú jármű igazolólapra felvezetett „Legnagyobb sebesség 25 km/h.” záradékkal. A legnagyobb sebességet a jármű hátsó részén jól láthatóan fel kell tüntetni!) Mezőgazdasági vontatóként helyezhetők forgalomba azok a traktorok, amelyeknek a gyári tervezési sebessége meghaladja a 25 km/h értéket. Vonófejjel nem rendelkező vagy műszaki átalakítás következtében lecsökkent sebességű traktorok lassú járműként nem helyezhetők forgalomba! Magyarországon vásárolt járművek forgalomba állítása esetén az egyedi forgalomba helyezési engedélykérelem benyújtásához a kérelmezőnek igazolnia kell a tulajdonszerzés tényét és időpontját – pl. adásvételi szerződéssel, számlával –, továbbá speciális járművek, munkagépek esetén a jármű műszaki adatait tartalmazó gépkönyv bemutatása is szükséges. A külföldről származó lassú járművek forgalomba helyezése – több éve behozott járművek – esetén a kérelem előterjesztéséhez a tulajdonosnak rendelkeznie kell a jármű külföldi adásvételi szerződésével, forgalmi és vámokmányaival. Útvonalengedély Súlyos pénzbírságra számíthat az a gazda, aki túlsúlyos, vagy az előírthoz képest más paraméterekkel bíró erőgépével útvonalengedély nélkül közlekedik önkormányzati vagy a közútkezelő által karbantartott közúton. "Sok gazdálkodó nincs tisztában azzal, miképpen kell útvonalengedélyt kérni" - mondta el lapunknak Marton Ágnes, a Magyar Közút Kht.(MK) Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának munkatársa. Az erre vonatkozó törvény két szempont szerint írja elő az útvonalengedély szükségességét. Első szempont a jármű mérete: "255 centi szélesség alatt nem kell külön engedély. Viszont ha a vontató két és fél méternél szélesebb, vagy tizenkét méternél hosszabb, esetleg négy méternél magasabb, akkor szükséges az útvonal-engedélyezés. Azon járműszerelvény mozgása is engedélyköteles, aminek hossza meghaladja a tizenhat és fél métert. A törvény a jármű mérete mellett annak tömegétől is függővé teszi az útvonalengedély szükségességét. Az a járműszerelvény útvonalengedély-köteles, amelynek össztömege meghaladja a negyven tonnát, vagy a jármű tengelyterhelése több mint tíz tonna." "A vonulást mindig alacsony forgalmú utakon engedélyezzük. Főutakon való közlekedés akkor lehetséges, ha más utakon a gazdálkodó úti célja nem közelíthető meg. A közlekedés időpontját ilyenkor korlátozzuk: délelőtt tíztől délután háromig illetve este héttől reggel hatig vonulhatnak a főutakon a traktorok, kombájnok vagy egyéb mezőgazdasági munkagépek" - tájékoztat a MK munkatársa. Útvonalengedélyt mindig az utat karbantartó szervezetnél kell kérni, ami vagy a MK vagy a helyi önkormányzat. A közútkezelő egy időben beadott, átlagos engedély kiállításáért ezer forint plusz áfát számol fel, az összeg az igény sürgősségével, a szállítás távolságával és annak bonyolultságával egyenes arányban nő. A legdrágább, egyszeri útvonalengedély 13500 forint plusz áfa, ebben az esetben egy négy méternél szélesebb, nyolcvan tonnát meghaladó szerelvényt több mint száz kilométeren át vezethetünk közúton. Marton Ágnes tapasztalata szerint, a legtöbb gazdálkodó éves bérletet vált, amit a MK kedvezménnyel állít ki részükre. Az éves bérletnek több fajtája létezik: azok a gazdák, akik egész évben egy kijelölt utat használnak, nyolcezer forint plusz áfáért, akik pedig engedélyköteles járműveikkel csak húsz kilométeres körzetben mozognak, tizenkétezer forint plusz áfáért válthatnak bérletet, a kistérségi úthálózatra. A legdrágább éves bérlet húszezer forint plusz áfa, ez a teljes közúthálózat használatára feljogosít. A MK munkatársa elmondta: az ellenőrzés során - amit a közlekedési hatóság, illetve a rendőrség végez - útvonalengedély hiányában jegyzőkönyv készül. A közlekedési hatóság a jármű üzembentartóját pótdíj fizetésére kötelezi, bizonyos esetekben meg is tilthatja a továbbközlekedést. A pótdíj mértéke az útvonal-használati díj tízszerese, de legalább negyvenezer forint. Marton Ágnes a sárga villogó - figyelmeztető jelzést adó készülék - használatával kapcsolatban elmondta: "minden esetben előírjuk a szélességjelölő lámpák vagy prizmák valamint a sárga villogó használatát, így annak felszereléséhez nem szükséges rendőrségi engedély. Ha nem írnánk elő, akkor a területileg illetékes rendőrkapitánysághoz kellene fordulniuk a gazdáknak. Jogszabályok, dokumentumok: útvonalengedély kérelem nyomtatvány (xls) a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői és a hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeiről (doc) a közúti közlekedés szabályairól(doc) a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól(doc) Főbb közlekedési feltételek a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, méretet meghaladó járművekre vonatkozó főbb közlekedési feltételekről További infók: Közút.hu AgroLine

John Deere traktorok, kombájn minden mennyiségben »

Holczy
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #12577 hozzászólásra Örülj neki.A wts egy szériahibás hulladék(9660) rostaszekrény-1600üó kalászvisszahordó csiga 1700üó magtartály csiga hajtásház 3 évente csapágycsere(ha kibírja) majd a harmadik széthullásnál komplett hajtásház csere.Ferdefelhordó csapágyak 250üó(cnc-s csinál új házat utána el lehet felejteni) szelelő, szecskázó tengely 1700 üó( megette a csapágy a tengelyt, meg a szecskázó kapcsoló körmeit ami összekapcsolt állapotban volt. így nem érjük mi meg a szervizes sem hogy hogyan) Gyári ékszíjak jól bírják, csak ne menjen tönre, mert a többi utángyártott szar romániából meg lengyelországból és fele annyit nem bír ki.Minen szenzonban fél misi rámegy.De csak búza aratáskor ölti ki a nyelvét a szemét állít.

Fekete rendszám - piros rendszám »

VTR-es
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #532 hozzászólásra Tessék.: "27. A mezőgazdasági erő- és munkagépek (1) A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő, 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságra be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül a tűzoltóságnak meg kell küldeni. (2) Az üzemelő erő- és munkagép kezelője szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani. (3) A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. (4) Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető. (5) Munkaszünet idejére az arató-, cséplőgépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, cséplő-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni. (6) Az arató-, cséplőgépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni. (7) Az erő- és munkagépet, arató-, cséplőgépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet. (8) A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke, illetőleg annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen. (9) A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától stb. rendszeresen meg kell tisztítani. (10) Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t."

Kukorica vetőmagok »

csödtermelö
2014. október 15., csütörtök 11:43

2010ben április 27-28 valamint egy május elejei vetésem volt 25haPIONEER K85,amit hol 390.hol400faoba rakták.Oktober 20körül jött le 1körmert árpát vetettem,nem lehetett tovább húzni 20-21 vízzel.Többi okt vége 19-20al legalább 2Millio ment szárítás tisztitásra.A24 mag 17 es viz.Neke most 410van P17,meg van korábbi másfajta a búza miatt.De már nem ugrálok.Végre van saját vetögépem,majd mindig belelopom a magot a földbe.Hirtelen szaladni képviselöhöz azok meg eladták a korai fajtát,ami meg 60körül mozog,pótolni még,új számla,Egyszer ugyis abbahagyja,akkor meg elvetek amit tudok.Most hiába eszem az ideget ez van.Amugy a 400as körüliek mindig többet adnak,meg jobban birja a meleget is.Jöv hétre már nem mond ennyi esöt.A borsósoknak égetö igazán,mert az se jó ha benne van,meg az se ha még vetetlen.A búzára kiszórtam összel1q ,márc10én 2,7q müganét,kalászoláskor kap folyékonyat gombaölövel.Be van felyezve Kimosta nem mosta meg rá se lehet menni,közbe meg már bokrosodna,a kaja meg kéne neki.Ezen már nem vekengek igy jártam,kár kapkodni ide oda.Ez van smile karateka

Kinek milyen a repce, illetve a búza? »

ZZ
2014. október 15., csütörtök 11:43

árpa térdig ér valami zabálja, csikosra kievett a levele és ott a peték , az milyen jószág ?? a szerencsétlen már tolja a kalászt két részletben, de összesen rajta van 450 kg/ha pétisó a héten kap acanto plust + feloldott műtrágyát kár erőlködni víz nélkül nincs élet sokan mérgelődnek a belvíz miatt, azért ez sem jobb, az embert tönkreteszi az ideg a látvány miatt, hogy mindent megtett érte és ...

Nitrosol »

Devyd
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #842 hozzászólásra Mehet, a helyi nagy kft is azt nyomta a búzára, a repcére szemeset. 220liter ment a búzára,azóta szortak rá 150kg pétit,meg tegnap elött ujabb 100liter folyékonyat+100liter víz....aztán ennyi még 1szer gombáznak aztán aratás...ha minden passzol.. Mi meg 270kg pétit+később 130kg pétit...multkor gombaölövel stb-vel 10liter folyékony,+lehet a kalászvédelémnél is kap vmi hasonlot..

Kinek milyen a repce, illetve a búza? »

Devyd
2014. október 15., csütörtök 11:43

Mai búzanézés. Tegnap közel 30mm esett nálunk 1,5óra alatt. bu kalászolgat kl néhol áll a víz. uj

Kinek milyen a repce, illetve a búza? »

Pintér Zoltán
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #5876 hozzászólásra Hasznos az első nódusztól kalászhányásig, bár én vízoldékony Epso-Combitop-ot használok az ilyenek helyett,abban több minden van. Nem lehet csak egy mikroelemet kiragadni az összes közül, (de ez szigorúan csak magán vélemény.)

Kukorica várhatóan........! »

szanberg
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #8071 hozzászólásra Szép! Nálunk még kisebbek azért, bár az eleje nem sokkal. Annyi van, hogy a tied már megindúlt erősen zöldűlni illetve átesett azon a ponton amikor napról napra egyre jobban nő majd, mert megvan a levélfelülete és beindúl a nagybetűs élet, csak tápanyag víz meg meleg legyen. Adnék esőt szívesen, itt esik folyton, nemtudunk gyomírtani sem pedig már igen kéne, demég a búzák gombaölőzése is jönne mert most indulnak kalászolni.

Életképek a gazdálkodás mindennapjairól »

szanberg
2014. október 15., csütörtök 11:43

Itt már a fagyos szentek előtt is hideg volt, egyébként folyamatosan esik az eső hetek óta, alig lopva tudtunk gyomírtani is ahol nagyon sürgős volt, ráadásul az utolsó tankolások 1-2óra utn meg is áztak. Elvileg nemlesz azzal baj, gyakorlatilag meg majd kiderül, viszont így a hatásmechanizmus is lassú és nem nagyon fogunk haladni. Tegnap voltam pest alatt illetve környékén, mindenhol vegyszereztek, kapáltak száraz felszínű talajokon szépen, igaz volt egy kis zápor.. Itt meg több tíz milliméter eső lejött percek alatt plusz előtte és azóta is esik lassan. Kezd elegem lenni, búzák gombázásai s csak részben sikerült, közben kint a kalász mindenhol. A kukoricák hókák illetve ahol víznyomottak meg a hideg is rátett nekik lilulnak sőt majdnem barnulnak. Igen csúnya látvány, kéne a jóidő, hogy kinőjesmile karateka

Kukorica gyomirtása »

szanberg
2014. október 15., csütörtök 11:43

Nálunk itt nagyon gyomos már minden kukorica, egyszerűen nemtudunk a folyamatos esőktől dolgozni. Csúnyák a felnőtt boksor csomók ebszékfű meg fekete üröm foltokban, illetve mindenhol muhar is játszik meg egyéb más kétszikű gyomok is. Egyik táblán a napraforgó árvakelés igen erős majdnem akkora mint a kukorica, sőt... Nyomatni kéne feszt csak lenne pár nap jóidő eső és szél mentes. Amit lefújtunk azok alakulnak, a Zeagran nico teccik mert igen gyorsan leperzsel mindent, pár nap alatt, pedig hűvös volt meg eső leégette a sorok közül a gyomokat mindegy milyen mennyi és mekkora is az ellenség. Viszont ahol átfedés volt ott megcsípte a kukoricát is, erre vigyázni kell, nomeg most az esős idők között kivesszük a nonitot belőle. Igen csúnya látvány most a mi határunk, pedig a kukoricák nem lennének rosszak, a vízállásos foltokat kivéve persze. Annyi viszont, hogy a most kalászoló búzákat tegnap és mámma sikerült legombázni idejében, ez legalább már megvan.

Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás »

sitQ
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #20598 hozzászólásra Arrafele jöttem haza, pont mikor ez volt. Úgy képzeljétek el, a kövesúton hömpölygött a víz, a naprát, kukoricát szinte ellepte. Falevelek az úton végig, kalászosok a földön. Holnap ki kell nézni a határba, hátha mi nem kaptunk belőle, elvileg nálunk csak szakadt...

Árpa termesztése »

Szacsi
2014. október 15., csütörtök 11:43

Csongrád megye déli része 9-es vízzel 3,6 t/ha. Zölden jobbat mutatott, a kalászok valahogy kicsik maradtak :( Na nem baj, a vihar már nem bántja!

CLAAS kombájncsalád »

szanberg
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #877 hozzászólásra Háááát ezt meg gépje válogatja. A régi Ferga kombájnon ilyen 40cm-es lépcsők voltak a ládák tetején, széles is volt a bele hosszú is meg mondom a nagy szintkülönbségek végett egyszerűen szalmarázón az agép nem szórt. Közben több más gépnél ezen küszködnek mert csorgat ládán. Ami meg most van axiáldobos nagy kombájn annál meg inkább az a baj, hogy túl hamar lecsépel mindent, a leválasztó szegmensekhez már csak kevés anyag jut, rotorról ez sem szór. Viszont ha a rotor elején lecsépel és választ majdnem minden anyagot akkor nemlesz egyenletes a rázóasztal és rosta terhelése, illetve a rázóasztalra nem is nagyon jut anyag mert a rosta orrára folyik a sok termény/törek és még ha nincsen jól beállítva akkor egy oldalra is dolgozik, amerre a rotor forog, esetünkben balra. Illetve azért is jó ha arázóasztal vagy előkészítő asztal ki hogy nevezi, szóval végig van rakva anyaggal, mert akkor amíg azon végig rázódik az anyag a nehezebb szem alulra míg a könnyű pelyva és törek felülre kerül és egymáson lebeg a kettő úgymond, így a rostára kerüléskor is a szem megy lefelé a törek pedig már széllel megfújva lebeg és fújódik járódik kifelé. Ennek a jó beállításán kellett keccsolnom a géppel, kellett 3db bal felső kosárszegmensre takarólemez hogy ne ott csapja ki a termény nagyrészét a dobból hanem körbe jobban elossza illetve bal oldalon is csak a rotor második feléen már ahol pedig van egy állítható terelőlemez amivel az anyag szélességét lehet szabályozni illetve terülését a gép belében. Ugye tapasztalat és szakértelem kevés van ezekhez és gabonában ez szükséges. Kukoricánál majdnem mindegy mit művel az ember vele, ott nincsen törek ott 90%-ban szem van csak mindenhol a gépben így nem válik szemponttá a finombeállítás annyira mint kalászosnál (persze én ősszel is belefogok bújni kukoricánál is hogy minden tökéletes legyen) No a lényeg, hogy mindig gépje válogatja de nagy asztalhoz nagy mennyiségekhez akkoris kell a nagy rostafelület. Amit viszont egyik más gépnél sem látok, és visszatérek a régi Ferguson kombájnhoz, hogy a felső rosták végén van két rosta toldat ami különálló kis rosta mindkét oldalon és fokozatmentesen lehetett a szögét állítani fel vízszintestől egész komoly szögig. Egyszerűen nem szórt mindemellett tisztán dolgozott a gép egyik más ládás kombájn sem rendelkezett ilyen műszaki tartalmakkal a mai napig... Ezt tehetnék mindegyik újra is egyébként meg a nagy magas lépcsőzetes rázóládákat is.

Magról vetett hagyma »

kissviktor
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #462 hozzászólásra Üdv! Pár gondolat erejéig, leírom nagyjából milyen vegyszereket kell alkalmazni, illetve öntözés stb. Hagymánál fontos a terület kiválasztása, gondolok itt az öntözhetőségre. A hagyma víz nélkül nem fog hektáronként 4-500mázsát hozni, max 150, az meg az önköltségre se nagyon elég, persze ez függ a felvásárlási ártól. Hollandiában kb800-1000mázsa terem hektáronként, azért is versenyképesek. Ellenben a makói minőségével szubjektív véleményem szerint nem veszi fel a versenyt, viszont az max 4-500mázsát terem, mert anno arra lett kifejlesztve. Hollandiában nincsenek 35-40 fokos hőségek, ami talán még segíti a jó hozamot, nem szenved szárazságban..de a fene tudja. Nem mindegy, hogy 30ft/kilója vagy mint manapság 80-90ft/kiló (minőségtől függ) A nagykönyvben az van leírva, hogy hagyma előtt kalászost érdemes, illetve 3-4éves vetésforgó betartása sem árt. Akik azt mondják, hogy nem kell a vetésforgóval foglalkozni és egymás utáni években lehet hagymát termeszteni, azok kicsit nem okosak. 3 év szerintem OK. Fontos a megfelelő vetőmagágy. Magról vettet hagymát március közepe tájékán szokták vetni. Talajfertőtlenítő. pl Force 1,5G 7-10kg/ha. Vetés után fontos a hengerezés, illetve ha kell a kelesztő öntözés. Vetés után, kelés előtt kell egy alap gyomirtózás. Stomp Super. Kaszahányásig nem szabad gyomirtózni! Utánna lehet Select Supert az egyszikű gyomok ellen. 0,8liter/ha a dózisa, nem kell megijedni, lassan hat, 2 hét kb, de 100%os munkát végez és a hagymát nem viseli meg, de fontos, hogy kaszahányás után legyen! Kétszikű gyom ellen a legjobb a Totril. 3 liter/ha. Legjobb ha 1,5 literes dózisban 2x. Totrilt leghamarabb 3-4leveles állapotban lehet alkalmazni! Hagyma gyomirtásnál fontos a viaszréteg megléte!!! 2-3 esőmentes nap után szabd csak, különben leégeti!! Talajlazítózást (tollizást) meghálálja, de max 4-5 leveles állapotig, mert utána megsérti a hagymát. Rovar ellen pl DanadimProgress 0,6liter/ha. Tripsz ellen Laser. Gomba ellen: kontakt réz Cuproxat Fw 4-5 liter/ha és felszívodó réz Curzate R 2,5-3,5 kg/ha. 5-6 leveles állapotban kezd fejesedni a hagyma, akkor kell igazán locsolni!!! Minimum 20 és 40mm között, ahogy lehetőség van rá. Nitrogén, foszfor, kálium műtrágyák. Egy 300mázsás hektáronkénti terméshez kb 120 kilo N, 40 kilo P és 80 kilo K kell. Műtrágyával, lombtrágyával. Pl Malagrow kft: Megafol(1,5 liter)+Kendal(1,5liter)+Plantafol (3kilo)kombináció. Hirtelen ennyi jutott eszembe. Remélem sikerült segítenem.

Szója termesztése »

szanberg
2014. október 15., csütörtök 11:43

Igen ide is kellene hétvégére az eső! Itt harmatok még vannak de egyre fogy és gyérül! Ha egy mód van rá két-háro napot bírjon még ki az idő addig levágom a kalászosokat-kis repcét majd eshet, de ha igen akar akkor holnapután jöhetsmile cool Egyébként jó a meleg a szójának, kez megjönni a színük, sötétednek mintha elkezdett volna élni mérgesedni az állomány, lehet az, hogy most működik már rendesen a nitrogén gyűjtő tulajdonsága??? Legen már jó a szója ha már a többi gatya... Búzákból is volt kimagasló de kegyetlen gyenge is, le is viszi az átlagot....repce xart sem ér, napraforgók egyenlőre jól néznek ki, kukoricákból amelyik lazább talajon van és nem nyomta meg a víz de összképileg rengeteg hiány veszteség van a víznyomások végett, sajnos az árak is ellenünk dolgoznak, idén szorulunk ha minden így marad, jólenne azért valami húzóág ami kiszed a gödörből. Annyi vígasztal, hogy az ES MEntor elsőfokos vetőmagom a legszebb a vidéken de olyan szinten, hogy bitang áru! 8hektárról mind vetőmag lesz, még nem számoltam ki mennyi lesz jövőre szójám de ha valakit érdekel letisztítva ám nem fémzárolva lesz eladó vetőmagom belőle jó áron. Cardiff is van pár hektár elsőfokom az sem rossz de a mentor egyenlőre jobbat mutat

Nitrosol »

t.peti
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #965 hozzászólásra Üdv! Nappal perzselte a 40 liter? Mert én úgy terveztem hogy 100liter víz- 100liter nitrosol, 1.5-2 bar nyomáson a légbeszívásossal kora reggel vagy késő este, kiváltani az 1q ammónium nitrátot A 20 literes dózis miatt nem mennék bele, a 100 literrel már igen, mindegy hogy a műtrágyaszóró megy vagy a permetező, kalászhányás körül, virágzáskor meg gombaölő+ rovar(ha kell)

Kukorica, napraforgó tőtávolság »

007
2014. október 15., csütörtök 11:43

Tartalomjegyzék Dózsa György unokái és a termőföld Újabb rekord a német fővárosban Utolsó lap Földtörvényre várnak a világhírű enyingi Mikó tanyán Mikó Ferenccel, a nevét viselő enyingi Mikó tanyán a régmúlt felemlítése mellett főként a kukorica és a búza termesztéséről beszélgetünk annak fényében, hogy a Mikó & Mikó Kft. és az Enyingi Beszerzési és Értékesítési Szövetkezethez kötődő mintegy 60 családi gazdálkodó földjei madártávlatra fekszenek a Balatontól, elkerülve a savanyú, vizenyős területeket. Nemzetközi sajtótájékoztató házigazdájaként Az enyingi hegyhát egy magas parti részből nyúlik ki, amelynek legmagasabb pontja 160-170 méter körüli. E hegyháton akármilyen a talaj, a csapadékhiányos években a 130 méter feletti táblákon nagy termésre nem lehet számítani, ugyanakkor az alsó fekvésekben gondos munka mellett jól fizet a búza, kukorica és a napraforgó is. A Mikó tanya tulajdonosa, Mikó Ferenc szerint az enyingi határhoz közeli Sió-csatorna új távlatokat nyitna a térség fejlődésében, ha azon akárcsak néhány, ideális esetben öt-hat zsilipet emelnének. Házigazdánkat, akit Európa, Kárpát-medence és Magyarország legeredményesebb kukorica termelőjeként ismer az ország, úgy fogalmaz, az öntözés kiépítése Kánaánt teremtene a csatorna mindkét oldalán. Arra gondol, hogy az öntözés segítségével Enyingen is lehetne vetőmagot termelni. A növények gondozása sokaknak adna munkát, csökkentené az ország vetőmag kiszolgáltatottságát, és emellett tisztes jövedelmet könyvelhetnének el a gazdák. Elismeri, Enyingen a kukorica vetőmagtermelésnek nincs tradíciója, de ha az ember fegyelmezetten végzi a munkáját, már csak egy zsilipen múlik a siker, hogy akár ezer hektáron vetőmagot lehessen termelni. Sikerre vezetett a kukorica, búza és a napraforgó Nincs húsz éve, hogy gazdálkodni kezdett, majd 2002-ben türingiai származású, nyelvtanárnak tanult feleségével, Liane Edith-tel Enyingre költözött, távol szülőfalujától, s még távolabb az ősi Mikó nemzetség fellegvárától, az erdélyi, mai nevén Csíkszeredától. A család a török idők után elszegényedett, fő ága kihalt, a nemzetség megmaradt tagjai szétszóródtak az alföldi és a dunántúli részeken. Jókai Mór említi, hogy Mikóújvárat nem nevezték hajdanában erős várnak, mert még csak valamely hegytetőn sem büszkélkedett, aminek a három oldala megmászhatatlan, a negyedik pedig bevehetetlen; hanem ott fekszik a síkság közepén, négyszögletre kiépítve, inkább csak várkastély, vendégfogadásra, nem ellenség visszaverésre. Van ugyan egy kis gyarló bástyája, s azt vízárok veszi körül, de az a víz fenékig befagy, ott megy át rajta a tatár, ahol akar, s vasfejű gerendákkal rést tör a falon, akármilyen vitézül védi magát a bennszorult népség. A gazdag Mikó Ferenc építetté azt, aki nagy becsületben állt mind Bethlen Gábor, mind I. Rákóczi fejedelem előtt. A temetésénél még a fejedelem és a fejedelemasszony is kísérték a halottas szekerét, pedig unitárius volt. „Arra még nem jutott idő, hogy felkutassam, él-e még valaki a Mikók közül. Én nagyon fiatalon, 14 évesen kerültem el Köröstarcsáról. Gyerekfejjel felmértem, hogy a faluban nincs akkora perspektívám, hogy ne próbáljam meg a vándorlást – vázolja életútjának kezdetét. – Édesapámék öten voltak fiútestvérek, legfiatalabb unokabátyám szakács volt, akárcsak én. Ő is elkerült a faluból, és akkor hozott össze vele a sors, amikor már végzett szakács lettem, és vele tartom is a kapcsolatot” – mondja, és rátér arra, miért és miként került 1996-ban Enyingre, ahol idővel sikeres földműves gazdává vált. Amikor lehetett, 1980-ban kiváltotta, pontosabban kijárta magának a magán-munkavállalási engedélyt, övé lett a 19-es sorszámú papír. Külföldre jutva volt négy földrészen szállodai szakács, majd több mint hét év után visszatért a siófoki szállodába. Ismerősei kommendálták az első tízhektáros enyingi födet, innen már nem volt megállása. Meglátta vagy inkább megérezte az elhanyagolt földben a fejlődés lehetőségét? Kezdetnek burgonyát ültetett, fél évig egyedül dolgozott, ekkor Edith asszony csatlakozott mellé, hogy máig intézze a családi cég és a Mikó tanya papírmunkáit. Azon ma már csak somolyog, hogy Enyingen sokáig idegenként, még inkább gyütt-maradtként emlegették őt is meg a Mikó családot. Idejött egy ember, aki más módszerek szerint dolgozik, mint ők. Ez persze már a kukoricatermesztés időszaka, merthogy a burgonyás próbálkozása inkább volt kudarc, mint siker, nem is tartott soká. Szerinte legkevesebb tíz féle krumplit kellene egy gazdának ültetnie ahhoz, ráadásul mosva, fajták szerint bontva, változatos kiszerelésben, igény szerinti mennyiségben 12 hónapon át ahhoz, hogy szóba álljanak vele az áruházak. De mit termeljen egy gazda, ha kiszorul a krumpli a tárházából? Mire lesz szüksége a világnak? Állati eledelre? Németországban és a skandináv országokban, ha zord a tél, minden apró mag elkél, de ha langyos, a termelő nyakán maradhat akár két évig is. Zöldtakarmány vetőmagra? Ez is kiszolgáltatott vállalkozássá fajulhat, mert Németországban ugyan mindig keresik a zöldtakarmánynövény vetőmagját, mert arrafelé a kikelt növényekkel szippantják ki az őszi felesleges vizet a földekről, hogy művelni tudják. Nagy kockázat a zöldtrágyának való növények vetőmagja is, mert ha jó a termés, egy aratással akár két évig elegendő a mennyisége, s ha bőség idején nincs hol tárolni, rendre nyomott áron lehet értékesíteni. Nos, Mikó Ferenc ezt mind górcső alá vette, meggondolta a lehetőségeket mire eljutott a kukorica, búza, napraforgó, árpa felvállalásáig. Vetett repcét is 2002-ig, mégis felhagyott vele, mert megtapasztalta, a repce nem való Mezőföldre. Sőt, állítja, az ország legnagyobb részére sem. Nézzünk csak utána – mondja –, az utóbbi két évben a repcetermelők nagy pofonokat kaptak. A repce számára kritikus az ország időjárása, termesztése nagy pontosságot igényel, különösen kényes kihívás a növényvédelme. Gyors, mégis pontos munkával A növénytermesztés feltétele a víz, hatóanyag és a hőmérséklet. Egy kis igazítással, gondos munkával Enyingen akár egy 17 aranykoronás földön megterem annyi, mint másutt a 30-ason. Ha változik az alapfeltétel bármelyik eleme, a növény nem tudja felvenni az optimális növekedéséhez szükséges tápanyagot, máris nehezen heveri ki a stresszt, végül kevesebbet terem. A veszteség enyhíthető tőszámkísérletekkel, fajta reakcióval, de csak ha a tanulságokat a következő években alkalmazzuk. Enying az ország egyik legszárazabb része, erre rendre kevés a csapadék, 2011-ben 300 mm, tavaly 400 mm volt, pedig az elmúlt hét évben (2004-tól 2010-ig) a legtöbb most esett 150 évre visszamenőleg. Csakhogy a genetika kiaknázásához szükség lett volna még több csapadékra, az évi 750-800 mm lenne optimális! Mikó Ferenc számára érthetetlen, hogy az elmúlt két évtizedben minden esztendőben egy százalékkal csökkent a búza terméseredménye az országban, még azt követően is, hogy az uniós csatlakozás óta 1100 milliárd forint áramlott a mezőgazdaságba. Új gépek, technológiák érkeztek, sok ember dolgozik a genetika fejlesztésén, mégsem előre, hanem visszafelé haladunk. 2011-12-ben nem értük el a hektáronkénti 4 tonnát sem. Emelkedik a klíma, nagyok a kilengések – nem megfelelően alkalmazkodik a magyar mezőgazdaság. Mi a fő gond? A talajművelés vagy az öntözés hiánya? A pontos munkavégzés vagy a hiányos szaktudás? Hová lett a rengeteg pénz? Sokasodnak a kérdések. Egy részéből jó gépek kerültek az országba, de nem jó mind a 130 ezer, mint állítják egyesek, mert jó gép, jó traktor, jó kombájn, jó talajművelő, jó permetező stb. mindenből legfeljebb 4-5 akad a kínálatban. Azt Mikó Ferenc elfogadja, a szabad kereskedelem világában nem lehetett korlátozni a gazdálkodók gépvásárlását, de valamilyen formában csak rá lehetett volna irányítani a figyelmüket a valóban jó gépekre. Tizenöt éve rajtunk nevetett a világ, csak mi magyarok rendeltünk farmer ágyekét, a szegény gépgyártók lázasan keresték miattunk az asztalfiókok mélyén a rajzokat. De ennél is nagyobb baj, hogy a drága gépeket nem optimálisan használjuk. Mire gondoljunk, kérdezzük, na, most jól megkapja a magáét az, aki nagyteljesítményű traktorjával évente legfeljebb egy hónapot, esetenként egy hetet dolgozik. Nem, nem, mondja Mikó Ferenc, sőt, mindent csak egy hét alatt lehet ideálisan megcsinálni. Nem egy hónap, egy hét alatt! Lehet, hogy a gép abban a ciklusban csak egy hetet dolgozik például a kalászosok, a kapások alá, de ezen idő alatt leszünk képesek befejezni legkedvezőbben a talajművelést a növény számára. Valamikor azt mondták, a betakarítással kell igyekezni. Ez ma is igaz, egy jól időzített és gyorsan befejezett aratással elejét vehetjük az egészséges táplálkozást veszélyeztető gombabetegségek jelentős részének. De az optimális munkavégzés fontos a termesztés minden fázisában a talajműveléstől kezdve a növényvédelmen, a tápanyagellátáson át az aratásig tartó folyamatban. Egy elhúzódó munka esetenként tonnákban mérhető termésveszteséget, minőségromlást okozhat, amely végül megrövidíti a gazdát, mert a takarmánynak való búza és az étkezési minőségű búza ára között tonnánként manapság nem tízezer forint, sokkal inkább csak ezer forint a különbség. Enyingre hivatkoznak Mikó Ferenc az a típusú ember, aki ha valamiről meggyőződik, kiáll mellette. Elsősorban a saját eredményeiből, gondosan vezetett adataiból indul ki, de nem állítja, hogy az enyingi határban szerzett tapasztalatai akárcsak 100 kilométerre arrébb ugyanolyan eredményre vezetnek. Nem, minden esetben az ottani talajviszonyokra kell megkeresni a helyes módokat. Amikor kukorica rekorder lett 2010-ben a 18,362 tonnás eredményével, majd később is úgy fogalmazott, ha 2011 augusztusában érkezett volna egy kis csapadék, lehetett volna akár 20 tonna a termés, a víz hiánya miatt ez benn maradt a növényben, sőt – mondta rá jellemzően szelíd határozottsággal – a rekord ellenére valójában elmaradt 6-7 tonnával a genetikai lehetőségtől. A gazdálkodást autodidakta módon sajátította el, ám meglátásai eddig nem hagyták cserben akár tudós, tanult előadókkal szemben sem. Egy rendezvényen ismert egyetemi professzor tartott előadást a zöldtrágyázás jelentőségéről, ő meg csak rázta a fejét a hallottakon. Összevitatkoztak, és ő állta a sarat. Képzeljék el, amint sokak előtt egy professzor szópárbajt vív a szakácsból lett kukoricatermelővel! Mi tagadás, nagy vita alakult ki közöttük. A kettőjük afférja azzal zárult, hogy a professzor ellátogatott Enyingre, s ott döntötték el a határban, kinek nagyobb az igaza. Azóta is kitűnő kapcsolatot ápolnak egymással, igaz, az enyingi példák hivatkozásként szerepelnek a professzor legújabb könyveiben. Hogy mi volt kétkedésének oka? A zöldtrágyázás. A professzor nyilván német példákra támaszkodva arról beszélt, hogy aratás után végezzünk el egy minimális tarlóhántást, azonnal vessük be zöldtrágyának való növény magjával, így védjük a talajt. Nem, mondta a mi enyingi gazdálkodónk, szecskázzuk a maradványokat minél apróbbra, azt terítsük el, s legfeljebb 30-40 százalékát dolgozzuk be a talajba, ettől a talajélet megindul. A többi megvédi a talajt egy csapóesőtől, vagy a legtöbbször előforduló erős napsütéstől. Egyértelmű, ha kimegy az ember fedetlen fővel a napra, napszúrást kaphat, de kisebb baja lesz, ha felveszi a szalmakalapot. Esőkabátban az esőt is jobban tűrjük. Franciaországban, Németországban atlanti a klíma, ahol 1.000 mm a csapadék. Ott azzal kell küszködni, hogy vizes a föld, emiatt vetnek zöldtrágyát, ezzel szemben nekünk az okoz gondot, mit tegyünk, hogy ne száradjon ki! Túllépve a zöldtrágyázás számunkra nem kívánt szárító mellékhatásán – azokkal is vitába száll Mikó Ferenc, akik szerint az a legény, aki szánt. Nem az a legény, hanem aki megőrzi a talaj nedvességét. Idéz egy száz éves könyvből, ebben Gyárfás József azt írta: az állandó forgatással mi mindig vizet fogunk elveszíteni. Amerikában már a múlt század elején próbálkoztak a szántás helyett a kultivátorszerű talajlazítással és az azonnali zárással. Akármilyen hihetetlen, 1910-ben létezett vasból az összes, ma is használatos henger elődje. Eltelt száz év, sima henger, gyűrűs henger, Cambridge- majd Crosskill henger, amely elé időközben szerkesztettek egy simítót, ám ha betekintünk a kicsitől kezdve a nagy gazdaságok hétköznapjaiba, nem lehetünk biztosak benne, hogy 70%-nál több helyszínen használják a nedvességet megőrző egyszerű berendezéseket. „Száz év alatt jócskán emelkedett a hőmérséklet, sokat beszélünk a klímaváltozás okozta kihívásokról, felnőtt több generáció – és sok helyen mégsem használják a nedvességet megőrző gépeket.” Mikó Ferenc szerint a talajt el kell látni tápanyaggal, óvni kell a nedvességet, ha ez adott, ezt követően már önmagát szabályozza a talaj. Hogy a mezőgazdaság kizsigerelné a földet? – ezzel a zöld véleménnyel nem ért egyet. Mint mondja, egy legyengült, beteg ember nem tud jól teljesíteni. A talaj is akkor lesz erős, ha karban tartják. A talaj majd eldönti, hogy mennyit teljesít. Ha pedig egy növénynek nem adunk elegendő tápanyagot, vagy nem jut a szükséges vízhez, akkor kevesebb terméssel válaszol. „A napnál is világosabban látszott 2012-ben, hogy elfogyott a vizünk. Kézzel megástam a talajt, kiszámítottam, hogy a csapadékhiány miatt a nedves vízréteget 4-4,5 méter körül kell keresni. Abba a mélységbe már kanalas géppel ástunk le. A gyakorlat igazolta a számítást, szinte centiméter pontossággal. Ez azt jelenti, Enyingen a 130 méter feletti földeket idén tavasszal – a téli várható csapadékmennyiség ellenére – nem szabad bevetni kapás növénnyel. Oda árpa kerül majd, sűrűsoros. A tavaszi árpa egy kevésbé csapadékos telet követően is legalább annyit terem, hogy ne legyen a végeredmény mínusz. Takarmányra mindig szükség van, nem maradt itt árpa soha.” Mit tegyünk tehát? Amikor az idő engedi, járja meg a gazda a földeket, vigyen magával ásót, talajpálcát. Ássa meg a parcelláit, győződjön meg róla, vethet-e oda kukoricát vagy az ugyancsak csapadékigényes napraforgót. Ha nem talál megnyugtató mennyiségben nedvességet, a biztonság kedvéért inkább kalászos növényt vessen a kritikus területeken. Azt el kell felejteni, hogy máskor így szoktuk, meg úgy szoktuk. Mert úgy szoktuk valóban, hogy a tél derekán megrendeljük a napraforgó, kukorica vetőmagját, s megy minden a maga útján. Jön a kitavaszodás, a kökény kezd virágozni, vethetjük a kukoricát. Most súlyos a csapadékhiány a földek 50%-án. Az országot övező karéjba átlagos mennyiségben jutott az esőből, hóból, de a belső részeken, mintegy 900 ezer hektáron senki ne gondolja, hogy minden rendben. Ezért ne hagyatkozzunk a megszokásra, miként ne reménykedjünk abban sem, hogy visszajön az olcsóbb vetőmag, az olcsóbb input anyag virágkora, mert nem jön. Adódhat olyan parcella, ahol a talajvizsgálat határérték közeli eredményre vezet, ezzel egy csapadékos tél még reményt adhat a kukorica vetéséhez. Itt megér egy próbálkozást a kukorica, de kérdés, milyen érésidejűt válasszunk? Több hektárnyi tőszámkísérlet A Mikó tanyán tíz éve mindig fenntartanak több hektárnyi területet a tőszámkísérletek számára. Így vizsgáltak olyan új fajtákat, amelyeket 50-80 ezer tőszámmal lehet vetni, és meggyőződtek róla, hogy a két szélsőértéken összesen egy tonna a terméskülönbség akár száraz, akár csapadékos az időjárás. Ellenben ugyanannak a cégnek 8 másik hibridje esetén már 2,5-3 tonna volt az eltérés. Enyingen most tavasszal mindenképpen az alacsonyabb tőszámú fajtákból vetnek, s ha mégis megjönne a csapadék, legfeljebb 1 tonna terméskülönbséggel számolnak az ideálishoz képest. Amennyiben szárazság lesz, az alacsonyabb tőszám miatt esélyt kapnak a növénynek.

Gabona betegségek »

Berkó
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #335 hozzászólásra Igen, hasonló a tünet itt is, de ez már inkább csak ráadás a sárgarozsdára Az dühít inkább, de nagyon... Ment a rovarölő is a Falcon mellé. Kalászosok műtrágyázása topikban belinkeltem a Fitohorm összetételét. Ha hiszel benne, ha nem, én tettem ki most is a gabonákra... Lehet csak szentelt víz, de akkor meg Ámen rá! smile thumbup Csalódás viszont most nekem volt a Falconban... meg a Tritikálé ellenállóságában is...smile hammer

Nitrátérzékeny területek »

Matyi50
2014. október 15., csütörtök 11:43

Marhajó.. ha Pistabácsinak van 3hektárja,mindhárom külön helyen,akkor 3 talajvizsgálat.. "Az Európai Unió nitrát irányelve a vizek védelmében előírja, hogy négyévenként felülvizsgálni, és szükség esetén kiegészíteni, módosítani kell a nitrátérzékeny területek listáját. Európai uniós kötelezettségünknek eleget téve Magyarország a nitrátérzékeny területek listáját felülvizsgálta, és kijelölte az újakat. A kijelöléssel módosításra került a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet, valamint a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet, mely által az ország területének 68-69 %-a nitrátérzékeny besorolásba került, tehát jelentős, azaz 23,1 %-os területi bővítésre került sor. A területi bővítés részletes blokklistáját a hatályos 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza azzal, hogy „Új kijelölés”-ként jelöli azon blokkokat, amelyek 2013. szeptember 1-től válnak nitrátérzékeny területté. A MePAR-ban ezen időponttól tekinthető meg az érzékenységi besorolás, azonban az E-kérelemben a gazdálkodók erről már értesülhetnek. . A 2013. szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken az 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet szerinti Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (továbbiakban HMGY) előírásait 2014. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. A nitrátérzékeny területen gazdálkodónak kötelező az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet szerinti nyilvántartás vezetése, mely kötelezettségnek a gazdálkodási napló formanyomtatványa – vagy annak adattartalmával megegyező nyílvántartás – által megtehető, amely a 61/2009. (V. 14.) FVM „AKG rendelet” 21. számú mellékletében található. A 96/2009 Irányító Hatósági közleményben foglaltak szerint a nyilvántartás vezetésére a gazdálkodási napló alábbi lapjai felelnek meg: _ Főlap _ GN - 01- Összesítő adatlap az adott gazdálkodási évre vonatkoztatva _ GN - 06 – Táblaösszesítő nem AKG-s területekről (a területek beazonosítása céljából) _ GN - 07 – Folyamatos műveleti napló táblánként, csak a nitrát-érzékeny területekre _ GN - 08 - Legeltetési napló _ GN - 11 – Öntözési napló – amennyiben szükséges, nitrát-érzékeny területekre; _ GN - 12 - Trágyázási napló _ GN - 13 – Szervestrágya mérleg _ GN - 14 – Állatállomány-változási nyilvántartás _ GN - 15 - Állatállomány összesítő az adott gazdálkodási évben (nitrát-érzékeny terület esetén) Nitrátérzékeny területen a Helyes mezőgazdasági gyakorlat (HMGY) szabályainak betartását ellenőrzi a hatóság, valamint a Kölcsönös Megfeleltetéshez kapcsolódó ellenőrzések révén a támogatási összegekre is kihat. A HMGY előírásai többek között a következőkre terjednek ki: - Mezőgazdasági területre évente szerves trágyával kijuttatott N hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát. Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, kivéve a fejtrágyázás műveletét. Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya. - Hígtrágya csak talajvédelmi tervre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában használható fel mezőgazdasági területen. Nitrátérzékeny területen a műtrágya-felhasználás feltétele, hogy a gazdálkodó rendelkezzen 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel. A kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni. Állattartó telepen képződött trágyát szivárgásmentes, szigetelt, műszaki védelemmel ellátott tárolóban kell gyűjteni. A trágyatároló kapacitásának 6 havi trágya befogadására kell elegendőnek lennie. Legközelebbi teljesítési időpontok trágyatároló kialakítása terén: 2013, szeptember 1 előtt nitrátérzékeny területen üzemelő, vagy nitrátérzékenynek számító állattartó telepek 6 havi kapacitással bíró trágyatárolóit 2014. december 31-ig kell megvalósítani. 2013. szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken, illetve a nem nitrátérzékeny területen lévő állattartó telepek 6 havi kapacitású hígtrágyatárolóit 2014. december 31, míg az istállótrágya-tárolókat 2015. december 22-ig kell létrehozni. Amennyiben a gazdálkodó rendelkezik silótárolóval, akkor annak aljzatának és a keletkező silólé összegyűjtésére szolgáló aknának meg kell felelnie a szivárgásmentességi előírásoknak. Nitrát érzékeny területen nem megengedett: A trágyakijuttatás október 31-től február 15-ig tilos. Ez gyakorlatilag a téli legeltetési tilalmat is magába foglalja. Ezen időszakban a legeltetés csak akkor megengedett, ha az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget Az őszi kalászosok fejtrágyázása február 1.–től lehetséges. Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágyát nem szabad kijuttatni a tilalmi időszakon kívül sem. Műtrágya és szerves trágya a felszíni vizek partvonalától mért védőtávolságon belül nem juttatható ki.(Ezen előírás gyakorlatilag megegyezik a már mindenki számára kötelezően alkalmazandó 50/2008 FVM rendeletben rögzített HMKÁ előírásaival). 170 kg/ha/év érték felett szerves eredetű Nitrogén-hatóanyag kijuttatása tilos. Trágya nem juttatható ki 17%-nál nagyobb lejtésű területre. Kijuttatni könnyen oldódó nitrogéntrágyát a betakarítás után csak akkor lehet, ha a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetésére 15 napot követően sor kerül, vagy a szármaradványok lebomlása azt nem igényli. Szármaradvány alászántásával legfeljebb 80 kg/ha N hatóanyag juttatható ki betakarítás után, s amennyiben nem kerül oda 15 napon belül növény. Ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha nincs tilalmi időszak, illetve azon kívül: - felszíni víz nincs 100 m távolságon belül, - a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 méter alatt van. Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható. Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani, s a trágya maximum 2 hónapig tárolható. A nitrátérzékeny területeken gazdálkodóknak minden év december 31-ig adatot kell szolgáltatniuk a megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága részére. Az adatszolgáltatás elektronikus formában a NéBIH honlapján tehető meg. Az adatszolgáltatási kötelezettség a nitrátérzékeny területen gazdálkodást folytató magánszemélynek és gazdálkodó szervezetnek (függetlenül attól, hogy trágyázott e vagy sem), továbbá az ország teljes területén a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző: 5 számosállatnál, baromfi esetében 3 számosállatnál több állatot tartókra vonatkozik. Természetesen ez az adatszolgáltatás 2014. ÉV VÉGÉN MÉG NEM VONATKOZIK azokra a gazdálkodókra, akiknek területe 2013. szeptember 1-től vált nitrátérzékennyé, hiszen ezen területeken a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásait, mint például a talajvizsgálatra alapozott műtrágyahasználatot, csak 2014. szeptember 1-től kell betartaniuk. Az új nitrátos MePAR blokkok listáját a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza „Új kijelölés”-ként. A MePAR-ban jelenleg ezen tény már ellenőrizhető. Számukra az első adatszolgáltatás határideje MAJD CSAK 2015 december 31.-én lesz! Amennyiben az érintett gazdálkodó a Kölcsönös megfeleltetés keretében ellenőrzést kap, úgy a meg nem felelés miatti szankció az alábbi támogatások mindegyikének csökkentését vonja maga után: Közvetlen kifizetések: SAPS elkülönített cukortámogatás elkülönített zöldség-gyümölcs támogatás a zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program EMGA-ból finanszírozott különleges támogatása tejtermelőket sújtó különleges hátrányok kezeléséhez kapcsolódó különleges támogatás Héjas gyümölcsűek termesztésének támogatása Elkülönített bogyós gyümölcs támogatás) Különleges rizs támogatás Kérődző szerkezetátalakítási program Mezőgazdasági célú biztosítási díj támogatása Az EMVA támogatások: kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés a növényi genetikai erőforrások megőrzéséhez nyújtandó támogatás Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés mezőgazdasági földterületek első erdősítésének támogatása agrár-környezetvédelmi kifizetések erdő-környezetvédelmi kifizetések védett őshonos állatfajták tenyésztésének támogatása tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás) Őshonos állatok ex-situ tartásához nyújtott támogatás Natura 2000 erdőterületek támogatása Borpiaci intézkedések: szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása) szőlőültetvények kivágásának támogatása "http://tudas.nak.hu/hu/temak/8183-a-mezogazdasagi-eredetu-nitratszennyezes-elleni-vedelem

Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás »

ewtoto
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #23505 hozzászólásra Le a fenéket, holnap talán, tegnap megpróbáltuk, de gyökerestől szedte! Kalász és mag száraz volt 14 víz, de szalma vizes volt még!

Napraforgó ára »

Berkó
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #1511 hozzászólásra Zöld-sárga, vagy éppen zöld-piros, ki ér oda előbb. Azon agyalok, ha bejön tényleg hétfőn az eső, akkor lehet jobban járnék, ha 13-15 %-os vízzel levágatom a naprát, és akkor már tuti nem ázna meg többször, nem beszélve arról, hogy legalább már el tudnám kezdeni az őszi kalászosoknak a helyét csinálni.

Kinek milyen a repce, illetve a búza? »

.Feco.
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #894 hozzászólásra Nem, azt nem lehet Részben, mert egy menettel egyféle műtrágyát tudsz kitenni, és abból is csak adott mennyiséget. Vetéskori 250-300 kg műtrágyát kiszolgálni már önmagában nagyon komoly kihívás. Másrészről vetéskor sor közelébe kirekni 120-150 kg nitrogén hatóanyagot butaság, mert kivégzed a növényt vele. Belenyúl a gyökér, és ha nem pusztul el, akkor is olyan sokk éri, hogy aratásig a fejében lesz. Harmadrészről mit írtam is, az évjárat nagyon fontos tényező, és az vetéskor még nem látszik. Tavaly májusban leesett vagy 400 mm, így biztosan látszott, hogy nem a víz lesz idén a korlátozó tényező, így mehetett alá, amire csak pénz volt. Egy száraz május esetén már az első kultizás adagját is elfeleztük volna, a második pedig lehet teljesen elmarad, mert csak szenvedne tőle a növény. Végül nagyon fontos dolognak tartom a folyamatosságot, hogy lehetőleg akkora legyen a tápanyag felvehető formában kinn, ahogy az felhasználódik. Ha vetéskor (vagy előtte) kitenném az összeset, akkor a gyomok iszonyatosan sokat kivehetnének, egy tavalyihoz hasonló időjárás nagyon sokat lemosna (mint a kalászosoknál volt az idén), és a jól táplált gyomok megnehezítenék a gyomirtást is. A kukorica két lagnagyobb N felvételi időpontja május vége-június eleje, valamint július eleje, amennyire lehet, ehhez kell közel tenni a kijuttatást is, szerintem..

Kinek milyen a repce, illetve a búza? »

Méregkeverő
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #963 hozzászólásra kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétől a trágyakijuttatás a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megengedett. 8) Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki.

  • Permetezésre alkalmas
    Szél: átlag 4 -5 km/ó
  • Borultság
    57.0%
  • Csapadék
    0.0 mm / 0%
  • Harmatpont
    -3 °C
  • Páratartalom
    59%

Videók


Ezeket az újdonságokat minden kalászos- és repcetermesztőnek látnia kell
Ezeket az újdonságokat minden kalászos- és repcetermesztőnek látnia kell

A főként kalászos fajták és hibridek vetőmag-forgalmazásáról ismert SAATEN-UNION és a hibridrepcék vetőmag-forgalmazásában élenjáró RAPOOL Hungária Kft. közös, országos bemutatósorozatot rendezett három helyszínen. Bár az időjárás nem volt kegyes, rengeteg érdeklődő érkezett a hantosi rendezvényre is. Az őszi szezonra a két cég olyan új hibridekkel jelenik meg a piacon, melyek a stabilan nagy termőképességet a jó minőséggel ötvözik.

A „multifunkciós” gyomirtó, avagy minden gyomot egy csapásra
A „multifunkciós” gyomirtó, avagy minden gyomot egy csapásra

A Saracen Pack a Nuance Super, a Saracen és a Microbio kalászosokban alkalmazható ikercsomagolású gyomirtó szere.

Előzzük meg a gombabetegségeket
Előzzük meg a gombabetegségeket

A Rubric őszi és tavaszi kalászos gabonák betegségei ellen alkalmazható széles hatásspektrumú gombaölő készítmény.

Előzze meg az őszi és tavaszi kalászos gabonák betegségeit
Előzze meg az őszi és tavaszi kalászos gabonák betegségeit

A Rubric őszi és tavaszi kalászos gabonák betegségei ellen alkalmazható széles hatásspektrumú gombaölő készítmény.

Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.

[bezárás x]